Hivatalos találkozó nem volt, de egymás mellett ülnek az Európai Tanácsban, így nem is lehetett ezt elkerülni – mondta Gulyás Gergely.

A Fidesznek lesz saját jelöltje a főpolgármesteri-posztra, a jövő heten lesz a párt elnökségi ülése, ahol ez lesz az egyik napirendi pont. Még nem biztos, hogy eredményes is lesz a találkozó, így lehet, második ülést is tartanak majd, de február végéig biztosan döntenek.

A korábbi viszonyokhoz képest nem megfelelő képzettségű tanárok is taníthatnak nyolcadikosokat, de Gulyás Gergely inkább azt emelte ki, hogy ebben a ciklusban megduplázzák a tanárok bérét. Szerinte az nem is pontos, hogy általános a tanárhiány, ez csak bizonyos területekre igaz (számítástechnika, nyelvek). A bejelentett bérek viszont ugrásszerűen változtatnak majd azon, hogy hányan választják ezt a pályát. Megjegyezte: az iskolai struktúra átalakításáról lehet beszélni, de ez igen érzékeny téma.

A Budapest Airport megvásárlásáról azt mondta Gulyás Gergely, hogy mindaddig, amíg nincs megállapodás, nem nyilatkozik a részletekről. Azt ugyanakkor elismerte, hogy rendkívül közel van a megállapodás. A vételárról „nagyon jó találgatásokat” olvasott a miniszter a sajtóban, azt ígérte ezt az adatot is közzéteszik majd.

Az Ukrajnáról szóló támogatásokkal kapcsolatban nem számít megegyezésre a következő csúcson Gulyás Gergely, de szerinte ez nem tragédia, mert 26 tagállam is dönthet erről. Azt hangsúlyozta, hogy a hitelből való támogatást nem támogatják, azt pedig nem zárja ki, hogy Magyarország kétoldalú (tehát nem az Unión keresztül történő) megállapodás keretében támogatja majd Ukrajnát.

A miniszter szerint egyébként a közelmúltban történt elbocsátások egyenlő arányban érintették a magyar és külföldi munkavállalókat, így nem történt visszaélés. 

A terhek megosztásáról is szól a közlekedési tárca és a főváros közötti egyeztetés – mondta Gulyás Gergely. 

A Lánchíd felújítására szánt forrásokat is érinti egy rendőrségi nyomozás, ezzel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a büntetőeljárás eredményét meg kell várni, így bővebben nem akarja kommentálni az esetet.

A Budapest-bérletek ügyében folyik az egyeztetés az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a főváros között – mondta Gulyás Gergely, eredmény azonban még nincs. 

A pedagógusok szakszervezetek követeléseivel kapcsolatban azt mondta Gulyás Gergely, hogy ha a tanárok azt keresik, kik voltak a legnagyobb ellenzői a béremelésnek, akkor a baloldal mellett rögtön a pedagógus szakszervezeteket találják majd.   

Lezárult a nemzeti konzultáció Ukrajnáról, a GMO-mentességről, valamint az uniós politikáról, 1,5 millióan töltötték ki.

A minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot 10 százalékkal emelték, ez pedig hatással lesz a piaci állásokban kereshető fizetésekre is – véli Gulyás Gergely. Az állami szférában az orvosi és a szakápolói béreket emelte ki a miniszter, aki jelezte, hogy az orvosbérek 37 százalékában határozták meg a szakapolói fizetéseket. Ennek elérése érdekében márciustól 20 százalékkal emelik a szakápolói béreket, így már bruttó 715 ezerre emelkedik az átlagos juttatásuk. 

Gulyás Gergely a szerdai kormányülésről azt mondta, hogy értékelték az Európai Unióval kapcsolatos ügyeket: üdvözlik például, hogy végre érkeznek uniós források. Szerinte az igazságszolgáltatásról szóló megállapodás már májusban létrejött, elvégre „ép eszű ember” a magyar bíróságok függetlenségét nem kérdőjelezi meg. Ennek ellenére néhány pontban engedtek az Uniónak, így érkezhetnek a pénzek. 

Az EP-vitáról azt mondta a miniszter, hogy az Európai Bizottság nyomást gyakorol a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel álláspontját a migrációval és az „LMBTQ-propagandával” kapcsolatban. Gulyás Gergely szerint a kormány egyik kérdésben sem enged, így továbbra is távol tartják az „LMBTQ-propagandát” a gyerekektől, a „migránsokat” pedig nem engedik be az ország területére.

A Bizottsággal úgy kell megállapodni, hogy vannak vörös vonalak, amelyekből nem enged a kormány – mondta Gulyás Gergely azt is megjegyezve, hogy az olyan ügyekben, amelyek nem befolyásolják érdemben az emberek életét, lehet engedni. Hozzátette: szerinte a magyar baloldal a tegnapi EP-vitában mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését.

Szerinte valójában nem is uniós pénzből emelik a tanárok pénzét, mert az valójában a mi pénzünk, a Magyarországnak járó források, amelyek azért jönnek, mert megnyitottuk a piacot a nyugati országok előtt. Szerinte az uniós pénzek amúgy is csak kisebb részét teszik ki az emelés fedezetéhez szükséges forrásnak. 2025-ben a pedagógusok átlagbére bruttó 812 ezer forint lesz, 2026-ban ez bruttó 880 ezer forintra emelkedik  – jegyezte meg. 

Az európai parlamenti képviselők perre mennének, mert szerintük az Európai Bizottság pénzzel szerelte le Orbán Viktort az ukrán csatlakozás ügyében. Egyes képviselők a magyar kormányfő szavazati jogát is korlátoznák. A szlovák kormányfő viszont kedden megígérte Orbán Viktornak, hogy meg fogja védeni az ilyen támadásoktól.

Az Európai Parlament (EP) mindenesetre csütörtökön szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalásról. Az ötpárti határozati javaslatban a képviselők felszólítják az EP jogi bizottságát, hogy állapítsa meg: az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben jogszerűen szabadított-e fel 10,2 milliárd eurót az országnak megítélt felzárkóztatási támogatásokból. 

A minisztert várhatóan kérdezik a Horizont uniós programról, amely a kutatók nemzetközi együttműködését biztosítja. Az alapítványi formában működő egyetemeket viszont kizárták ebből az átláthatósági és függetlenségi problémák miatt, azaz a magyar tudósok jelentős része kiszorult az együttműködésből. A kormány erre elindította a HU-rizont programot, de ez az MTA elnöke szerint nem sokat ér.  

A kormány korábban Brüsszelre, illetve az onnan érkező forrásokra mutogatott, amikor arról kérdezték, mikor kapnak jelentős béremelést a pedagógusok. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a múlthéten azt mondta: „amivel Brüsszel a béremeléshez hozzájárul, az összesen, 2030-ig számolva, a béremelés 12 százaléka”.