Vizsgadrukk: a Nemzeti Választási Bizottság egyik tagjától is szívességet kért Schadl György

Tavaly júniusban hívta fel a Nemzeti Választási Bizottság egyik tagja Schadl Györgyöt, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnökét, akivel a beszélgetés első perceiben magánjellegű témákat vitattak meg. A Völner-Schadl-ügy nyomozati iratai szerint a negyedik perc környékén azonban Schadl György hirtelen témát váltott és arról kezdett el beszélni, hogy 

az „egyik kedves ismerőse” nagyon fél attól a másnapi vizsgától, amelyen az NVB-tag lesz az egyik vizsgáztató.

Amikor Schadl erről beszélt a diákkal, közölte vele, hogy az oktató nagyon jó barátja. 

A lehallgatási jegyzőkönyv az NVB-taggal folytatott beszélgetés hátralévő részéről azt írja (a dőlt részeket az érthetőség kedvéért írtuk bele, a neveket ugyanis jogi okok miatt nem közöljük):

(Schadl) „Úgy gondolta, hogy ezt már el is felejtette” (a vizsgázó diák), „de ma reggel kapott (a diáktól) egy sms-t. (Az NVB-tag) érti, mit akar Schadl. Megjegyzi, miszerint a záróvizsga elnöke (X. Y.) lesz. Schadl megkérdi, hogy szóljon-e a (záróvizsga elnökének)”, ám erre az NVB-tag közli, nem kell. 

Jó bizottság lesz. Figyelnek, és nem lesz gond.

Lapunk megkereste a Nemzeti Választási Bizottság ügyben érintett tagját, de nem járult hozzá, hogy leírjuk a nevét. Magyarázatának közzétételét csak úgy engedélyezte, ha a válaszát teljes terjedelemben közöljük. 

„Schadl Györggyel immáron több mint 15 éve egy egyetemre jártunk, majd tanítani is egyszerre kezdtünk. Mint pályatársak és ismerősök időnként telefonon is kerestük egymást, udvariassági beszélgetések erejéig.

Hangsúlyozom, hogy sem az Ön által idézett szakdolgozatvédés ügyében, sem más ügyben nem segítettem Schadl Györgynek, sem senki másnak. 

Az említett szakirányú továbbképzés szakdolgozat védése kapcsán – ahogy az az Önök birtokába került dokumentumban is jól látható – röviden, de tényszerűen magam zárkóztam el minden további felvetéstől. Ráadásul akkori szavaimat az is indokolta, hogy 

ismerve a hallgatók szakdolgozatait, és a szakdolgozatokról már hetekkel korábban elkészült – szakdolgozatonként 2-2, személyemtől teljesen független – írásos szakvéleményt, mindegyik jó szerkezetű, alapos munka volt, ezért is intettem nyugalomra beszélgetőtársamat.

Emellett fontos megjegyezni, hogy a szakirányú továbbképzésen a szakdolgozatvédés eredményéről nem egyedül döntök, illetve döntünk, hanem az említett esetben is egy – jóval az átlagos 3 fős záróvizsga-bizottsági létszámon felüli – 6 főből álló bizottság, ezáltal is biztosítva az értékelés során született eredmények objektivitását, tisztaságát és szabályszerűségét”.

Kérdésünkre, miszerint tervezi-e, hogy az eset miatt lemond a Nemzeti Választási Bizottságban betöltött tagságáról, azt mondta, nem.

Mi is az a Völner-ügy?

Az ügyészség szerint Völner Pál államtitkár, Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese három éven keresztül rendszeresen 2-5 millió forintot kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől azért, hogy elintézzen neki bizonyos ügyeket, egyebek mellett végrehajtói kinevezéseket. A politikus összesen 83 millió forint értékben vehetett át így kenőpénzt. Még nagyobb összegekhez juthatott Schadl György, aki – a parlament mentelmi bizottsága elé került dokumentum szerint – összesen 880 millió forintot kapott az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén. A végrehajtónak jelentkezők közül többen is 40 és 100 millió forint közötti összeget fizettek azért, hogy megkapják a pozíciót.

Mint arról, a 444. alapján az rtl.hu is beszámolt, a nyomozati iratok szerint Schadl György az Igazságügyi Minisztérium volt helyettes államtitkárával és egy kormány-főtanácsossal is egyeztetett arról, hogy kit kell mindenképpen átengedni a végrehajtási szakvizsgán.

A végrehajtói kar vezetője mások mellett Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner Pál rokonának is intézhetett a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgákat.

Nyitókép: RTL Híradó