Kultúra
Kultúra
2022. március 31. 12:49
Választás előtti nagyinterjújában a miniszterelnök a kis Vukot hívta segítségül, hogy szemléltesse a genderlobbisták szervezett erőit, de korábban is előszeretettel vett át frappáns fordulatokat másoktól, hol hivatkozással, hol anélkül. Milyen irodalmi és mesehősök, történelmi szereplők segítettek neki az évek során kifejteni politikai üzeneteit?
A választás előtt három nappal interjút adott a miniszterelnök az Origónak, amiben Vuk, a kisróka karakterével szemléltette „genderőrülettel” kapcsolatos aggályait. Aki figyelemmel kísérte Orbán Viktor korábbi megnyilatkozásait, észrevehette, hogy előszeretettel idéz másoktól, vesz át frappáns fordulatokat, hol hivatkozással (ritkán), hol anélkül (gyakran), hol rosszul hivatkozva (lásd lentebb a Márai–Ottlik tévesztést 2013-ban és az ELP-dal datálását 2010-ben). Az alábbiakban összegyűjtöttünk párat ezek közül, az irodalom, a filmművészet a zene világából.
Dargay Attila: Vuk (rajzfilm, Fekete István regénye alapján)
A rókát ne engedjük be a tyúkólba! Ennek a genderőrületnek az a természete, hogy először nem lehet a képviselőit komolyan venni. A róka is egy olyan kedves állat, ő a kis Vuk, hát csak ott sündörög. A genderkérdések esetében is hasonló a helyzet. Itt nem egy múló divatról van szó, hanem jól megszervezett erők dolgoznak azon, hogy bizonyos életfelfogásokat népszerűsítsenek. Ezek erős nyugat-európai emberi jogi csoportok, az összes Soros-féle szervezet megtalálható közöttük, és végül kialakul mögöttük egy nagyon erős érdekérvényesítő tevékenység. És akkor kiderül, hogy Vuk ugyan aranyos, de megnő, és amikor megnő, bizony megeszi a tyúkot.
Interjú, Origo, 2022. március 31.
J.R.R. Tolkien: A gyűrűk ura (regény, film)
Nyergeljetek, a kampány elkezdődött, ideje, hogy mi is kilovagoljunk. Jöttünkre ötven nap múlva, jobboldalról számítsatok!
Sergio Corbucci: …és megint dühbe jövünk (film)
A nagy tét bennünket nem elriaszt, hanem felvillanyoz. Ha kicsi a tét, a kedvünk sötét.
Beszéd a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXIX. Kongresszusán, 2021. november 14.
Bacsó Péter: A tanú (film)
Állunk a frontvonalban, csapásokat adunk és kapunk.
Beszéd a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXIX. Kongresszusán, 2021. november 14.
Ákos: Gyermekember (Tarzan, Disney-rajzfilm, betétdal)
A csúcsra is csak akkor érhetsz, ha egy hegy elédbe áll.
Beszéd a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség XXIX. Kongresszusán, 2021. november 14.
Moldova György: A pénz szaga (Riport a kamionsofőrökről)
Ingatag időkben ingatag kormányzás veszélyes, ezért bevándorlási politikánk szilárd marad, nichts ugribugri.
(Itt a kontextus kedvéért érdemes az eredeti szövegkörnyezetet felidézni: „a kamionos felszedett egy nőt, akitől nemcsak csókokat kapott, hanem egy bizonyosfajta bogarat is, mely egyáltalán nem magas, hanem inkább lapos egy kicsit. A kamionos bemegy a patikába gyógyszerért, a patikus nem érti pontosan, hogy miről van szó, ezért bolhaport ajánl, de a kamionos csak rázza a fejét.
– Nicht ugri-bugri, hanem langsam spazieren!”)
Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (film)
A gyűlölet nem visz felfelé, csak lefelé. Mint az ismert viccben az ember, aki leugrik az ötvenedikről, és zuhan lefelé, azzal nyugtatja magát: eddig minden rendben, eddig minden rendben…
Esterházy Péter: Kis magyar pornográfia (novellagyűjtemény)
A jó politikai beszédnek, mondja ott Gerő elvtárs – fiataloknak mondom: ötvenes évek –, olyan tervről kell szólnia, amely nem kerül sokba, nagy meglepetést kelt, és a népnek is örömet okoz. Mire Déry Tibor azt válaszolja neki, hogy a Duna-híd egyik oszlopára akassza fel Farkas Mihályt, a másikra pedig saját magát. Ez nem kerül sokba, nagy meglepetés lesz, és a népnek is örömet szerez. Ma már persze nem ilyen egyszerűek a dolgok.
