A codogno-i karnevál óta eltelt másfél hónapban szinte háborús állapotok uralkodnak az olasz kórházakban, több mint 100 ezren megbetegedtek, és 12 ezren meghaltak az országban. De Európa nagy részére is innen terjedt szét a járvány. A koronavírus-járvány terjedése nálunk várhatóan a napokban fog begyorsulni, míg Európa fertőzöttebb felén a tetőzéshez közelít. De abban minden szakértő egyetért, hogy minél többen maradnak otthon, annál kevesebb esélye van a vírusnak, hogy megfertőzze a még egészségeseket.

Március 4-én Orbán Viktor jelentette be: Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány. Az ezt követő 15 napban csak külföldiek, vagy külföldről hazaérkező magyarok betegedtek meg. Vagyis a vírus itthon még alig-alig terjedt. Bő egy hete azonban szintet lépett a járvány. A cél, hogy minél később lépjünk át a járvány következő, legdurvább szakaszába.

A leálló légiközlekedés, a szinte megszűnő turizmus és akadozó áruszállítás ugyan komoly gazdasági károkat okoz, de zöld civilek szerint esélyt is jelent, hogy változtassunk néhány dolgon. Gazdasági elemzők viszont arra számítanak, hogy a vírus elmúltával rekordgyorsasággal nő majd újra a klímaváltozást okozó gázok kibocsátása.

Megtéveszti az embereket az italos papírdobozok mai szelektív gyűjtési rendszere – az Italos Karton Egyesülés ügyvezetője szerint. Míg Budapesten a papíros kukába, addig vidéken a műanyagosba kell dobni a kiürült tejes és gyümölcsleves dobozokat. Az FKF mégsem tervezi, hogy változtat jelenlegi rendszerén, mert szerintük ez összezavarná a budapestieket. Magyarországon az ilyen dobozok kevesebb, mint egyötödét hasznosították újra tavaly, ami messze elmarad az uniós átlagtól.

Nem fogja támogatni a kormány a használt villanyautók vásárlását – ezt nyilatkozta Híradónknak az illetékes államtitkár. Az új villanyautó-támogatási programot hetek múlva mutatja be a kabinet. Úgy tudjuk, csak olcsóbb elektromos autókhoz adnának majd állami forrást. Magyarország jelenleg az egyik legszűkmarkúbb támogatást nyújtja az unióban a villanyautó vásárlásokhoz. Bazsó Gábor autós szakújságíró szerint például ki kellene terjeszteni a támogatott villanyautók körét.

Ennek feladata lesz két év alatt az illegális szemétlerakók felszámolása. A legnagyobb, törvénytelen szemétdombok ellen indított weboldal vezetője szerint nem elég a már eldobált hulladékot összeszedni, azt is el kell érni, hogy ne is termelődjenek újra a szeméthegyek. A kormány becslése szerint évente 328 ezer köbméter szemét kerül rossz helyre Magyarországon.

Egy magyar reform, amit elgáncsolt az irigység és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet. Hiába jó az irány, a ’68-as reformot megpecsételte prágai tavasz.  Fából vaskarika, vagy korszakos, de peches reformkísérlet volt az új gazdasági mechanizmus?

Napelem 200 ezer ház tetején és a Paks 2 által termelt áram ötszörösét előállító naperőművek – így tenné fenntartható pályára a magyar áramellátást a kormány. A Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint hiba csak a napra alapozni, mert így télen nem lesz, ami áramot termeljen. Az energiapolitikáért felelős államtitkár szerint viszont importból fedezhető lesz a kiesés.

Bár a repülés a legkörnyezetszennyezőbb közlekedési mód, soha nem repült egy év alatt annyi ember, mint tavaly: összesen 4,5 milliárdan. A budapesti repülőtér forgalma is évről évre rekordot dönt. Bár már léteznek módszerek, hogy kiválthassuk a repülésünkkel okozott környezeti károkat, a zöld civilek szerint az igazi megoldás az lenne, ha lényegesen kevesebbet repülnénk.

Duplájára nőtt 3 év alatt a rossz állapotú fák aránya a magyar erdőkben. Ráadásul 2018-ban sok év után először csökkent a természetvédelmi erdők területe Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint egyre több fát sújt itthon a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás. Ennek ellensúlyozására civilek 10 millió, a kormány pedig 100 millió fát ültetne a következő években.

