Bezárulhat a Pokol kapuja

Jóval kisebb intenzitással ég a türkmenisztáni Darvaza gázkráter, még az is előfordulhat, hogy nem lesz szükség arra, hogy végre eloltsák a több mint ötven éve kigyulladt tüzet.

A Darvaza kráter 1971-ben keletkezett, amikor a szovjet kutatók földgázt kerestek, a fúrótorony alatt pedig beszakadt a föld. A helyszín adta magát a kutatáshoz, az Amu-Darja medence rendkívül gazdag szénhidrogén-lelőhely, több kitermelés is zajlik a mai napig a környéken. Ezt tervezték a Darvazával is, azonban előtte meg kellett oldania a geológusoknak, hogy ne szivárogjon a metán a mélyedésből, mert a gáz komoly veszélyt jelentett a környékbeli települések lakóira.

A Live Science szerint arra jutottak, hogy felgyújtják a kráter falát, elég a szivárgó metán, aztán lehet folytatni a munkát. Utóbbira azóta is várhatnak, mert 53 éve lángol a 70 méter átmérőjű és 30 méter mély lyuk. A keletkezéséről egyébként több legenda is született. A CNN-nek George Kourounis, kanadai műsorvezető szerint – aki 2013-ban bemerészkedett a kráterbe tudományos céllal – két türkmén geológus is azt állítja, hogy a mélyedés már a hatvanas években is megvolt, akkor sár és gáz bugyogott fel belőle, és csak a 80-as években gyulladt ki. 

Utóbbi okára is több verzió van:

• Beledobtak egy kézigránátot.
• Egy égő gyufától/cigitől kapott lángra.
• Belehajtott egy részeg paraszt traktorral.

A lényeg, hogy megszületett a lángoló kráter, amire a Szovjetunió felbomlása után elkezdtek egy iparágat építeni – na nem a gázt kezdték el kitermelni, hanem a turistákat várták. Jelenleg évente mintegy tízezren keresik fel a krátert, ennek azonban meglehet vége lesz: az elmúlt tíz évben 40 százalékára csökkent a tűz intenzitása, vagyis kialudhat a Pokol kapujának nevezett látványosság.

Aki még látni akarja, annak terepjárót kell bérelnie és fel kell tankolnia vízből és élelemből is. A helyszínen aztán már többféle szállást is lehet találni. A kráter peremétől körülbelül ötperces sétára található táborban ágyakkal és székekkel felszerelt jurták, árnyékos étkező és pottyantós WC-k várják a turistákat. A kráter túloldalán található Garagum Camp is jurtákat kínál, de több kényelemmel. Hagyományos türkmén szőnyegek, napenergiával működő belső világítás és szabadtéren felszolgált grillezett ételek állnak a vendég rendelkezésére.

A Garagum 10 perces gyalogútra fekszik a kráter peremétől, közel egy kis sziklás hegyhez, ahonnan a madártávlatból lehet látni a Pokol kapuját. A helyiek szerint éjjel a legjobb megérkezni a Darvazához. Miután több órán át zötykölődik az utazó a sivatagban a sötétben, egyszer csak meglátja a lángoló krátert. Az élmény leírhatatlan, ugyanakkor nem tart örökké.

A közelben két másik kráter is található, amelyek ugyanabban az időben és hasonló, félresikerült fúrás következtében keletkeztek. Ugyanolyan nagyok, mint a Darvaza, de közel sem olyan látványosak. Az egyik kisebb lánggal ég, a másikban meg víz van, amiből gázok bugyognak elő .

Arra, hogy miért lángol már kisebb intenzitással a Pokol kapuja, szintén több magyarázat kering. Az egyik szerint egyszerűen fogy a metán, ami előtör a földből. A másik szerint a türkmén kormány próbálja végre megszűntetni a tüzet, fúrtak nem messze egy kutatólyukat és elkezdték azon keresztül csökkenteni a metán szintjét, ami táplálja Darvazában a lángokat. De ezek csak pletykák.

Az igazat egyelőre nem tudni – azért az aşgabati kormány nem nagy híve a transzparenciának –, de pár éve bejelentették, hogy szeretnék bezárni a Pokol kapuját. Gurbanguly Berdimuhamedow volt türkmén elnök környezetvédelmi és egészségügyi okokkal magyarázta több mint két éve, miért kellene megszüntetni a lángoló mélyedést.

Pedig korábban jól jött neki a Darvaza gázkráter. Amikor öt éve halálhírét keltették, bepattant egy raliautóba és tett egy kört Türkmenisztán első számú turisztikai látványosságánál, amit persze a stábja alaposan dokumentált:

A helyiek a CNN-nek azt mondták, sanszos, hogy az új elnök is – Serdar Berdimuhamedow, Gurbanguly fia – el akarja tüntetni a Pokol kapuját, ez azonban hazavágná a rá épülő turizmust, és rengeteg embernek szűnne meg a munkája. Berdimuhamedow mindenesetre két éve kiadta az ukázt a tudósoknak, derítsék ki, hogyan lehetne eloltani a krátert.

A National Geographic is foglalkozott a kérdéssel szakértők segítségével. Arra jutottak, hogy eloltani még viszonylag egyszerű lenne, cementet szórva a kráterbe el lehetne vonni az oxigént, ami az égést táplálja. A Mark Ireland, a Newcastle Egyetem geológusa szerint a metánforrást kellene megszüntetni a kráter eloltásához. Guillermo Rein, a londoni Imperial College is hasonló véleményt fogalmazott meg, hozzátéve, hogy ez nem veszélytelen, elég egy szikra a robbanáshoz.

Mark Tingay, az Adelaide-i Egyetem szakértője azt mondta, kétséges, egy ilyen földalatti repedést le lehetne zárni, még ha a mérnökök meg is tudnák találni. Az ipari szivárgásokat is bonyolult megszüntetni, a természetben előfordulókat még ennél is nehezebb, mert jóval összetettebbek és rengeteg meglepetéssel tudnak szolgálni.

Van még egy módszer, amit gázkitöréseknél szoktak alkalmazni: egyszerűen berobbantják a metánforrást, ezzel megfosztva az égéstől az oxigént, egyúttal a törmelék lezárja a szivárgást. A probléma, hogy ehhez egy nagyon nagy bombára lenne szükség. A szovjetek nem egy alkalommal atombombát használtak erre, de ugye Türkmenisztán már nem tagja a Szovjetuniónak és nincs nukleáris fegyvere. Ráadásul óriási nemzetközi botrány lenne egy atomrobbantásból.

Többen is azt javasolták a türkmén vezetésnek, hogy egyszerűen hagyják égni a Pokol kapuját, egyszer úgyis elfogy hozzá a metán, addig pedig lehet mutogatni a turistáknak.

Nyitókép: Getty Images