Orbán Viktor a tanárok és óvónők béremeléséről azt mondta: a kormánynak kell még kapnia egy levelet Brüsszelből, amely felhatalmazza őket arra, hogy végrehajtsák az emelést, és amelyből kiderül, hogy Brüsszel finanszírozza a növelés egy részét. A miniszterelnök bejelentette: hároméves bérfejlesztési programot indítanak, amelynek következtében a pedagógusok átlagbére a bruttó 800 ezer forintot éri majd el. 

Az első ütem 2024 januárjától él, ekkor 32,2 százalékos béremelést hajtanak végre átlagosan, 2025 és 2026-ban ennél kisebb emelés várható. Hangsúlyozta: átlagbérekről beszél, lehetnek eltérések.

A háromgyerekes anyák szja-mentességével kapcsolatban elszánt harcot folytatok a pénzügyminiszterrel – mondta Orbán Viktor, aki szerint ezt nem lehetett életbe léptetni a CSOK-kal és a babaváró kiterjesztésével együtt. Szívós a pénzügyminiszter kétségkívül – jegyezte meg. 

A határvédelemről is kérdezték a miniszterelnököt, aki szerint 4-5 ezer határvadászt kellett volna felvenni, de csak kétezret sikerült. Elismerte, hogy nem zár tökéletesen a védelem, de úgy vélte nem ingadozik a határellenőrzés minősége, és elsősorban Szerbia felé a legbiztonságosabb. Románia kérésére nem építettek a magyar-román szakaszra kerítést, így abból az irányból kikerülhető az akadály.

Azt is megjegyezte, hogy katonákat a hadgyakorlatok miatt nem lehet nagyobb mértékben odavezényelni, a rendőröket pedig a vidéki kapitányságról kellett elvonni, így az közbiztonsági kockázatokkal járt. 

Magyarországon az előző választásokon jelentős összegű, több száz millió forintnyi pénz jelent meg a baloldalhoz köthetően – állította Orbán Viktor, aki szerint azért hozták a szuverenitásvédelmi törvényt, hogy ennek megismétlődését megakadályozzák. „Ugye mi antikommunista harcosok vagyunk”, ebből indultunk ki, amikor a megoldást kerestük. A nyilvánosság és a transzparencia eszközével kell harcolni, csakúgy mint a rendszerváltás előtt – fogalmazott a miniszterelnök.

A V4-ekkel az volt a cél, hogy lakosságban, gazdaságilag és befolyásban is utolérje a régió Franciaországot és Németországot. Ugyanakkor szerinte a résztvevőkön kívül senkinek nem állt érdekében a V4-ek megerősödése, ezért végül szétesett ez a kezdeményezés. Hozzátette: most a cseh elnökség ideje alatt van esély arra, hogy ismét megerősödik a szövetség.

Az izraeli háborúról és a zsidó kisebbség helyzetéről úgy fogalmazott a miniszterelnök, hogy ma az Unión belül különböző álláspontok vannak Izraellel kapcsolatban. Nekünk stratégiai érdekünk fűződik Izrael stabilitásához, ezért úgy véljük, Izraelnek joga van megvédenie magát, hogy ez még egyszer ne történhessen meg – utalt az október 7-i terrortámadásra. 

Azt mondta, nem tudnak arról, hogy az EU támogatta volna a Hamászt, bár ki sem tudják ezt zárni. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogy áttételesen kerültek-e uniós pénzek a palesztin terrorszervezethez.

Nem lehet a béketárgyalások eredményét előre megmondani – vélte a kormányfő, aki szerint először tűzszünet kell Ukrajnában, utána jöhetnek az egyeztetések arról, mi lesz az ország sorsa. Ha nem lesz béke, akkor fennáll az esélye annak, hogy az Egyesült Államok és Oroszország végül megállapodik Európa feje felett – tette hozzá. Úgy vélte, a krími válság idején ezt sikerült megakadályozni. 

Ismét megkérdezték, hogy végső soron semleges országot, szövetségest vagy egy orosz befolyási övezethez tartozó államot képzel el Orbán Viktor. Azt felelte, hogy a Magyarországnak az az érdeke, hogy legyen egy ország Oroszország és Magyarország között, ezt leszámítva pedig csak a saját érdekünkkel törődünk. Minden másról majd a nagyfiúk megegyeznek – jegyezte meg.    

Miért késlelteti Svédország NATO-csatlakozását Magyarország? – kérdezték a miniszterelnököt. Orbán Viktor azt mondta, hogy nincs megállapodás Törökország és Magyarország között, ez egy tévhit, egyedül a magyar parlament dönthet majd a kérdésben. Szerinte a késlekedés oka az, hogy Svédország támadja Magyarországot, ezért úgy vélte, meg kell érteni a döntéshozó képviselőket is.

