Friss felmérés: a magyarok 72 százaléka maradna az EU-ban

A magyarok 13 százaléka szavazna az Európai Unióból való kilépésre, 72 százalék azonban a maradás mellett voksolna egy népszavazáson, írja a 24.hu a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung friss kutatásának eredményei alapján.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy az Orbán-kormány euroszkeptikus kampányai ellenére az EU-tagság támogatott­sága nem ingott meg, írják.

• A maradásra főleg az ellenzéki szavazók voksolnának, de a Mi Hazánk és a kormánypártok támogatóinál is a maradni vágyók vannak többségben.
• Továbbra is nagy az egyetértés, hogy a tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított források és gazdasági fejlődés lehetősége.
• A válaszadók 22 százaléka a túlzott szabályozást említette hátrányként, 15 százalékuk pedig úgy éli meg, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökken az uniós tagsággal. A hátrányok sorában a harmadik helyén a migráció szerepel, holtversenyben azokkal az emlí­tésekkel, amelyek az Európai Unió magyar kormány elleni támadásait és a források befagyasztását, valamint a háborúba sodródás veszélyét és a szankciók negatív hatásait emelték ki.
• A magyarok 50 százaléka szerint Magyarország több pénzt kap az EU költségvetéséből, mint amit befizet, a megkérdezettek 36 százaléka azonban úgy gondolja, hogy Magyarország nettó befizetővé vált. 
• A két évvel ezelőtti állapothoz képest 2023-ra 7 százalékponttal nőtt azok aránya, akik szerint Magyarország nettó befizetője az uniós költségvetésnek, de a Fidesz-KDNP sza­vazóinak már a fele úgy véli, hogy az elmúlt évek folyamán nettó befizetővé vált Magyarország.
• A magyarok 66 százaléka szerint a gazdaságunk jelentősen profitál Magyarország EU-tagságából, de 2023-ban 7 százalékponttal kevesebben gondolták úgy, hogy a gazdaságilag megéri az EU-tagság, mint két évvel korábban.
• Arra a kérdésre, hogy az EU-nak milyen értékeket kellene képviselnie a jövőben, a megkérdezettek 44 százaléka a békét jelölte meg az első három legfontosabb érték között. Jelenleg a fideszesek (44 százalék) és az ellenzékiek (45 százalék) is azt várják a leginkább az EU-tól, hogy a béke értékét képviselje.
• A magyarok 45 százaléka szerint elsősorban a hazai egészségügy fejlesztésére kellene költeni az EU-s pénzeket, 28 százalék szerint a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatására, további 25 százalék szerint pedig a hátrányos helyzetű emberek közvetlen támogatására.
• A válaszadók több mint fele támogatná Törökország, Szerbia, Montenegró és Bosznia-Her­cegovina uniós tagságát. A kormánypárti szavazóknál Törökország került a bővítési lista élére, a hatpárti ellenzék szavazói Szerbia EU-tagságát támogatták a legnagyobb arányban. 
• A magyarok 70 százaléka szerint a kormánynak teljesíteni kell az Európai Bizottság összes mérföldkövét azért, hogy Magyarország számára elérhetővé váljanak az EU-s pénzügyi források, még a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége is így vélekedik. 
• A megkérdezettek 69 százaléka szerint csatlakoznia kellene Magyarországnak az Európai Ügyészséghez.
• A magyarok 67 százaléka szerint, ha hazánk teljesíti a feltételeket, akkor be kell vezetni az eurót. 
• Azzal a kormánypárti médiában gyakran hallható állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják eről­tetni a magyar emberekre az akaratukat”, a magyarok 54 százaléka egyetért. 
• 2023-ban 4 százalékponttal többen értenek egyet azzal, hogy a brüsszeli bürokraták a magyar emberekre akarják erőltetni az akaratukat.
• A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazóinak abszolút többsége, valamint a pártnélküliek relatív többsége egyetért az állítással, míg a hatpárti ellenzék szavazói és az egyéb pártokat támogatók döntő többsége nem.
• Az a kormányzati kommunikációban gyakran megjelenő elem, miszerint az Európai Unió át akarja mosni a magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával, megosztja a magyar társadalmat. Míg a megkérde­zettek 46 százaléka egyetért az állítással, addig 48 százalék nem fogadja el a Fidesz-KDNP által gyak­ran hangoztatott kommunikációs panelt. 
• A magyarok 51 százaléka azzal is egyetért, hogy a keleti tagállamok lakói, így a magyarok is csupán másodrangú állampolgárok az Európai Unióban, és a megkérdezettek 48 szá­zaléka szerint Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállal­kozásokat. 

Nyitókép: Getty Images