Ezentúl az EU jóvátételt követelhet azoktól az országoktól, amelyek befolyásolni próbálják a tagállamokat

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülése nagy többséggel megszavazta azt az új kereskedelmi eszközt, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy reagáljon, ha az EU vagy a tagállamok gazdasági zsarolással szembesülnek olyan külföldi ország részéről, amely egy adott politika vagy álláspont befolyásolására törekszik, írja az MTI.

Az új szabályok értelmében az EU „jóvátételt” követelhet a kényszerítést alkalmazó országtól, a bizottság pedig intézkedéseket hozhat e jóvátétel érvényesítésére.

A kényszerítés elleni eszköz (ACI) célja az EU és a tagállamok szuverenitásának védelme egy olyan geopolitikai környezetben, ahol a kereskedelmet és a beruházásokat egyre inkább fegyverként használják a külföldi hatalmak, írta a testület.

Az új kereskedelempolitikai eszközt elsősorban elrettentésnek szánják, de konkrét ellenlépéseket is lehetővé tesz, ha az EU gazdasági nyomás alá kerülne. Az eszközt létrehozó rendelet szerint gazdasági kényszerítés esete akkor áll fenn, ha EU-n kívüli ország kereskedelmi vagy beruházási intézkedések alkalmazásával vagy azok alkalmazásával való fenyegetéssel próbál nyomást gyakorolni az EU-ra vagy egy tagállamra.

Bár az ilyenfajta kényszerítés aláássa az EU stratégiai autonómiáját, nem tartozik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásának hatálya alá. A WTO vitarendezési mechanizmusa nem áll rendelkezésre kifejezetten a gazdasági kényszerítés eseteiben, hacsak az nem sérti a WTO más szabályát is.

Az új szabályok értelmében az Európai Bizottságnak négy hónapja lesz arra, hogy kivizsgálja az esetleges kényszerítést. Megállapításai alapján a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nyolc-tíz hete lesz arra, hogy minősített többséggel eldöntse, hogy fennáll-e kényszerítés.

Nyitókép: MTI / EPA / Pool / Szputnyik / Alekszej Majsev