Kivonulni a német kancellár és a francia miniszterelnök tud. A magyar miniszterelnök csak kimenni tud, tisztázzuk a pozícióinkat – fogalmazott Orbán Viktor a legutóbbi EU-csúccsal kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint miért nem az ukrán csatlakozási döntés idején „vonult ki” a teremből, ha ez számít stratégiai kérdésnek. Azt mondta, mindent megtett, hogy meggyőzze az uniós döntéshozókat, de nem járt sikerrel. Be kell látnom, nekik is volt egy robusztus érvük: Ukrajnát csak a magyar parlament döntése után lehet felvenni az EU-ba, azaz később is meg lehet még akadályozni a csatlakozást. 

Elképzelhető, hogy mégsem érkezik meg majd a 10,2 milliárd forintos felszabadított forrás – kérdezték Orbán Viktort, aki inkább arról beszélt, hogy tényként kezelhető, hogy zsarolják Magyarországot. Szerinte megfenyegette az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent, hogy ha odaadja a pénzt Magyarországnak, akkor elmozdítják a helyéről. Ez ellen nehéz küzdeni, de mindent megteszünk, hogy érvényesítsük Magyarország érdekeit – tette hozzá. 

Egy újabb lehetséges hetes cikkely szerinti eljárásról, az ország elszigeteltségéről és a maradék uniós források felszabadításáról is kérdezték Orbán Viktort, aki szerint Magyarországról éppen most mondták ki, hogy az igazságügyi rendszere rendben van. Nyilvánvalóvá vált tehát szerinte, hogy nincs ok egy újabb eljárás indítására. 

Rendkívül hitvány dolognak tartjuk, hogy ha valakivel gondunk van, akkor megbüntetjük a gyerekét – fogalmazott a miniszterelnök az Erasmus-program felfüggesztésével kapcsolatban. Azt is megjegyezte, hogy a magyarok pénze benne van az uniós költségvetésben, ez pedig jár nekünk. Annyit kérünk tehát, hogy hajtsák végre a költségvetést, semmi többet nem akarunk – tette hozzá. 

A kormányfő szerint olyan pénzt akar odaadni Ukrajnának az Európai Unió (50 milliárd eurót), ami valójában nincsen, ezt hitelből lehetne csak finanszírozni. A magyar álláspont viszont az, hogy ne adjunk pénzt 5 évre, mert ez túl hosszú időszak, a mértékét pedig annak alapján határozzuk meg, hogy az Egyesült Államok mennyit vállal. A harmadik magyar javaslat pedig az, hogy az uniós költségvetésen kívül adjuk oda a pénzt, a nemzeti kormányok döntése alapján. Orbán Viktor azt is egyértelművé tette, hogy Magyarország nem akar senkivel sem közösen hitelt felvenni, a Covid idején felvett kölcsönből például szerinte sokan még semmit sem láttak.  

A lengyel közmédia körüli változásokról azt mondta, hogy nem akar beavatkozni a belpolitikai ügyekbe, mert „nekünk minden lengyel a barátunk”, de szerint ez az egész ügy nemcsak Lengyelországot érinti. Úgy vélte, a nyugati demokrácia hiányosságait mutatja az eset, csakúgy mint Donald Trump helyzete, akinek az indulását a „bíróság próbálja elgáncsolni”.

Nem áll jól a dolog – így kommentálta az uniós migrációs paktumot a miniszterelnök. Szerinte a csomag kiindulópontja hibás, mert csak egy módon lehet megállítani a migrációt: ha a menekültkérelmek elbírálásáig az Unió területén kívül tartjuk a menedékkérőket. Ha ezt nem veszi tudomásul az EU, akármilyen csomagot alakítanak ki, kudarc lesz a vége – fogalmazott. 

A kormány eredményei között említette az új CSOK-rendszert, a nyugdíjak értékének megvédését, valamint a minimálbér 15 százalékos emelését is. Bejelentette: várhatóan hároméves bérfejlesztési programot indítanak a tanárok és az óvónők fizetésének növelése érdekében. 2024-ben a nagy tervek éve lesz – fűzte hozzá.

Orbán Viktor a 2023-as évről azt mondta, hogy ez a nagy küzdelmek éve volt, a háború, a migráció, Brüsszel és az infláció miatt. Úgy vélte, a kormány álláspontja mindegyikben egyértelmű, Brüsszellel meg akartak egyezni, a háborút távol akarták tartani, az inflációt pedig le akarták törni. A miniszterelnök szerint amit célul tűztek ki, azt sikerült elérni, példaként említette, hogy a nyugdíjakat megvédték, és úgy tűnik a reálbércsökkenés is egy százalék alatti lesz.