Orbán rengeteget beszélt az ellenzékről, de egyszer sem ejtette ki Márki-Zay nevét az évértékelőjén

Szombat délután három órától kezdődően megtartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kampánynyitó előadást rögtön az ellenzék bírálásával kezdte, szerinte az ellenzéki összefogás pártjai az utóbbi hetekben, hónapokban annyi zagyvaságot hordtak össze a kormánypártról, a jobboldali politikusokról, mintha begombáztak volna. A kábítószeres hasonlat után úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki politikusok új politikai stratégiája lehet „vérig sérteni az embereket, gúnyolódni a fogyatékkal élőkön, belegyalogolni a vidékiekbe, fenyegetni a nyugdíjasokat és lenézni a nőket”.

Orbán szerint ha ez stratégia, akkor világszabadalom. „De Gaulle-nak lehet igaza, beszélni mindenki tud, a vezető viszont azt is tudja, mikor hallgasson” – mondta, hozzátéve, hogy a baloldal, bár olyan, amilyen, „benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban”. A mostani ellenzéki politikát látva szerinte

Horn Gyula forog a sírjában, Medgyessy Péter nem győz félrenézni, az SZDSZ-esek pedig zavartan nézik cipőjük orrát,

csak Gyurcsányt és Bajnait nem zavarja mindaz, ami történik, elvégre „ők hozták az ország nyakára ezt az egész showműsort”. 

Bírálta az ellenzéki összefogás pártjait is, főként azért, hogy Magyarország szerinte legkorruptabb kormányának vezetőivel, Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal, és egy gombatermesztővel működnek együtt. (Orbán a gombás hasonlattal Márki-Zay Péter ezt a korábbi kijelentését idézte fel: „amíg a választókat úgy tartjuk, mint a gombát, addig a rezsicsökkentéssel, a migránsozással és a többivel lehet választást nyerni”.)

A miniszterelnök ezután rátért a mögöttünk álló időszak értékelésére és a a kormánypártok terveire:

Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra. De mi az előre és mi a hátra?

Orbán szerint két nehéz év van mögöttünk: járvány, migráció, és most az ukrajnai háború veszélye. „Ez még gombócból is sok.”

Orbán értékelése szerint a kormány jól vizsgázott járványkezelésből. A semmiből lecsapó világjárvány komoly terheléspróba volt, de

a magyar állam derekasan állta a sarat. 

A parlament végig ülésezett, megadta a kellő mozgásteret a kormánynak a járványintézkedések meghozatalához. A lesajnált, lebecsült egészségügy erőn felül teljesített, az ország működése egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben.

A 2011-ben bevezetett alkotmányos államvezetési rend jól vizsgázott.

Úgy látja, miközben nyugaton káoszt, politikai válságot okozott a világjárvány, itthon sikerült megerősíteni a közbizalmat. Az emberek szerint Magyarország jól védekezett, vélekedett a miniszterelnök, aki ezután ismét az ellenzéket bírálta:

Magyarországra nemcsak a vírus, de a baloldal is rátámadt, azt remélve, hogy megbuktathatják a kormányt.

„Amikor zárni kellett, nyitást követeltek, amikor nyitni kellett, akkor zárást. Diktatúrát harsogtak, külföldi lejárató akciókat szerveztek, kamuvideókat, ál- és rémhíreket terjesztettek” – sorolta Orbán, aki szerint nem szabad ódzkodni a súlyos szavaktól: halálos világjárvány idején a családok millióinak félelmét kormánybuktatásra kihasználni minden ítélőszék előtt védhetetlen cselekedet, az ítéletet pedig április 3-án a választók hozzák meg.

Orbán ezután a gazdasági helyzet értékelésével folytatta. Szerinte a vírusjárvány ellenére még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon a rendszerváltás óta: több mint egymillióval többen, mint a Gyurcsány-kormány idején. 2010 óta új, exportra támaszkodó magyar gazdaságot épített a kormány, és úgy döntöttek, hogy segély helyett munkát adnak az embereknek, mondta.

Orbán szerint tavaly sikerült egy újabb „brutális rekordot dönteni”: Magyarország exportteljesítménye 119 milliárd euróra nőtt. Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben arról is döntött a kormány, hogy a kulcságazatokat magyarosítja, ezért a külföldi tulajdont 50 százalék alá szorítja a bankrendszerben, a médiában és az energiaszektorban is. Hozzátette: a bankoknál 60, a médiában 66, az energiaszektorban pedig 71 százalékról indultak, de mára mindenhol többségbe került a magyar tulajdon, és ezt a járvány idején is sikerült megtartani.

