„A környezetvédelem utolsó bástyái omlanak le” – egy hete él a mérgező gyáraknak kiskaput nyitó rendelet

Nagy port kavart az a múlt pénteken hatályba lépett kormányrendelet, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva mentesítheti a büntetés alól a környezetszennyező cégeket. A rendelet lényege, hogy a szabálytalanság miatt lebukott vállalatok megúszhatják a hatósági szankciókat – bírságot vagy üzembezárást –, ha aláírnak egy szerződést, amelyben vállalják, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítanak.

Az úgynevezett „környezeti hatósági szerződés” különösen annak fényében aggályos, hogy botrányok sora kíséri a hazai akkumulátorgyár-bizniszt. Mérgezések, ismeretlen gázok, áramütés, kigyulladt gyártósor – többek között ilyen balesetek történtek az elmúlt években a komáromi és az iváncsai akkumulátorgyárakban. 

Az esetekről korábban az RTL Híradója is részletesen beszámolt:

A kiskapu több természetvédelmi szervezetnél és ellenzéki pártnál is kiverte a biztosítékot, a felháborodás után pedig az Energiaügyi Minisztérium rögtön kiadott egy közleményt, amely szerint a rendelet

csak a már működő kohászati üzemekre vonatkozik majd, az akkumulátorgyárakra nem.

A kabinet akkori közleményében hozzátette, hogy a pontosítás ezen a héten a Magyar Közlönyben is megjelenik, de a rendelet öntödékre szűkítését Gyulás Gergely is megígérte a csütörtöki kormányinfón. A miniszter egyébként a Dunaferr megmentésével indokolta az előírások módosítását. „Ha a Dunaferr bezár, akkor az újraindítás 150 milliárd forintba kerül” – állította Gulyás, aki szerint emiatt volt érdemes beavatkozni és segítséget nyújtani, mert ha megáll a működés, soha nem indul újra az üzem. Csütörtökön meg is érkezett a vitatott kormányrendelet kiegészítése, ám ebben 

sem kohászatról, sem Dunaferről nem esett szó – vagyis már egy hete hatályba lépett a szennyező cégeknek biztosított engedmény.

A friss kormányhatározatban pusztán az áll, hogy a hatósági szerződésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságnak – a környezetvédelemért felelős miniszter útján – tájékoztatnia kell a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt, akinek a végrehajtásról Lantos Csaba energiaügyi miniszter bevonásával kell gondoskodnia. A szerződést viszont csak Gulyás Gergely erre vonatkozó nyilatkozata esetén kötheti meg.

A szakmai döntésből politikai döntés lett

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője az rtl.hu-nak azt mondta: mindössze annyi változás történt az eredeti rendelethez képest, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződések elbírálása a kormányhoz – Lantos Csabához és Gulyás Gergelyhez – került. A szervezet ezt újabb visszalépésként értékeli.

A szakhatóság helyett a környezetvédelmi hatósági szerződéseket gyakorlatilag a miniszterek kezébe adják, akik vélhetően inkább politikai döntést hoznak, mintsem szakmait

– mondta Simon Gergely. Hozzátette: bár a környezetvédelmi hatóság az elmúlt időszakban is sokszor érvényesítette a kormányzat akaratát, mégis bezárattak vagy megbüntettek 1-2 üzemet, „még ha jelképesen is”. Hozzátette, a rendelet szövege is elég zavaros: nem derül ki, mi áll egy ilyen környezetvédelmi hatósági szerződésben, a határidőkről sem esik szó benne.

Érdemes felidézni: Gulyás Gergely augusztus végén még azt mondta, a világ legszigorúbb szabályai vonatkoznak Magyarországon is az akkumulátor-feldolgozó üzemekre. Hozzátette, ha azokat megszegik, akkor a cégek bezárásra számíthatnak – ez történt a bátonyterenyei akkumulátor-feldolgozó üzemmel is.

A mérgező cégeknek kibúvót jelentő rendeletről az RTL Híradója is beszámolt:

A legfontosabb változás az, hogy egyáltalán nem változott a kormányrendelet

– mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli a nemrégiben közzétett pontosításokat. Hangsúlyozta, csütörtökön egy kormányhatározat jelent meg, amely nem jogszabály, csak a minisztereknek szab meg feladatokat, a rendelet szövege nem változott. Pusztán annyi történt, hogy a kormány fogja eldönteni, kikre vonatkozik a környezetvédelmi hatósági szerződéssel kapcsolatos könnyítés, és kikre nem. Így ő is úgy látja, hogy a szakmai döntésből egy színtiszta politikai döntés lett.

Nem tudni, mely szennyező cég élt már a kibúvóval

A megkérdezett szakértőknek nincs információja arról, hogy van-e olyan, korábban jogsértésen ért akkugyár vagy más cég, amely már bejelentkezett a kiskapuért. Bár a lehetősége elméletben bárkinek megvolt erre a rendelet hatályba lépése óta eltelt egy hétben, szerintük ezt a szóban forgó szerződés jelen állapotában meg is nehezíti. 

