Kolumbia, Spanyolország, egy őslakos nép és egy amerikai magáncég is bejelentkezett a San José hajóroncsának mesés kincseiért

Kolumbia bejelentette, hogy a lehető leghamarabb felszínre hoznák a három évszázada elsüllyedt San Josét és rakományát, írja az Independent.co.uk. A hajóroncsok Szent Gráljaként is emlegetett spanyol galleon az egyik legértékesebb a világon: a hajó és a környékén elszóródott kincsek értéke minimum 4, legmerészebb becslések szerint 20 milliárd dollárra tehető.

Mai árfolyamon mintegy 7000 milliárd forintnyi arany, ezüst és drágakő várja gazdáját a Karib-tenger fenekén. Ez az összeg nagyjából 28 Nemzeti Atlétikai Stadion építési költségének felel meg.

Gustavo Petro kolumbiai elnök azt szeretné, hogy kormánya egyik fontos prioritása legyen a San José kincseinek megmentése, amit két éven belül, de legkésőbb a mandátuma 2026-os lejárta előtt végre akar hajtani. A kolumbiai kormány azt is közölte, hogy a hajóroncs felszínre hozatala egy vagy több állami és magánszereplő együttműködésével valósul majd meg. A hajóroncs kiemelése azonban igencsak körülményes és drága mulatság, ebben máig nem történt érdemi előrelépés.

A San José története

A San Josét és rakományát brit hadihajók süllyesztették el Cartagena partjainál, 1708-ban a spanyol örökösödési háború idején. A spanyol flotta háromárbócos hajója 62 ágyúval rendelkezett, legénysége 600 fős volt, és több mint 200 tonna kinccsel a fedélzetén végezte a hullámsírban. A hajó becslések szerint tizenegy millió aranyérmét, rengeteg ezüstöt, smaragdokat és porcelánokat szállított.

Elsőként az amerikai Glocca Morra (mai nevén Sea Search Armada, SSA) nevű magáncég állította 1981-ben, hogy megtalálta a hajó maradványait az óceán fenekén, majd felajánlotta a kolumbiai kormánynak, hogy a vagyon egy méltányos részének fejében elárulja, pontosan hol fekszik a roncs. Kolumbia elutasította az ajánlatot, és megtagadta az SSA mentési kísérletét a roncs helyén. 

A kolumbiai parlament ezt követően fogadott el egy törvényt, amely szerint a kincs kizárólag az államot illeti meg, és mindössze 5 százalékos megtalálói jutalmat ajánlottak az amerikaiaknak.  A kolumbiai haditengerészet végül 2015-ben hivatalosan is bejelentette, hogy egy másik helyen bukkantak a San Joséra.

Így néz ki a dollármilliárdos hajóroncs

A kolumbiai haditengerészet búvárjai tavaly fotókat is megosztottak a hajóroncsról, amely a képek szerint még mindig rendkívül jó állapotban van annak ellenére, hogy több mint három évszázada süllyedt el – áll a Live Science tudományos hírportál cikkében. Aranyrudak, érmék és ágyúk hevernek a tengerfenéken, de egy szinte érintetlen porcelán étkészletet is bemutattak, sok tárgyon jóformán a feliratokat is el lehet olvasni. 

Szakértők szerint azért maradhatott fenn ilyen jó állapotban, mert a tengeri ütközet után legalább 600 méter mélyre süllyedhetett, ahova a napfény már nem jut el, így az élővilág is sokkal ritkább. 2022-ben a kutatók egyébként két másik hajóroncsot találtak a közelben, egy gyarmatosítás korabeli hajót és egy nagyjából 200 éves szkúnert (egy Hollandiában kifejlesztett hajótípus, amit a kereskedelemben használtak), ám mindkettő eredetét homály fedi. A tudósok szerint a San José felkutatása mindemellett azért fontos, mert segíthet jobban megismerni a 18. század elejének politikai, társadalmi és gazdasági berendezkedését.

Többen is bejelentkeztek a kincsért

A világ legértékesebb hajóroncsának tartott San José körül máig megoldatlan nemzetközi jogi és diplomáciai csatározás alakult ki. Miután Kolumbia megtalálta, a leletet nemzeti kinccsé nyilvánította, pontos koordinátáit pedig máig államtitokként kezeli, vélhetően a kincsvadászok miatt. A kolumbiai kormány azért formált igényt a San Joséra, mert 

a hajó roncsa a felségvizein található.

A hajó azonban a spanyol flotta része volt, amikor elsüllyesztették, így az rakományával együtt Spanyolországot illetné meg a nemzetközi jog szerint. 2018-ban az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) is ellenezte, hogy Kolumbia a kincsek értékesítése céljából kiemelje a roncsot. 

De a vagyonért bejelentkezett a bolíviai Qhara Qhara őslakos nép is, amely azt állítja, hogy a spanyolok elrabolták tőlük a kincset, miután őseikkel bányásztatták ki az érmék veréséhez felhasznált nyersanyagokat a 16. században.

A Bloomberg értesülései szerint ráadásul a Sea Search Armada mindeközben pert indít a kolumbiai kormány ellen a kincs feléért, vagyis nagyjából 10 milliárd dollárért. Kolumbia kulturális minisztere erre úgy reagált, hogy a kormány kutatói felkeresték az SSA által megosztott koordinátákat, ott azonban nem bukkantak a hajóroncsok nyomára.

Nyitókép: Twitter / X