Ez a hat képviselő egyszer sem szólalt fel négy év alatt a parlamentben

Hat fideszes képviselő a mostani, 2018-ban indult parlamenti ciklusban egyetlen alkalommal sem szólalt fel az Országgyűlésben. Gyűjtésünkben csak a teljes ciklust kitöltő politikusok parlamenti munkáját néztük át.

• Simonka György fideszes képviselőnek akadhat más dolga, mint a patkóban szónokolni, a politikust és 32 társát ugyanis bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel, például korrupcióval vádolta meg az ügyészség. Simonka György ennek ellenére nem adta vissza mandátumát és továbbra is szavaz, részt vesz az Országgyűlés munkájában. Kivéve a felszólalásokat és az indítványokat. Egyetlen kezdeményezésnél szerepel a neve: Novák Katalin államfői jelölésénél (akit a Fidesz-KDNP frakció minden tagja támogatott, később a szavazásnál is).
• Kerényi János, ugyancsak a Fideszben politizáló képviselő sem szólalt fel az utóbbi négy évben egyetlen alkalommal sem. A Bács-Kiskun megyei politikus unokaöccsét egyébként szintén megvádolták Simonka György büntetőügyében. A fideszes képviselőnek teljesen önálló indítványa nem volt, és az előző ciklusban sem volt túl aktív: 2014-2018 között összesen kétszer szólalt fel.
• Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter sem szólalt meg képviselőtársai előtt. Az állami koncessziókat és a százmilliárdos állami kommunikációt felügyelő fideszes tárcavezető egyetlen alkalommal sem gondolta úgy, hogy ilyen formában meg kellene osztania gondolatait.  Pedig a mostanit megelőző ciklusban még 92 alkalommal szólalt fel az Országgyűlésben.
• Négy éven át néma maradt az Országgyűlésben a Fradi-elnökként is aktív Kubatov Gábor. Nem úgy, mint pártja hívei előtt: az Átlátszó szerint Borsod megyében hatalmas mozgósítással készül a nagyobbik kormánypárt, az aktivistáknak maga Kubatov Gábor tartott előadást. A fideszes politikus 2006 óta parlamenti képviselő, eddig egyetlen alkalommal szólalt fel, még legelső ciklusában.
• Farkas Flórián felvetéseit is nélkülözniük kellett a képviselőknek. Sőt, legutóbb még a 2010-2014-es ciklusban ragadta magához a szót a plenáris ülésen. Farkas Flórián neve ennek ellenére gyakran forog a sajtóban, személye annyira rejtélyes, hogy a Házon kívül is feldolgozta a háromszor büntetett, börtönviselt politikus pályáját. 
• Ha az országgyűlési hallgatásról van szó, a legtöbb embernek valószínűleg a fideszes Bíró Márk neve ugrik be, akit a parlament némájaként is szoktak emlegetni. Bíró 2010 májusa óta országgyűlési képviselő, ez idő alatt, tehát csaknem 12 éve egyetlen alkalommal sem szólalt fel a Tisztelt Házban. Parlamenti honlapján nem adott meg elérhetőséget. 

Bár fideszes politikusból van legtöbb a parlamenti patkóban, a legaktívabbak tízes listájára mindössze egyetlen párttagjuk került fel, a büntetőügyben megvádolt Völner Pál. Az ügyészek szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke 83 millió forintnyi kenőpénzt fizetett a fideszes politikusnak, hogy az általa kijelölt személyeket nevezze ki végrehajtónak. A botrány kirobbanása után a fideszes képviselők nem engedték, hogy elvegyék Völner milliós végkielégítését. Hiába a vád és a botrány, Völner ugyancsak nem mondott le mandátumáról, így például szavazhatott az új köztársasági elnök ügyében is.

A felszólalások csúcstartója a kisebbik kormánypárt politikusa. Rétvári Bence mindenkit maga mögé utasított: négy év alatt csaknem 55 órán át beszélt képviselőtársai előtt. Ez nem csoda, hiszen

Rétvári és Völner is államtitkárok (utóbbi csak volt), így ők válaszoltak az ellenzék kérdéseire, nekik munkaköri kötelességük volt a parlamenti felszólalás.

A kereszténydemokrata politikus összesen 1006 alkalommal szólalt fel, őt párttársa, Nacsa Lőrinc követi, a bronzérmes pedig az LMP-s Keresztes László Lóránt. 

Az legbeszédesebbek tízes listáján két-két helyett szerzett a KDNP és a DK, egyetlen politikussal került fel a Fidesz, az LMP, a Jobbik, a Párbeszéd és az MSZP. De ott van még a listán Varga-Damm Andrea, aki a ciklust jobbikosként kezdte, majd függetlenként folytatta.

Lekapott cigizés, mozsárágyúk

Érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy kétharmados többség esetén, amikor a kormányzó párt gyakorlatilag azt visz át az Országgyűlésen, amit akar, van-e értelme felszólalni, vitázni, interpellálni. Az biztos, hogy a sajtó egyre inkább kiszorul a parlamentből. A média parlamenti munkájának korlátozását nem a Fidesz kezdte el, bár az elmúlt 12 évben járatták a csúcsra. Még 2004-ben történt, hogy a TV2 Napló című műsora felvételeket készített a dohányzási tilalom ellenére is rágyújtó képviselőkről, aminek az lett a következménye, hogy Szili Katalin akkori szocialista házelnök kitiltotta a kamerákat az ülésterem körüli folyosókról. A folyosón dohányzást csak jóval később, 2010-ben tiltották meg és jelöltek ki külön dohányzó helyiséget (ma már ez sincs meg, csak a belső udvaron lehet rágyújtani).

2010 után a kamerákat – amelyekkel gyakran üldözték a nyilatkozni nem kívánó kormánypárti képviselőket – még inkább kiszorították, arra hivatkozva, hogy zavarják a munkát. Előbb az ülésterem melletti, úgynevezett piros társalgóból, majd a lépcsőházból és a kupolateremből is kitiltották őket. Mára forgatni csak a sajtóteremben, illetve a ritkán használt felsőházi terem melletti, úgynevezett kék társalgóban lehet (a társalgók az ott található szőnyeg színéről vannak elnevezve). Az elmúlt években az operatőrök mellett a fotósok munkáját is korlátozták. Kövér László házelnök ugyanis kifogásolta, hogy „mozsárágyú nagyságú teleobjektívvel fotózzák a parlamenti képviselők asztalait”, így kiderül például, ha valaki pasziánszozik vagy látszik, milyen lapokat olvas. 

2016-ban Kövér határozatlan időre kitiltotta a parlamentből az RTL Híradó stábját. Azóta újra forgathatnak az Országházban, igaz, csak a már említett területeken.

Nyitókép: Képviselők a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény módosításának vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. szeptember 21-én. – Fotó: Bruzák Noémi / MTI