Orbán hangsúlyozta azt is, hogy folytatták a magyar tőke külföldi befektetéseit, szerinte ugyanis a magyar gazdaságot úgy lehet egyensúlyban tartani, ha a külföldön terjeszkedő magyar cégek annyi profitot hoznak haza, amennyit a külföldi cégek kivisznek az országból.

A miniszterelnök szerint a kormány egyik legnagyobb teljesítménye, hogy „a családoknál sem kellett behúzni a kéziféket a járvány alatt”. Példaként a fiatalok áfamentességét és a 13. havi nyugdíjat említette többek között, amit a Gyurcsány-Bajnai kormányok elvettek.

Orbán szerint fontos, hogy a járvánnyal járó gazdasági válság alatt a saját útját járta az ország. „A Matolcsy-Varga féle gyógymódot követtük”, nem a brüsszeli recepteket, „bátran előztünk a kanyarban”. A fő eredmények szerinte: 7 százalékos gazdasági növekedés, a járvány idején is sikerült az államadósságot 80 százalék alatt tartani, miközben fejlett nyugati országokban ez 120-140 százalék. Külön hangsúlyozta, hogy Ausztria államadóssága megelőzte Magyarországét. Magyarország tehát Orbán szerint erősebben jön ki a válságból, mint ahogy oda belement.

Ismét az ellenzék bírálása következett: a baloldal semmit sem szavazott meg azokból a törvényekből, amelyek a koronavírus-járvány alatti válságkezelést segítették. A baloldal nem szavazta meg a koronavírus elleni védekezés alapjául szolgáló törvényt, a hitelmoratóriumot, a minimálbéremelést, a családi adóvisszatérítést, a 25 év alattiak adómentességét és az adócsökkentéseket sem, sorolta Orbán. Szerinte a Gyurcsány-Bajnai-kormány a 2000-es évek gazdasági válsága idején a jelenlegi kormánnyal éppen ellentétes utat járt be, „ők hátrafelé mentek”. Elvették a 13. havi nyugdíjat, egyhavi fizetést, egy év gyest, megszüntették az otthonteremtési programot és a családok adókedvezményét, fizetőssé tették az egészségügyet, kétszeresére emelték az áram, háromszorosára a gáz árát, sorolta a kormányfő.

Beszédének második felében Orbán a jelenlegi legsúlyosabb kérdéseket vette sorra.

Lesz-e háború? 

– tette fel a kérdést. Orbán úgy látja, hogy a helyzet nagyon komoly és törékeny, hazánkat instabil régiók veszik körül. Először a Balkánnal foglalkozott, ahol jelen vannak a világpolitika nagyfiúi: Amerika, Európa, Oroszország, Törökország, és mindez a mi határainknál. Szerinte a balkáni kedélyek lenyugtatása egyszerű lenne: kellene egy új Marshall-terv, Szerbiának EU-tagságot kellene adni – kár hogy nem ez történik. „Azt azonban nem fogjuk ölbe tett kézzel nézni, hogy a rossz nagyhatalmi politika károkat okozzon a szomszédunkban, nem fogadunk el olyan brüsszeli döntéseket, amelyek ellentétessek a mi érdekeinkkel. A mi érdekeink pedig a béke, a gazdasági fejlődés, tehát szóba se jöhet semmiféle szankció, büntetőpolitika, kioktatás, nagyhatalmi arrogancia.”

De a Balkánnál jelenleg sokkal sürgetőbb Ukrajna és Oroszország konfliktusa.

El kell kerülni a háborút Oroszország és Ukrajna konfliktusában

– jelentette ki a miniszterelnök.

A háborút nemcsak a humánum, hanem a magyar érdek miatt is el kell kerülni, mivel háború esetén Ukrajnából százezrek, akár milliós nagyságrendben érkeznének menekültek a visszatérés reménye nélkül Magyarországra és ez alapjaiban rajzolná át Magyarország politikai és gazdasági helyzetét. Magyarország a békéért dolgozik, de a kijelölt állami szervek megkezdték a felkészülést. „Háborús végkifejlet esetén is rendelkezünk megfelelő forgatókönyvvel és akciótervvel.”

Orbán sajnálatosnak tartotta, hogy Magyarország mérete, katonai és gazdasági ereje miatt nem képes döntő befolyást gyakorolni a Nyugat, az EU és Oroszország kapcsolataira. Szerinte Brüsszel külpolitikája rossz, az oroszok elleni szankciók elhibázottak, az együttműködéstől elzárkózni stratégiai hiba. 

