Harc a kozmikus sugárzással, hihetetlen küldetésre indulnak a SpaceX űrhajósai

Civilekből álló legénységgel indul kedden az elmúlt évek egyik legveszélyesebb űrhajós küldetése, a Polaris Dawn. A SpaceX Crew Dragon űrkapszulája olyan távolságra készül eljutni, amire a NASA Apollo-programjának 1970-es évekbeli befejezése óta nem volt példa – írja a CNN.

A Jared Isaacman milliárdos által vezetett csapat – a légierő korábbi pilótája, Scott „Kidd” Poteet, valamint a SpaceX két mérnöke, Anna Menon és Sarah Gillis – a Földtől mintegy 1400 kilométerre áll majd keringési pályára.

Az űrhajósok több mint 40 tudományos kísérletet végeznek el az útjuk során, amibe beletartoznak tesztek is, köztük a legfontosabb, a SpaceX új szkafandereinek éles tesztje. A Polaris program célja, hogy kipróbálják azokat az űrruhákat, amelyre a SpaceX-nek egy napon szüksége lesz, ha embereket visz távolabbra az űrbe.

A küldetés nem lesz veszélytelen, annyira eltávolodnak a bolygónktól, hogy a kapszula és a legénység is komoly kozmikus sugárzásnak lesz kitéve.

Az út legveszélyesebb pontja egy űrséta lesz, ami nagyban különbözik a Nemzetközi űrállomáson megszokottól. A Dragonnak ugyanis nincs légzsilipje, így amikor az űrsétához kinyitják az ajtót,  az összes oxigén elszökik, ezért a bent ülők ugyanúgy űrruhában lesznek, mint azok, akik kimennek. Erre a Polaris Dawn legénysége a fellövés után szinte azonnal megkezdi a felkészülést, ami nagyban hasonlít arra, a mit a búvárok végeznek a keszonbetegség megelőzésére.

A dekompressziós betegségnek is hívott állapot akkor következik be, ha a nagyobb nyomású térből az ember túl hamar ér kisebb nyomású helyre (például a búvárok túl gyorsan emelkednek a felszínre). Azt kell megelőzniük, hogy légbuborék keletkezzen a véráramban, mert az halálos is lehet. A Polaris Dawn legénységének számára a felkészülés mintegy 45 órát vesz igénybe.

Harmadik űrbeli napjuk indításaként a Polaris Dawn legénysége kinyitja majd a Crew Dragon fedélzeti ajtaját, amikor körülbelül 700 kilométerre járnak majd a Földtől. Az űrhajóból Isaacman és Gillis lép majd ki, akiket csak néhány „köldökzsinór” köt össze. A séta a tervek szerint két órán át fog tartani, és élőben közvetítik.

Az utazás nagy tesztje az űrruháé lesz. A NASA évek óta próbál fejleszteni olyan űrruhát, amivel leválthatnák az eddig használtakat. A SpaceX-nek ez már sikerült, azonban az EVA-ruhák több szempontból is mások. Hiányzik róluk az elsődleges létfenntartó rendszer. Ez az a „hátizsák”, amit lehet látni az űrhajósokon, amikor az ISIS javításakor kimennek az űrbe. Az új típusú ruhát viselők teljes egészében csöveken kapják majd a levegőt, ilyen szempontból a köldökzsinór elnevezés is telitalálat.

Az űrkapszula is erős igénybevételnek lesz kitéve. Elsősorban a kozmikus sugárzástól lehet tartani, ami tönkreteheti a navigációs és kommunikációs rendszereket. Érdekesség, hogy a műszereket egy onkológiai laboratóriumban tesztelték. Isaacman szerint a SpaceX csapata addig terhelte sugárzással az avionikai alkatrészeket, amíg azok tönkre nem mentek, hogy pontosan meghatározzák, mikor és hogyan hibásodhatnak meg.

Az is problémákat okozhat, hogy a kabin belső részében található eszközök is bemondhatják az unalmast, sőt a vákuum miatt akár olyan anyagok is felszabadulhatnak, amelyek károsítják a legénység egészségét. A földi teszteken ezért vákuumkamrába tettek mindent, hogy lemodellezzék, mi történik a világűrben, illetve a távozzon minden „méreganyag”. Anna Menon, a legénység egyik mérnöke szerint a SpaceX egy automatikus újraindító szoftvert is készített, amely – emberi beavatkozás nélkül – képes elhárítani a sugárzás miatt meghibásodó számítógépek hibáit.

A hároméves felkészülés során megpróbáltak mindenre felkészülni. Például egy létrát fagyasztókamrába tettek és mínusz 90 Celsius-fokos hőmérsékletre hűtötték, hogy lássák, milyen, amikor az űrben van, mi történik, ha az űrhajósok hozzáérnek.

Az űrruhákat még az új-mexikói White Sands Missile Range központba is elvitték. Ott a ruhákat nagy sebességgel mozgó apró törmelékdarabokkal szórták meg, hogy kiderüljön, mennyire ellenállóak a mikrometeoritokkal szemben, és hogyan tudják elkerülni a ruha kilyukadását. (A Föld körüli pályán keringő tárgyak óránként több mint 27 ezer kilométer per órás sebességgel haladnak).

A veszélyek és a mindössze három éves felkészülés ellenére – ez meglehetősen rövidnek számít – az úrhajósok azt mondták, tökéletesen megbíznak a SpaceX gárdájában.

Isaacman azt mondta, teljes egészében egyetért azzal a céllal, amit a SpeceX kitűzött maga elé: az embert multiplanetáris fajjá tenni, előkészítve az utat egy olyan jövő előtt, amelyben az emberek a Marson vagy más idegen bolygókon élnek és dolgoznak.

Nyáron Isaacman meglátogatta a SpaceX dél-texasi létesítményeit, ahol a Starship rakétáját – a valaha készült legnagyobb hordozórakétának – tesztelik, majd indítják. Ez lehet az az űrhajó, amely először embereket vihet a Marsra.

Ez a látogatás „olyan volt, mint egy vallási élmény” – mondta Isaacman. „Olyan emberek vettek körül, akik segíteni fognak az emberiségnek eljutni a Marsra, és valóban felfedezni a Naprendszerünket. Nem is tudom, igazán hívővé tett.”

„Amikor a SpaceX-nél vagyok, nem látok alelnököket, nem látok igazgatókat. Ugyanakkor rengeteg fiatallal találkozom. Úgy gondolom, hogy a SpaceX a mi korunk leghihetetlenebb kalandját készíti elő, az élet rejtélyeinek feltárásának lehetősége. Honnan származunk valójában? Mi a célunk? Lehet, hogy útközben ráébredünk, milyen technológiák képesek megváltoztatni az emberiség létezését, a pályánkat ebben a világban” – mondta Isaacman.

Nyitókép: Reuters/Joe Skipper