Rosszabb minőségű import termékek válthatják a hazaiakat a kormányzati árstop miatt

Az Orbán Viktor által bejelentett, a lisztre, cukorra, étolajra, csirkemellre, sertéscombra és 2,8-as tejre vonatkozó élelmiszerárstop (amit Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kiegészített még a csirkefarháttal) mögött semmiféle közgazdasági megfontolás nincs, kizárólag politikai indíttatású lépés, hogy el tudják mondani: megvédik a családokat. Ez a választási kampány része, mint a rezsicsökkentés – mondta az rtl.hu-nak Raskó György agrárközgazdász, az Antall-kormány közigazgatási államtitkára.

Számításai szerint egy család havi 2500 forintot spórolhatna a fix áras termékekkel, ha minden „klappolna”, de úgy véli, nem kell félteni a kereskedőket attól, hogy a kényszerűségből csökkentett árú termékeken keletkezett veszteséget a többi termék árába beépítik.

Jön az ócska külföldi áru

A hazai termelők nem tudnak árat csökkenteni, mert a takarmány és az energia megemelkedett költsége már beépült az áraikba, ezért veszteség nélkül csak exportra tudják eladni az érintett termékeiket, ami egyébként nem jelent gondot az EU-ban.

Vagyis a jó minőségű, friss magyar áru megy majd exportra, és behoznak helyette olcsó, külföldi, lejárat-közeli, fagyasztott árut, amin a hatósági ár mellett is lesz valamennyi nyereség. Brazíliából ezertonnaszámra lehet behozni olcsó sertéscombot és csirkemellet

– magyarázza a szakember.

Kristálycukor esetében arra számít, hogy az amúgy is nagyon drága, egyetlen hazai kristálycukor, amit Kaposváron készítenek, lekerül a polcokról. Azt ugyanis nem lehet október 15-i árakon eladni, mert az 40-50 százalékos veszteséget okozna. A cukornak megvan az a jó tulajdonsága, hogy akár 10-20 évig is eláll, így a magyar termék a raktárakban marad és behoznak helyette nagyon olcsón beszerezhető szlovák cukrot – mondja Raskó György.

A finomliszt nehezebb ügy, mert a malmok már megvették a búzát a termelőktől nagyon drágán, 100 ezer forint körüli tonnánkénti áron, ami 180 forintos önköltségi árat jelent a liszt kilójára vetítve. Erre jön az áfa és az árrések, így kellene 210 forint körül adni egy kilót, ami lehetetlen. Ebből az következik, hogy a malmok exportálni kényszerülnek, ha nem akarnak tönkre menni.

Raskó szerint a fogyasztóknak arra kell felkészülniük, hogy az árstoppal érintett csirkemell és sertéscomb importból származó, fagyasztott termék lesz, kiolvasztva, ami jóval gyengébb minőség. Ugyanez igaz az UHT tejre is, amelyből nem jelent gondot olcsón beszerezni külföldit, amivel tartani tudják a boltok a 270 forint körüli árat.

A martfűi gyárból származó magyar étolaj is eltűnhet a polcokról, helyette az olcsóbb verziók lesznek elérhetőek hatósági áron, a vásárlók kénytelenek lesznek azt venni – mondja.

A többi termék még jobban drágul

A GKI számításai szerint is hasonló összeget, nagyjából havi 2 ezer forintot spórolhatnának a családok ezzel a lépéssel, ha közben a többi termék árába nem építenék be a kereskedők az itt kieső bevételeiket. Molnár László vezérigazgató az RTL Híradónak azt mondta, ha az érintett termékkörön vesztesége lenne a kereskedőknek, akkor az egyéb termékeken megpróbálná visszahozni ezt a veszteségét. Tehát elképzelhető, hogy a többi termék jobban drágul.

Pontosan ezt mondja egy hentesbolt vezetője. Csejtei László a Híradónak elmondta, hogy nem működhetnek veszteségesen, ezért ha a csirkemellen és a sertéscombon veszteségük lesz, akkor más termékeken kell nagyobb hasznot behozni.

Hornyák József, a Portfolio szakértője szerint a kereskedők mostantól további termékek árstopjától is tarthatnak, ami szintén árfelhajtó tényező. Az ilyen, nem piacbarát lépések ugyanis már benne vannak a pakliban, ezért a cégek egyfajta prémiumot is beépíthetnek az áraikba, kockázatmérséklő lépésként.