Az elmúlt években én is beláttam, hogy az EU külpolitikai irányát nem tudjuk megváltoztatni, ezért magyar modellt dolgoztunk ki

– mondta, kifejtve, hogy ez azt jelenti, hazánk tagja az EU-nak és a NATO-nak, úgy hogy, közben kiegyensúlyozott a viszonya Oroszországgal.

Magyarország biztonsága nem barátság, hanem erő kérdése, magyarázta. Ehhez kellően széles zónára van szükség Magyarország és Oroszország között, ami nem más mint Ukrajna, tehát Ukrajna függetlensége közvetlen magyar érdek.

Orbán szerint nagyon fontos, hogy Európa saját katonai képességet építsen ki, ebben Magyarország élen jár azzal, hogy modern hadsereget és hadiipart épít. A katonai fejlesztésekben azonban még nem jött el az áttörés, több hazai kutatásra, fejlesztésre, egyetemekkel való együttműködésre, fiatalok bevonására lenne szükség. Ha Magyarország nem elég erős katonailag, „egyetlen szövetségesünk sem viszi vásárra bőrét helyettünk. Mellettünk, velünk, talán igen, de helyettünk biztosan nem.”

Ha fegyver van a közelben, jobb, ha az a mi kezünkben van

– zárta Orbán a gondolatmenetet egy Clint Eastwoodnak tulajdonított idézettel.

A következő fontos kérdés, hogy lesz-e pénze a magyaroknak. Orbán ezt a témakört is az ellenzék, a korábbi baloldali kormányok bírálásával kezdte, sorolva, hogy a Gyurcsány-Bajnai korszakban magasak voltak az adók, elszabadult az állami költekezés, a hitelek és az államadósság az egekben, a gazdaság pedig ebbe összeroppant, rekordokat döntött a munkanélküliség, az IMF markában volt az ország, az embereknek nem volt pénze. Ezzel szemben 2010 óta sok ezer milliárdnyi fejlesztés indult el az országban, a szegénység csökken, a minimálbér magasabb mint az átlagbér volt Gyurcsány és Bajnai idején, mondta. Orbán Viktor kiemelte, hogy a családtámogatásokat meg fogják őrizni, sőt, kibővítik azokat. 

Nem teszünk le arról, hogy a gyermekvállalás pénzügyi nehézség helyett inkább kedvező anyagi helyzetet teremtsen. Lesz gyerek, lesz pénz és megvédjük a családokat. Erre van az előre

– fogalmazott.

A kormány munkaalapú gazdaság építésébe fogott, a jövedelmek nőnek, az emberek vásárolnak, befektetnek. Egy gond van csak: az infláció behorpasztotta az EU államainak oldalát is. Az árdrágulás csúcsokat dönt, még az USA-ban is. Nálunk is ez lenne a helyzet, ha nem védenénk folyamatosan a családokat. Az emelkedő inflációt a kormány nem is nézte tétlenül, ezért vezette be a négy stop, a rezsistop, az üzamanyagárstop, a kamatstop és az élelmiszerárstop politikáját.

Orbán szerint a rezsicsökkentés működik, most veszi át tőlünk Franciaország és Spanyolország, majd konkrét gazdaságpolitikai bejelentést tett: 

további három hónappal meghosszabbodik a benzinárstop.

A kormányfő közölte, az üzemanyag ára Magyarországon az ötödik legalacsonyabb Európában: „ma 480 forintot fizetünk, árstop nélkül jóval 500 forint felett járnánk”. 

Orbán ezután rátért arra, hogy szerinte lesznek-e új járványok és újabb migrációs hullám. Ami az előbbit illeti, mindenképp várhatóak új járványok, de a koronavírus-pandémia magyar kezelése olyan jól sikerült, hogy a magyar egészségügy és gyógyszeripar felkészülten jött ki belőle, az új járványokkal is meg fog birkózni, vélekedett. Új migrációs hullám pedig nem lesz, hanem van, csak idén januárban több mint 12 ezren próbálkoztak illegális belépéssel, jelentette ki. Orbán szerint Magyarország Európa, főként Németország végvára, 600 milliárdot költöttünk a határok megvédésébe, ahelyett hogy a családoknak adtuk volna vagy a gazdaságba fektettük volna.