"Nem illeszkedne a magyar tájképbe" - ezzel indokolta Híradónknak az illetékes államtitkár, hogy miért nem akar a kormány szélerőműveket látni Magyarországon. Az LMP szerint a kormány csak fél, hogy szélerőművekkel kiderülne: semmi szükség Paks2-re. Az általunk megkérdezett kutató szerint hiba a kormány döntése, mert a szélenergia a legkevésbé környezetszennyező, csökkenthetné az orosz függőséget, és javítaná az energiabiztonságot.

Korlátozná a kormány a használt dízelautók beáramlását az országba. A behozatal és az üzembentartás feltételeit is szigorítanák – mondta el Híradónknak a klímapolitikáért felelős államtitkár. Az autókereskedők drágulást várnak használt autók piacán, ha tényleg szigorít a kormány. A zöld civilek üdvözlik a terveket, de ők nem csak a dízeleket, hanem az összes szennyező, öreg autót büntetnék. A kormány a környezetvédelmi szabályok betartását is szigorúbban ellenőrizné a kocsiknál.

Lesz uniós forrás a helyi buszok elektromosra cseréléséhez, de az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk – ezt mondta Híradónknak a klímavédelemért felelős államtitkár. Bár a múlt héten kiadott energiastratégia alapján 2030-ra az összes városi buszt elektromosra cserélnék, az ehhez szükséges összegnek csak tizede szerepel a tervekben. Az illetékes főpolgármester-helyettes szerint Budapestnek nem lesz több mint százmilliárdja villanybuszokra.

40 milliárd kiló műanyag csomagolási szemét került a természetbe csak 2018-ban. Találtak már ilyen hulladékot a világ legmagasabb pontján, és a tenger mélyén is. Magyarországon évről-évre több fogy az egyre nagyobb környezeti gondot jelentő csomagolásokból, de ezek újrahasznosításában az unió sereghajtói közé tartozunk. Ide kattintva szakember magyarázza el, milyen műanyag csomagolások léteznek, és azokat, hogyan gyűjthetjük szelektíven.

Csökkenő szén-dioxid kibocsátás, növekvő megújuló energia, zöldülő közlekedés - megjelent a kormány 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiája. A Greenpeace szerint az anyagok nem felelnek meg a klímaválság által támasztott követelményeknek. A klímavédelmi főpolgármester-helyettes szerint pedig semmi konkrétumot nem tartalmaz a stratégia. A terveket kidolgozó államtitkár viszont azt mondja, ha Budapest betartja, amit ígért, akkor még túl is teljesíthetők a kormány elképzelései.  

Nem kell ivóvíz hiányra számítani Magyarországon a klímaváltozás miatt, és a Balaton vagy a Velencei tó sem szárad majd ki – a Híradónknak nyilatkozó hidrológus professzor szerint. Az extrém árvizek és aszályok viszont egyre gyakoribbak lesznek nálunk is. Sokak szerint a víz akkora kincs lesz, mint most az olaj. Mi mégis a vízpazarló nemzetek közé tartozunk az Európai Unióban. Egy átlagos magyar napi 6500 liter vizet használ.

Azonnali cselekvést követelnek a klímavédelem és így saját jövőjük érdekében, tömegesen viszik ki a fiatalokat az utcára az idén februárban indult Fridays For Future Magyarország aktivistái. A svéd diáklány, Greta Thunberg mozgalmának magyar követői 4 nagy és többszáz kisebb tiltakozást szerveztek idén. Már 19 magyar városban vannak jelen. Szavazzon ITT!

Ötöd akkora lenne a budapesti közlekedés szén-dioxid kibocsátása, ha minden autót és buszt elektromosra cserélnének - számolta ki az egyik legnagyobb tanácsadócég. Sokan azonban ma még nem engedhetik meg maguknak a villanyautókat, mert nagyjából 40%-kal drágábbak, mint a hagyományosak. Jelenleg naponta öt elektromos autó áll forgalomba Magyarországon, így  minden 500. kocsi csak áramot fogyaszt.

Felére kellene csökkenteni a baromfi- és sertéshús fogyasztását a magyaroknak egészségügyi és klímavédelmi okokból is – ezt mondta a Híradónk által megkérdezett kutató. Ehhez képest Magyarországon évek óta folyamatosan nő a húsfogyasztás. A klímaváltozást okozó gázok nyolcada a hústermelés miatt kerül a levegőbe. A legnagyobb szennyező a marhahús, de minden más hús is hozzájárul a felmelegedéshez.

