Gyermekét egyedül nevelő anyának és lányának kell költöznie a MÁV építkezése miatt

A Blikk cikke szerint Szilviának és a 14 éves lányának ki kell költöznie abból a házból, amit még az édesanyja halála után örökölt ő és a bátyja. A XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres ingatlanból két önálló lakást alakítottak ki, az egyikben lakik ő és a kislánya, akit egyedül nevel. 

Édesanyjuk tavaly év végén hunyt el, a megállapodás az első körben pedig az elhunyt szülő nevére érkezett, említi meg a lapnak a nő, aki szerint ráadásul az értesítést egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek, 

így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy a MÁV kisajátította a házukat a Budapest-Belgrád vasútvonal építése miatt.

A nő elmondása szerint az ügyet újratárgyalták, de a lényeg, az összeg nem változott. A nő szerint jóval a piaci ár alatt kénytelen megválni az ingatlantól, aminek a piaci árát 34 millió forintra becsülte a szakértő. Ezt az összeget a testvérével elfelezik, így jut 17 millió forint a nőhöz és a lányához. A pénz átutalása után a nőnek és a lányának 60 napja van arra, hogy elhagyják az ingatlant, 17 millió forintból kellene megoldaniuk a lakhatásukat, ami a jelenlegi ingatlanárak mellett nem egyszerű feladat.

Nem akarok áldozatként tetszelegni, de egyszerűen kiszúrtak velünk

– véli Szilvia, aki már fellebbezni sem tud, mivel az első értesítőt rossz címre küldték ki, a polgári peres eljárás pedig hosszú évekbe is telhetne. A Blikk megkérdezett egy ingatlanszakértőt, aki megállapította, hogy a lakás értéke 10 millió forinttal magasabb lehet mint amit megállapítottak.

A MÁV a válaszában közölte, hogy a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától.

A továbbiakban megjegyzik, hogy a kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét (az ingatlanrész valóságos forgalmi értékét). A szemlét követően az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, melyben összegszerű javaslatot tesz a tulajdonosoknak járó kártalanításra, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jogok megszűnése esetére járó kártalanításra. A szakértő a hatályos szabályozási környezetnek megfelelő, részletesen indokolt szakvéleményét az ingatlan forgalmi értékét befolyásoló tényezők, felmerülő járulékos költségekre tekintettel készíti el. A független igazságügyi szakértő által készített szakvéleményben meghatározott értéken a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak vagy más kártalanításra jogosultnak.

A tulajdonosok a levélben meghatározott határidőn belül nyilatkozhatnak a vételi ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról. A vételi ajánlatot elfogadó tulajdonosokkal a megbízott ügyvédi iroda előzetesen egyeztetett időpontban megköti a kisajátítást helyettesítő adásvételi szerződést. A kártalanítási összeget az adásvételi szerződés megkötését követően fizeti ki a MÁV a tulajdonos számára. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál. A kisajátítási eljárásban mind a tulajdonosok, mind a kisajátítást kérő ismertetheti a szakvéleményben foglaltakkal kapcsolatos álláspontját, majd a kisajátítási hatóság a felek által előadottak és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján hozza meg a határozatát. A kisajátítást kérő kérelmének helyt adó döntés esetén a határozatban foglalt kártalanítási összeget a határozatban foglaltak szerint fizeti meg a kártalanításra jogosultak részére.

Nyitókép: Illusztráció – Jászai Csaba / MTI