Ha a hatóság hoz egy határozatot, amely szankciót tartalmaz, azt a honlapján hirdetmény formájában közzé kell tennie. A környezetvédelmi hatósági szerződést viszont csak abban az esetben kell nyilvánosságra hozni, ha a végrehajtása jelentős környezeti hatással jár – ám azt, hogy mit tekintünk ennek, csak hatásvizsgálattal lehet megállapítani, erre azonban egy ilyen szerződés esetében nincs eljárásrend, semelyik szaktárca nem dolgozta ki a részleteket – magyarázta Dedák Dalma. Mindez szerinte azzal jár, hogy 

cégek jogsértései így nem kerülnek azonnal napvilágra, sőt a veszélyhelyzetre hivatkozva egy másik kormányrendelet még a közérdekű adatigényléseket is megnehezítheti.

A WWF szakértője szerint ez a jelen formájában teljesen új eljárást jelent, korábban erre sohasem volt példa. Mint mondta, átgondolatlannak tarja a jogalkotást, holott szerinte lehetne ezt az eszközt jó célra is használni.

„Nem a hatósági szerződés intézményével van probléma. Sőt, még azzal sincsen feltétlenül gond, hogy a Dunaferr rendkívül speciális helyzete miatt ilyen szerződéssel próbálják elérni, hogy felszámolják a jelenlegi és esetleges későbbi szennyezéseket” – hangsúlyozta Dedák. Ám lehetett volna célszerűen, kimondottan a Dunaferre vonatkozó jogszabályt írni, mint arra számtalan más ágazat vagy konkrét cég esetében van példa más jogterületeken.

A Dunaferr felszámolását tavaly év végén rendelték el az után, hogy az orosz és ukrán tulajdonosok ellentéte miatt évek óta nem működik jogszerűen a cég. A Dunai Vasmű az ország legnagyobb kohászati-gépészeti komplexuma, egyben Dunaújváros legnagyobb munkaadója. A cég helyzetével decemberben az RTL Híradója is foglalkozott.

Az uniós törvényekkel és az Alkotmánybíróság korábbi határozatával is szembe mehet

A WWF Magyarország a rendeletet és a kapcsolódó kormányhatározatot jelen formájában elfogadhatatlannak tartja, hiszen korlátozás és a visszaéléseket megelőző garanciák nélkül gyakorlatilag bárkire értelmezhető. A megkérdezett szervezetek ráadásul úgy látják, uniósjog-sértés is felmerülhet a kormányrendeletnél.

„Az uniós joggal is nyilvánvalóan szembe megy. A környezeti hatásvizsgálati eljárásról szóló jogszabályt is egy EU-s irányelv alapján ültették át a magyar jogba, ám az ebben szereplő szankciók alkalmazását felfüggeszti a hatósági szerződést kötő ügyfelekkel szemben az erről szóló friss kormányrendelet” – fogalmazott Dedák Dalma. Hozzátette, a kormányrendelet ellentétes az Alkotmánybíróság korábbi határozataival is, amelyben a testület kimondta, hogy Magyarországon a környezet jogszabályokban biztosított védelmi szintjétől visszalépni nem lehet 

– márpedig a mostani lépéssel szerinte megfosztják fontos jogköreitől a környezetvédelmi hatóságot.

„Nem túlzás azt mondani, hogy tényleg a környezetvédelem utolsó bástyái omlanak le, ez egy nagyon súlyos visszalépés” – fejezte ki aggódását Dedák Dalma.

A megkérdezett környezetvédők azzal sem értenének egyet, ha a rendelet valóban csak kohászati üzemekre vonatkozna, mint azt a kormány ígérte – álláspontjuk szerint teljesen mintegy, hogy akkugyár vagy kohó veszélyezteti-e a környezetünket. A greenpeace-es Simon Gergely állítja, egy ilyen típusú szerződés a közigazgatási jogszabály szerint csak akkor létezhet, ha ahhoz valamilyen közérdek fűződik, holott szerinte ez csak a cégek érdekeit szolgálja, és nem is hallott arról, hogy más EU-s tagállamokban létezne ilyen formában.

Az rtl.hu megkereste az Energiaügyi Minisztériumot és a Miniszterelnökséget is az ügyben. Arra voltunk kíváncsiak, a kormány miért nem szűkítette a korábbi ígérete szerint kohászatokra a vitatott rendeletet, illetve kilátásban van-e további pontosítás. De arról is érdeklődtünk, hogy miért kell a szakhatóság helyett a kormányra bízni a döntést, illetve van-e olyan cég, amely az elmúlt egy hétben élt a szankciók megkerülését lehetővé tevő környezetvédelmi hatósági szerződéssel. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Nyitókép: RTL