Beláthatatlan következmények

Raskó György úgy véli,

három hónapnál tovább fenntartani ezt a fix áras rendszert életveszélyes közgazdasági szempontból, mert beláthatatlan következményekkel járó folyamatokat indítana be az agrárgazdaságban. 

Ezeknek a termékeknek az ára száguld felfelé a világpiacon, egy idő után már külföldről sem lehet pótolni ezeket a hatósági árakon, ami hiánygazdasághoz vezet, az pedig visszaüt a mindenkori kormányra.

Azonban ha az „utánunk a vízözön” a politikai stratégia, azaz hogy majd a következő kormány oldja meg ezt a problémát, az biztosan sokmilliárdos tétel lesz, és szükségtelen plusz veszteséget okoz az ágazatban, amit végső soron a fogyasztók fognak megfizetni, csak késleltetve, akár 1-2 év múlva – figyelmeztet.

Közép-hosszútávon az ilyen fix áras rendszer hatalmas teljesítményvisszafogást jelent, a befektetőknek nem lesz érdekük ezekkel a termékekkel foglalkozni, plusz a bizonytalanságot is növeli, a beruházók nagy ívben kerülik el azt az országot, ahol az állam bármikor olyat léphet, amit nem lehet tervezni – mondja a közgazdász.

Raskó György szerint ráadásul ennek a kormányzati lépésnek eszméletlen könnyű a kijátszása. Az érintett hét termékből valamennyit tart a kereskedő a raktárban, és ha jön egy ellenőrzés, azt tudja mondani, hogy a polcról épp elfogyott, most tölti fel. Ha pedig nem jön az ellenőr, akkor nem kerül ki a polcra, és akkor a vevő nem sertéscombot fog venni, hanem sertéslapockát vagy tarját, karajt, amin nincs ilyen korlátozás.  

Árhivatal

A rendszerváltás előtt az összes alapvető élelmiszernek a párt által fixált ára volt, amiért az Árhivatal volt a felelős. Nem csak a késztermék árát határozták meg, azt is megmondták, hogy mennyiért kell felvásárolni a sertést. Raskó György szerint Magyarországon ez azért nem okozott komoly gondot, mert a Kádár-rendszerben a párhuzamos gazdaság, a magángazdaság nagyon jól működött. A falvakban szinte minden háznál volt sertést, tyúk, csirke, zöldség, gyümölcs. Olyan szintű volt a magánszektor teljesítménye, hogy még exportra is futotta. Nem volt áruhiány Magyarországon, nem úgy, mint az NDK-ban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban, ahol nem engedték meg a maszek világot, ezért ezeken a helyeken gyakorlatilag hiánygazdaság volt – mondta az agrárközgazdász.

A rendszerváltáskor az Antall-kormány földművelési államtitkáraként az ő feladata volt megszüntetni a fix áras rendszert, egyik napról a másikra. Ez jelentős áremelkedést okozott, de át kellett térni a piacgazdaságra. Politikailag nem volt szerencsés lépés, a következményeket nem látta át a kormány, nem törődött a népszerűségvesztéssel, viszont a piacgazdaság szempontjából óriási lépést tett.

Mint mondja, azóta nem is próbálkozott senki hatósági árral, csak az Orbán-kormány. 2012-ben a rezsicsökkentés volt az első ilyen lépés, amelynek a következményeit majd valaki viselni fogja, mert az ágazat jövedelemvesztése miatt nincs pénz az infrastruktúra fejlesztésére, de még a karbantartásra is alig. Ennek az árát majd akkor kell megfizetni, ha újra szabadáras lesz az energia. 

Az állami tulajdonba vett energiacégeknek ugyanakkor a kormány tavaly 300 milliárd forintot utalt át, ezt is az adófizetők fizették, csak nem a rezsiszámlában. Hasonló lépés volt az üzemanyagárak és a hitelkamatok maximálása. Ilyet sehol nem csinálnak piacgazdaságban.

Ahol mégis beavatkoznak, ott az áfát csökkentik, mint például most a lengyelek. Ez átmeneti segítség az lakosságnak, itthon is ez lett volna a jobb megoldás szerinte, nagyobb termékkörre kiterjesztve. Azt is lehet ellenőrizni, hogy átengedik-e a fogyasztóknak a kereskedők – tette hozzá.

Nyitókép: Az év végi ünnepek közeledtével a Debreceni Nagypiacon két- háromszorosára növekszik a húsfélék, gyümölcsök, zöldségek, élelmiszer készítmények forgalma. Fotó: MTVA / Bizományosi: Oláh Tibor