Orbán itt történelmi hasonlattal élt: 

ahogy Hunyadi János megállította a törököket Nándorfehérvárnál, úgy állítottuk meg Soros György csapatait déli határainkon. 

Arra figyelmeztetett, hogy Nándorfehérvártól könnyen el lehet jutni Mohácsig.

Orbán szerint a határvédelem állandó készenlétet, szívósságot és kitartást követel. Nehéz munka, ráadásul „hátul is kell lennie a szemünknek, mert Brüsszel felől sem lehetünk nyugodtak. Ott gyülekeznek Soros György ügynökei (...), a nemzetállamokat ellenségnek, de legalábbis meghaladandó maradványnak tekintő írástudók, szakértők és tanácsadók siserehada és persze a mindenben, így a migrációban is pénzt szimatoló globális tőke farkasai”, akik mind azon dolgoznak, hogy a migrációt mint megállíthatatlan történelmi szükségszerűséget fogadtassák el, és vannak országok (Olaszország, Franciaország, Németország), ahol már sikerrel is jártak.

A keresztény Európa saját belső gyengeségei és a külső csapások miatt egyre nagyobb bajban van szerinte, a latin kereszténység nem tud ellenállni a migrációs nyomásnak, Európa az ortodoxia, a keleti kereszténységgel kötött szövetség nélkül nem élhet túl:

Ceterum censeo: a Balkánra szükség van.

A migrációs helyzet értékelését is az ellenzék ostororozásával zárta: Gyurcsányék szerint a migránsok nem bántanak senkit. Orbán szerint ha az ellenzék migrációs politikája érvényre jut, akkor

lesz itt olyan nyílt társadalom, hogy unokáink is nyögni fogják – ha még itt lesznek.

Orbán nagyon röviden foglalkozott csak az április 3-i választással egy időben zajló, kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek nevezett népszavazással. Szerinte két malomban őrlünk Brüsszellel, Magyarország mást gondol a kultúráról, a hagyományokról és például a családról. Orbán szerint a magyar társadalom szerkezete bináris, nőre és férfira épül:

az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket pedig hagyják békén.

Orbán beszédének záró részét teljes mértékben a közelgő választásnak szentelte. Szerinte a baloldal olyan, mint a  szélhámos televíziós távgyógyítók, mindenféle haszontalan dolgot rásóznak az emberre, aztán lelépnek a pénzükkel.

Orbán Viktor létkérdésnek nevezte az országgyűlési választást, amelynek óriási a tétje. Budapestet hozta példának, ahol két éve van ellenzéki városvezetés. Szerinte a kormány fejleszti a fővárost, mégis „káosz, kosz, hajléktalanok és dugók, korrupció, inkompetens vezetők, nagyképűsködés és lustaság” van. Vannak, akiknek elég, ha egy főpolgármester elég ha magas, vékony és szeret sokáig aludni, eközben azonban „Gyurcsány emberei beültek a kasszába, Bajnai meg szép csendben működteti a jutalékos rendszert”, mondta. Ehhez szerinte elég volt két év elfuserált baloldali kormányzás: „Mindenki láthatja, ők hátra mennek, és nem előre.”

A baloldal most azzal áll elő, hogy akik csatlakoznak hozzájuk, „úgy hagyják maguk mögött addig életüket, mint Krisztus tanítványai a halászhálót”. Ez már „a sokadik baloldali megváltójelölt”, Gyurcsány Ferenc is így kezdte, mondta, Márki-Zay Péter nevét egyszer sem ejtve ki a beszéde alatt. 2010 óta „már negyedszer akarják eladni nekünk a megváltozott és megújult, össze- és újjászervezett baloldal meséjét”, de a magyarok gyomra ezt negyedszerre sem veszi be, állította. Reméli, ha most legyőzik őket, „nem tudnak annyi mini Ferit gyártani”, hogy még egyszer sorompóba léphessenek.

„Gyuri bácsi ejtőernyőseit lassan már nevükön szólítjuk” és „a Brüsszelből érkező zsoldosokat sem először vetik be ellenünk”. Most nem is velük, inkább a Fidesz saját táborával kell törődni: „sohasem voltunk még olyan erősek, jól szervezettek és elszántak, mint most”.

Nyergeljetek, a kampány elkezdődött, ideje, hogy mi is kilovagoljunk. Jöttünkre ötven nap múlva jobb oldalról számítsatok

– zárta egy Gyűrűk urából vett fordulattal beszédét Orbán Viktor. 

Nyitókép: Orbán Viktor YouTube csatornája