A. A. Milne: Micimackó (mesekönyv)
Ideje, hogy megtanuljunk a külföldre egyenrangúként tekinteni, és egyenrangúnak érezni magunkat vele. A mértéktartás a külügyekben is fontos, nehogy úgy járjunk, mint Tigris a Micimackóból, aki túlzásba vitte az ugrálást.
Winston Churchill: The Story Of The Malakand Field Force (történelmi riport)
„Nincs semmi pezsdítőbb annál, mint amikor rálőnek az emberre, de nem találják el” – mondta a jó öreg Winston. Biztosan ezért érzem úgy, hogy csupa pezsgés az életünk. Valójában minden küzdelem, minden támadás és kilőtt golyó mögött ugyanaz a szándék rejlik, legyen szó rezsiharcról, bankadóról, alkotmányról vagy bármi másról.
Ottlik Géza: Iskola a határon (regény)
Sokan úgy nézik a dolgokat, ahogy vannak, és azt kérdezik: miért? Mások úgy nézik a dolgokat, ahogy lenniük kellene, és azt kérdezik: miért ne? És nekifognak. Ők Márai tanítványai, aki ezt írta: „A világhoz nem alkalmazkodni kell, nem újrarendezgetni azt, ami már megvan benne, hanem hozzáadni mindig.” Így születnek a nagy művek.
Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára) (regény)
Szerencsére nem vagyunk babonásak, pontosabban úgy állunk a babonasággal, mint Fülig Jimmy, aki azt mondta, idézem őt: „Én nem vagyok babonás, és nem hiszek a badarságokban, mert aki minden hétfőn hármat köp kelet felé egy barna kavicsra, azt nem érheti rontás.”
Emerson, Lake and Palmer: Hand of Truth (1997)
Tizenhét éves koromban nem gondoltam volna, hogy harminc évvel később egy Emerson, Lake and Palmer dal jelenthet nekem bármit. A dalszöveg nyersfordításban így hangzik:
Van erőnk, hogy változtassunk,
Nem tévedés: rajtad és rajtam múlik.
Van erőnk, hogy változtassunk,
Ne tegyünk tovább úgy, mintha nem lenne vesztenivalónk.
Van erőnk, hogy változtassunk,
Nincs olyan tett, mit vissza ne vonhatnánk.
Van erőnk, hogy változtassunk,
A Mennyeknek Tüze az Igazság kezében ég.
A paraszt és a szamár (tanmese)
Valahogy úgy érezhettük magunkat mi magyarok, mint egy régi keleti történetben az egyszeri ember szamara, amelyik beleesett a kiszáradt kútba. Pedig minden olyan biztatónak tűnt, amikor szétnézett a legelőn, és nekiindult. S egyszer csak ott állt tehetetlenül, kiszolgáltatva a kút alján. Fájt neki az esés, telis-tele volt zúzódásokkal, érezte, hogy a bordái is eltörtek, de bízott benne, nem tart ez sokáig, mindjárt jön a gazda és kihúzza. Várt, várt, s aztán meg is örült, mert a gazda valóban megérkezett. Sőt segítőket is hozott. Igen ám, de nem kihúzni próbálták, hanem ásókat és lapátokat vettek elő és elkezdték a kútba lapátolni a földet, a homokot, a sittet, ami éppen a kezük ügyébe esett. A gazda ugyanis kiszámolta, hogy olcsóbb a szamarat a kúttal együtt betemetni, mint a kihúzásával bajlódni. Reform-szellemű gazda volt, aki tudta, a költséghatékonyság számít igazán. El kellett telni egy kis időnek, amíg a szamár felfogta, mi is történt vele. Ám egyszer csak mindent megértett. Megértette, mi zajlik körülötte, mire készül a gazda, megértette, milyen sorsot szánnak neki.
Dugovics Titusz legendája
Tudjuk, hogy az embereknek joguk, sőt feladatuk keresni az egyéni és a közösségi boldogulás lehetőségét. És ezzel nem áll ellentétben az, hogy megbecsüljük, sőt életpályájuk miatt különösképpen tiszteljük azokat, akik, amikor eljött az idő, a nyílt ellenállást választották. Azt is könnyen beláthatjuk, hogy nem lehet mindenki Dugovics Titusz, mert akkor senki sem marad a várban. Az önként választott hősi áldozat értelme éppen az, hogy a többiek éljenek. És akik élnek, azoktól kijár a tisztelet azok számára, akik az áldozatot hozták.
Karinthy Frigyes: A kályha mindenkihez meleg (novella)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Menekülés, menekülés ez a mai nap és a holnap reggel megoldandó és megoldható gondjai elől. Csakhogy a világgazdaság nem olyan, mint a kályha – Karinthyval szólva –, ami mindenkihez meleg. A világgazdaság bizony vállalatokból, érdekcsoportokból áll, nem jótékonysági egylet, senkinek sem kedvez csak úgy, senkit sem segít jószívűségből.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
