Megkongatta a vészharangokat a magyar választásokat megfigyelő EBESZ

A Népszava szerezte meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási missziójának most kiadott időközi jelentését. A dokumentum kiemeli: 

a hivatalos kampányban az állami tisztviselők kampánytevékenységét a jogszabályok semmilyen módon nem korlátozzák, ahogy az állami források kampánycélú felhasználását sem. 

Hozzáteszik: a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott több ügy is hivatali pozícióval és a kampányforrásokkal való visszaélésről szólt, de ezen ügyek egyikében sem állapított meg jogszabálysértést az NVB.

A lap feleleveníti: az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának Jillian Stirk nagykövet által vezetett szakértői missziója február 24-én kezdte meg budapesti munkáját. Február elején a küldöttség az rtl.hu-nak részletesen elmondta, miért vesznek részt a magyar választásokban nagy erőkkel. Csapatuk március elején egészült ki további 18 hosszú távú megfigyelővel, és további kétszáz megfigyelőjük érkezhet még néhány nappal a szavazás előtt.

Időközi jelentésükben számos ponton fogalmaznak meg kétségeket: 

• A kampányfinanszírozásra vonatkozó jogszabályban nem térnek ki a „pártokon kívüli felek” költéseire – ez a lap szerint lényegében a kormányzati hirdetéseket jelenti –, holott azok az eddigi megfigyelések alapján aktív szerepet játszanak a kampányban
• Nem határozták meg a népszavazásra fordítható kampányköltések legmagasabb összegét, és azokra semmilyen közzétételi kötelezettség nem vonatkozik. 
• A legtöbb megkérdezett megbízhatónak tartja a választói névjegyzéket, azonban többen aggályaikat fejezték ki amiatt, hogy a lakóhely közelmúltban módosított definíciója miatt könnyen átjelenthetnek embereket a billegő körzetekbe. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, határon túli választók ügyében pedig problémásnak látják a levélszavazás „korlátozott biztonsági garanciáit”, és a választói nyilvántartás pontosságát is, mivel a külhoniaknak csak tíz évenként kell bejelenteniük az adataikat.
• Felmerült a kifogások között az is, hogy a közszolgálati médiában „rendszerszintű politikai elfogultság” figyelhető meg, és a közmédia műsoraiban lényegében nem jelennek meg ellenzéki politikusok. 

A Fideszhez közeli Alapjogokért Központ elsőként reagálva azt írta, hogy a jelentés megalapozatlan állításokat fogalmaz meg a magyar választási rendszerrel kapcsolatban. 

Nyitókép: Mohai Balázs / MTI