Áder János elárulta, hogy ő milyen esetekben adott kegyelmet

A köztársasági elnök alapos és többszintű döntéshozatal után dönt minden kegyelmi ügyben – erről beszélt a Kossuth Rádiónak adott interjúban Áder János volt államfő, aki részletesen elmondta, hogy hogyan zajlik a procedúra. 

Az egykori köztársasági elnök szerint a kegyelmi eljárást vagy az elkövető, vagy az ügyvédje tudja elindítani, ezután a beadvány az igazságügyi miniszterhez kerül. Állítása szerint a tárcavezetőnek van egy csapata, amely elbírálja ezeket a kérvényeket, nemcsak elolvassák, hanem „nagyon komoly szakértői (orvosi, igazságügyi) véleményeket” gyűjtenek be. Ezt követően kialakítják az álláspontjukat, majd felterjesztik az ügyet a köztársasági elnöknek. 

Áder János azt mondta, az ő idejében a Köztársasági Hivatalon belül is többszintű volt a döntéshozatal. Első körben egy jogász végzettségű kollégája vizsgálta meg az esetet, majd egy másik jogász, ezután pedig a főigazgatóhoz került, aki szintén jogi végzettségű. 

Ezek után érkezett meg hozzám az ügy, és volt hogy órákon keresztül beszélgettünk arról, hogy mi szól mellette és mi szól ellene 

– fogalmazott. Hozzátette: nem mindig fekete vagy fehér a helyzet, elvégre azok, akik kegyelmi kérvénnyel fordultak hozzá, minden esetben elkövettek valamilyen szabálysértést vagy bűncselekményt. 

Áder János kiemelte, hogy ezeknél a döntéseknél nem az ügyészség, a bíróság vagy a rendőrség munkáját bírálják felül, mindössze mérlegelnek olyan családi, egészségügyi vagy szociális körülményeket, amelyeket a bíróság nem vehet figyelembe.

A volt köztársasági elnök három konkrét példát is említett a saját hivatali idejéből:

1. Egy fiatalember közúti baleset okozott, mert nem a látási- és útviszonyoknak megfelelően vezette az autóját. A balesetben meghalt valaki, a bíróság két év börtönre ítélte őt. Ő nem a börtöntől félt, hanem nem tudott megnyugodni a lelkiismerete, ezért újabb és újabb öngyilkossági kísérletet követett el. Az utolsónak az lett a következménye, hogy az egyik karját vállból, a másik karját pedig felkartól amptulálni kellett. A kegyelmi kérvény arról szólt, hogy hazamehessen-e, vagy rabkórházban töltse le a kétéves büntetését. Úgy gondolom, ez az ember jobban megbüntette magát, mint a bíró – fűzte az esethez Áder János.
2. Bolti lopás miatt pénzbüntetésre ítéltek egy nőt, aki egyedül neveli a gyerekét. Az asszony szegény körülmények között élt, így a büntetést még részletfizetéssel sem tudta kifizetni, mert még gyógyszereket is kellett szednie. Átválthatnák az összeget börtönbüntetésre is, de ha bevonul, akkor senki sem tudna vigyázni a gyerekre. Két-három hónapra kellett volna bemennie a börtönbe, de addig mi lesz a gyerekkel?
3. Garázdaságért másfél éves büntetést kapott egy férfi. Nem sokkal azután, hogy börtönbe vonult, kiderült, hogy hasnyálmirigy rákja van áttétekkel, az orvosok szerint néhány hónapja van hátra. Akkor arról kellett dönteni, hogy maradjon a börtönben, vagy mehessen haza arra néhány hónapra, hogy elbúcsúzzon a családjától.

Áder János a fenti példák után arra is kitért: szerinte nem biztos, hogy előnyös a teljes transzparencia, sok ügynek ugyanis vannak olyan részei (öngyilkossági kísérlet, rákbetegség, amputáció), amelyek nem tartoznak a nyilvánosságra. 

A volt köztársasági elnök azt mondta, hogy a kegyelmi döntésekről szóló szabályok 1990 óta változatlanok, ezekből pedig egyértelműen kiderül, hogy a folyamat egy kétszereplős eljárás. Az igazságügyi miniszteren, valamint az államfőn kívül harmadik szereplőnek, miniszternek, miniszterelnöknek, külső személynek „nem osztottak lapot”. 

Látom Orbán Viktor miniszterelnököt mindenáron bele akarják keverni

– fogalmazott Áder János, aki szerint 10 év alatt egyszer sem fordult elő, hogy a kormányfő kérést vagy akár csak kérdést fogalmazott volna meg kegyelmi ügyben. Pedig állítása szerint voltak vitás ügyek, ilyen volt például Geréb Ágnes esete is, akinek kegyelmet adott, így a bábának nem kellett börtönbe mennie. „Tudták, hogy ez az én döntésem, nincs ebbe senkinek beleszólása” – mondta. Kívülről azonban érkezhet nyomás szerinte, Kertész Ágnes ügyében például 20 ezer aláírással ellátott beadvánnyal fordultak hozzá, de szerinte ezeket a kísérleteket ki kell zárni a döntéshozatalnál.

A volt elnök szerint az igazságügyi miniszter előterjesztését nem is látja a miniszterelnök, „kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a kegyelmi ügyekkel foglalkozzon”.

Áder János 10 éves elnöksége alatt 6210 ügyet kellett elbírálni, ebből 119 esetben volt pozitív a döntés. A volt elnök a szabályok módosításáról azt mondta: „csak azért, mert most született egy hibás, vagy hibásnak tűnő döntés, nem ismerjük a részeleteket”, megfontolná a parlament helyében, hogy erre az útra téved vagy sem. 

A volt köztársasági elnök arra is kitért az interjú elején, hogy a DK-s Gy. Németh Erzsébet, valamint a szintén DK-s Dobrev Klára ellen rágalmazásért és személyiségi jogok megsértése miatt is pert indított a testvére. A húgáról ugyanis azt állították, hogy bűnös, valamint, hogy 2011-ben már tudott a visszaélésekről, de nem tett semmit. A valóság viszont szerinte az, hogy a testvére felmentette az igazgatót, fegyelmi eljárást indított és büntetőfeljelentést is tett.  

Nyitókép: Mónus Márton/MTI