2026. augusztus 2. 18:00
Váratlan fordulatot vett egy 60 éves férfi kórházi kálváriája Spanyolországban: amit az orvosok először agydaganatnak hittek, arról végül kiderült, hogy valami egészen más. A férfi agyában ugyanis a horgasfejű galandféreg lárvái telepedtek meg.
Agydaganatnak hitt lárvák
Két hete tartó, egyre erősödő fejfájás és enyhe viselkedésváltozás miatt ment orvoshoz egy 60 éves férfi Spanyolországban. A tünetek alapján az orvosok gyorsan a legrosszabbra gondoltak: agydaganatra. A CT-vizsgálat is ezt látszott igazolni, az agyában daganatszerű elváltozásokat találtak. A férfit azonnal szteroidkezelésre fogták, dexametazont kapott, amit ilyen esetekben gyakran adnak, hogy csökkentsék az agyi duzzanatot és enyhítsék a tüneteket.
A terápia működni látszott: a férfi állapota gyorsan javult, a fejfájása enyhült, az orvosok pedig abban a tudatban kezelték, hogy egy rosszindulatú daganat tüneteit enyhítik.
Valami nem stimmelt a képpel
Az öröm azonban nem tarthatott sokáig. Ahogy folytatták a kivizsgálást, az orvosoknak feltűnt, hogy a szervezetben sehol nem látják a feltételezett rák elsődleges gócát. Egy áttétes daganatnál általában meg lehet találni, honnan indult ki a betegség – itt viszont semmi nyoma nem volt ilyen kiindulási pontnak.
Az MRI-vizsgálatok új árnyalatot vittek a képbe: az agyban lévő elváltozások mintázata sokkal inkább parazitafertőzésre, mint klasszikus daganatra emlékeztetett. A gyanút laboratóriumi vizsgálatok is megerősítették: a férfi vérében olyan antitesteket találtak, amelyek a horgasfejű galandféreg (Taenia solium) ellen termelődnek. Kiderült, hogy daganat helyett a galandféreg lárvái, vagyis cisztái telepedtek meg az agyában. Az esetről az Emerging Infectious Diseases tudományos folyóirat számolt be, amelyre többek között a Gizmodo is felhívta a figyelmet.
Hogy kerül egy galandféreg az ember agyába?
A horgasfejű galandféreg alapvetően sertésekhez kötődő parazita, de az ember is lehet a végállomás a számára. Klasszikus esetben az történik, hogy valaki nem kellően átsütött, fertőzött sertéshúst eszik. Ilyenkor a féreg a bélrendszerben élősködik, gyomor-bélrendszeri panaszokat, fogyást, gyengeséget, hasi fájdalmat okozhat. A kifejlett féreg a bélben él, petéket termel, a peték pedig a széklettel távoznak, és a természetben általában visszakerülnek a sertések táplálékába, újraindítva az egész kört.
A mostani esetben azonban nem ez történt. Ha valaki nem lárvát, hanem petéket nyel le – például szennyezett kézen, ételen vagy vízen keresztül –, a parazita a testben más utat jár be. A petékből kikelő lárvák a vérárammal szétterjednek, és a test különböző részein, például az izmokban, a bőr alatt, vagy súlyos esetben az agyban cisztákat képeznek. Ezt az állapotot neurociszticerkózisnak hívják, és ez már nem „egyszerű” bélféregfertőzés, hanem akár életveszélyes kórkép.
Mit okozhatnak a férgek az agyban?
Az agyban kialakuló ciszták alattomosan viselkednek. Sokáig akár tünetmentesek is lehetnek, miközben lassan növelik a koponyaűri nyomást. Később azonban fejfájás, hányinger, hányás, görcsrohamok, személyiség- és viselkedésváltozás, látászavar, járási nehézségek is jelentkezhetnek. Ezek a tünetek könnyen összetéveszthetők egy agydaganat vagy más neurológiai betegség jeleivel.
Az immunrendszer reagál a betolakodókra, gyulladás alakul ki az agyszövetben, ami tovább rontja a helyzetet. Nem véletlen, hogy a spanyol férfi panaszai és a képalkotó vizsgálatok elsőre daganatra emlékeztették az orvosokat. A végső különbséget a célzott MRI-értékelés és a laboreredmények hozták meg, amelyek egyértelműen fertőzésre utaltak.
A fertőzés rejtélyes útja
Az esettanulmány készítői szerint a férfi történetében az a legrejtélyesebb, hogy nem járt olyan országokban, ahol a horgasfejű galandféreg gyakori, és a családtagjai sem utaztak ilyen helyekre. Az életkörülményei sem tipikusan olyanok voltak, amelyekre egy trópusi parazitabetegségnél elsőként gondolna az ember.
A nyomok végül a munkakörülményeihez vezettek. A férfi építkezéseken dolgozott, ahol gyakran szűkös, közös mosdókat, zuhanyzókat és konyhákat használt olyan külföldi munkásokkal együtt, akik olyan, szegényebb régiókból érkeztek, ahol a Taenia solium-fertőzés jóval gyakoribb. A kutatók szerint elképzelhető, hogy szennyezett étel vagy kézmosás nélküli étkezés során nyelt le petéket. Pontosan ugyan soha nem fog kiderülni, hogyan történt, de a körülmények alapján ez a legvalószínűbb forgatókönyv.
Szegényebb országok betegsége
A horgasfejű galandféreg-fertőzés elsősorban olyan térségekben gyakori, ahol a higiénés viszonyok rosszak, a szennyvízkezelés hiányos, és a sertések könnyen érintkezhetnek emberi széklettel. Latin-Amerika, Afrika egyes részei, Dél- és Délkelet-Ázsia több országában visszatérő probléma.
Európában, így Spanyolországban vagy Magyarországon is jóval ritkább, de az esettanulmány világosan mutatja, hogy a globalizáció korában ezek a betegségek sem maradnak meg „messzi tájak egzotikus problémájának”. Elég néhány, különböző országból érkezett munkás, egy zsúfolt építkezési szállás, közös vécé és mosdó, a kézmosás elmaradása, és a parazita máris megjelenhet ott, ahol addig alig-alig fordult elő.
Nyitókép forrása: Pexels