Schadl-Völner-ügy: miután a bíróság a felére csökkentette a büntetését, 73 milliós osztalékot vett fel a korrupt végrehajtó

Februárban a Fővárosi Ítélőtáblán lezárult a Völner Pál és Schadl György által vezetett korrupciós ügy egy része, ahol 22 vádlott közül tíz beismerő vallomást tett.

A vádirat szerint Schadl György korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, aki rendszeresen 2–5 millió forintot kapott tőle, összesen legalább 83 millió forintot. Az akkor még fideszes államtitkár Völner Pál cserébe vállalta, hogy a pozíciójából eredő befolyásával Schadl kéréseire elintéz konkrét ügyeket, például a végrehajtói kinevezéseket. A végrehajtói kar elnöke ezt abból a pénzből finanszírozta, amit azoktól kapott, akiket a végrehajtói pozícióba segített. A vád szerint így összesen 924 millió 852 ezer forint illegális jövedelemre tett szert.

A februárban lezárult ügyben főként a végrehajtók voltak érintettek. A  vádlottak mindegyike felfüggesztett börtönbüntetést kapott az első fokon hozott ítéletben, de többen fellebbeztek.  A Fővárosi Ítélőtábla  végül enyhített az ítéleten:  mivel figyelembe vette a vádlottak anyagi helyzetét, ötmillióról két és félmillió forintra csökkentette a terheltekre kiszabott pénzbüntetést.

A 24.hu szerint néhány hónappal a felére csökkentett pénzbüntetések megállapítása után M. E. 73 millió forint osztalékot vett fel a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Irodából, ami végelszámolás alá is került. Az elítélt végrehajtó irodája kevesebb mint három és fél éves tevékenysége során 426 millió forint profitot termelt, amiből a vádak szerint 254 millió forintnyi osztalék került Schadl Györgyhöz.

Habár a leadott pénzügyi beszámolókból és a nyomozati iratokban foglaltakból lehetett már következtetni arra, hogy M. E. mennyi pénzt keresett, az ítélőtábla arra hivatkozott, hogy az idén május 30-án benyújtott pénzügyi beszámolót nyilvánvalóan nem ismerhette, így azt figyelembe sem vehette a bíróság, írja a lap.

Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség sajtószóvivője a 24.hu-val azt közölte, hogy M. E. büntetőjogi felelőségét a bíróság korrupciós bűntett miatt állapította meg. Hozzátette viszont, hogy a vesztegetést követően a jogszabályi keretek közt kifejtett végrehajtói tevékenysége eredményeként, munkavégzéséhez kapcsolódóan megszerzett jövedelme nem bűnös úton szerzett összeg, annak vagyonelkobzás intézkedéssel történő utólagos elvonására nincs törvényes lehetőség.

Schadl György ügyével korábban az RTL Híradója is foglalkozott:

Nyitókép: RTL Híradó