Pintér Sándorék a státusztörvény elleni tiltakozásról: Dollárbaloldal

Közleményben reagált hétfőn a Belügyminisztérium arra, hogy reggel engedély nélküli tüntetést tartottak tanárok és aktivisták a Belügyminisztérium épületénél, és délutánra a Kálvin térre tüntetést hirdettek a státusztörvény ellen.

A törvénytervezet értelmében június 1-jétől már nem közalkalmazotti, hanem köznevelési foglalkoztatotti jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat, és a tanárok felmondási ideje 2-ről 6 hónapra, a próbaidejük 4-ről akár 6 hónapra is nőhet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint akár 25 ezer tanár is felmondhat, ha az országgyűlés megszavazza státusztörvényt.

A Belügyminisztérium a PDSZ nyilatkozatára és hétfői akcióira reagálva azt közölte, hogy

a törvénytervezetek a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet.

A Belügyminisztérium ezután a PDSZ-t támadta azzal, hogy „a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez” ahelyett, hogy szakmai partnerként együttműködne az oktatásért felelős minisztériummal „abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét”.

A Belügyminisztérium elismételte, hogy milyen ütemterv szerint szeretnék megvalósítani a pedagógusok béremelését, amit továbbra is a „a hazánknak jogosan járó uniós források” megszerzésétől tesz függővé:

• a 2023-as béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21%,
• 2024-ben 25%,
• 2025-ben pedig 29-30% lehet.

A kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Az uniós források kifizetésének elmaradásáért az ellenzéket teszi felelőssé a közlemény:

A dollárbaloldal hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbér-emeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik.

Ami a nagy felháborodást kiváltó új felmondási szabályokat illeti, a közlemény úgy fogalmaz, hogy

azt szolgálják, hogy a gyermekek és a szülők számára kiszámíthatóvá váljon a tanév, és a tanárok ne tanév közben váltsanak munkát, hanem vigyék végig az osztályaik tanítását a tanév végéig.

Nyitókép: Barsi Fanni / RTL Híradó