Nem árulja el az ügyészség, hogy miért siettek a Schadl–Völner-ügy lezárásával

Kitérő választ adott a Telexnek az ügyészség arra a kérdésre, hogy miért siettek az ügyészek a Schadl–Völner-ügy fő vádlottjai elleni vádemeléssel, miközben az ügy bizonyos mellékszálaiban még mindig zajlik a nyomozás.

Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnökét 2021 novemberében tartóztatták fel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és 2022 októberében már vádat is emeltek ellene, Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ellen és még húsz vádlott – családtagok és bírósági végrehajtók – ellen. A törvény által biztosított 24+6 hónap (két és fél év) helyett tehát mindössze 11 hónap alatt lezárták a nyomozást a kiterjedt és szövevényes, számos politikai vonatkozással terhelt, nagy horderejű korrupciós ügyben.

A nyomozás lezárása nem érintette ugyanakkor az ügy egyes mellékszálait. Így például a BRFK hűtlen kezelés gyanújával nyomoz Schadl György és Grécs László korrupciós kapcsolatának ügyében, amibe – mint utólag kiderült – elkülönítették a Schadl–Völner ügytől a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést.

Grécs László volt annak a magán-mentőszolgálatnak a vezetője, amin keresztül Schadl egy kék villogós Skoda Superbet szerzett magának, és akivel a járvány első hullámában a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ötvenezer forintos darabáron kötött szerződést 2500 koronavírus-gyorstesztre. Az akkori piaci árak alapján is túlárazottnak tűnő szerződést Völner Pál hagyta jóvá.

Az ominózus keresztnevek egy lehallgatott beszélgetésben kerültek elő, amiben Grécs közli, hogy „a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is meg Barbaránál is”. A keresztneveket széles körben Rogán Antallal és feleségével, valamint Nagy Ádámmal, Rogán kabinetfőnökével azonosították.

Nem adható tájékoztatás

A Telex megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy tájékoztatást kérjen arról, miért és milyen körülmények között fejezték be 30 hónap helyett 11 hónap alatt a nyomozást, hol született erről döntés.

A Központi Nyomozó Főügyészség válasza így hangzott:

A nyilvánosság részére az adott ügyben az ügyészségi tevékenységgel kapcsolatban – az ügyészségi nyomozás esetében – kizárólag a büntetőeljárás megindításával kapcsolatban hozott ügyészi döntésekről, a kényszerintézkedésekre vonatkozó ügyészi indítványokról, a nyomozás során foganatosított eljárási cselekményekről és a vádemelésről adható felvilágosítás. Erre tekintettel kérdéseivel kapcsolatban nem adható tájékoztatás.

Az ügyészség mindehhez még annyit tett hozzá, hogy a „Fővárosi Nyomozó Ügyészségen korrupciós bűncselekmény feljelentése elmulasztásának bűntette miatt indult büntetőügyben részletesebb tájékoztatást a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozás érdemi befejezését követően ad, ugyanakkor a 2024. március 28-án tartott sajtótájékoztatón elhangzottak továbbra is irányadók”.

Az ügyészség válaszának ez a második része a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel ügyében indult nyomozásra vonatozik, amelyben tanúként hallgatta ki az ügyészség Varga Judit volt igazságügyi minisztert. A hangfelvételen Varga Judit akkori igazságügyi miniszter beszél arról, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiból. A március 28-án tartott ügyészségi sajtótájékoztatón Fürcht Pál főügyész kijelentette: biztos abban, hogy senki nem húzott ki semmit a nyomozati anyagokból, és arról is beszélt, hogy a papírokban szereplő Tóniról, Barbaráról és Ádámról a nyomozók tudják, hogy kik:

Nyitókép: Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője sajtótájékoztatót tart az úgynevezett a Völner-Schadl ügy nyomozásáról Budapesten, a KNYF épületében 2024. március 28-án – Fotó: Hegedüs Róbert / MTI