15 magyar városban csatlakoztak a 4. Globális Klímasztrájkhoz pénteken. A legnagyobb tömeg Budapesten volt, ahol a tüntető fiatalok az országos klímavészhelyzet kihirdetéséért vonultak utcára. A tüntetők közt feltűntek ismert arcok is, köztük volt Molnár Áron, NoÁr is, aki a héten adta ki a klímavészhelyzetről szóló dalát. Szegeden a tiszta levegőért tüntettek. A mai Klímasztrájkot a Black Friday napjára időzítették, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a túlfogyasztásból eredő környezeti problémákra.

41-ből 28 iskola környékén mért magas légszennyezettséget a Greenpeace Magyarország. Szeptembertől október közepéig vizsgálták az iskolák körüli levegő minőségét, az eredmény, mint mondják megdöbbentő. A környezetvédő szervezet szerint az lenne a megoldás, ha kitiltanák a dízelautókat a városokból. A Fővárosi Önkormányzat adásunkig nem reagált.

Nem rettegni kell, hanem dolgozni - Karácsony Gergely helyettese szerint ezt jelenti a Fővárosi Közgyűlés által kihirdetett klímavészhelyzet. Dorosz Dávid azt ígéri, lesz szervezet, pénz és terv is klímavédelemre. Az új budapesti városvezetés a közösségi közlekedés átalakítását tartja ezügyben legfontosabb feladatának. A Greenpeace örül a klímavészhelyzet kihirdetésének, de szerintük a szavakat tetteknek kell követniük.

Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozhatják a dízelautók behajtását a budapesti belvárosba. Erről beszélt az RTL Híradónak adott interjújában a klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes. Dorosz Dávid arra számít, hogy ezekkel az intézkedésekkel radikálisan javítani lehet a főváros levegőminőségén. A Greenpeace szakértője szerint nem csak az autós, hanem a teherautó és buszforgalmat is korlátozni kéne.

Hosszú betegség után, hétfő reggel meghalt kollégánk, Baló György. A legendás televíziós újságíró január elején búcsúzott el az RTL nézőitől, mert - mint mondta - orvosi kezelésre volt szüksége. Baló György Híradósként kezdte karrierjét, de csinált külpolitikai és sportműsorokat is. A Híradónak nyilatkozó Horvát János szerint Baló György korának kimagasló televíziósa volt, aki maradandót alkotott.

Szegedről indult egy biológus házaspár és világszerte elismert kutatási eredményeik alapján alig győztek válogatni nagyhírű intézmények és kutatóközpontok ajánlatai közül. Franciaországban pl. növénytudományi intézetet hozhattak létre és vezettek együtt. A házaspár női tagja, Kondorosi Éva számtalan nemzetközi tisztsége mellett itt és most talán az a legfontosabb, hogy egyik vezetője az Európai Unió tudományos pályázatokról döntő, legnagyobb súlyú testületének.

Akar ön negyedmillió dollárért 1-2 év múlva rövid űrutazást tenni? Majdnem ezres a várólista. Igyekszünk hagyományt teremteni abból, hogy év végén vagy év elején egyszer megpróbáljuk megérteni, hol tart az ember a világűr meghódításában. Ez persze egyre nehezebb – nem is olyan régen még címlapos szenzáció volt egy-egy űrhajó indítása, ehhez képest ugyan mostanra csúcsforgalom van, de a világűr akkora, hogy…senki nem tudja, mekkora. Azt reméljük, Kiss László csillagász segít eligazodni.

Életünket, szokásainkat és szellemünket is ostromolja az internet, a közösségi média és az okostelefon is. Egyes kutatókat egyre inkább foglalkoztat a kérdés, mit tesz velünk ez a továbbra is gyorsulva fejlődő digitális technológia. Szerves fejlődés? Új kor? Mi történik az evolúcióval? Kiderítjük.

Nem sokkal 21 óra előtt kijöttek az ellenzéki parlamenti képviselők az állami média székházából, és csatlakoztak az épület előtti tüntetéshez. Több felszólaló politikus szerint a propagandamédia az Orbán rendszer legfőbb életben tartója. Jelenleg is sokan vannak az állami tévé székházánál, és a korábbinál is nagyobb a rendőri készültség.

Ha megnézzük, honnan hova jutottak a nagy állami vállalatok az elmúlt 30 évben, az derül ki, hogy például a korábbi BKV, a Magyar Posta vagy az ELMŰ látványosan fejlődött, a MÁV és a MÁV-Start viszont majdhogynem tolat. Tény, hogy a vasúttal sokfelé gondok vannak: Németországban a villámgyors IC-vonatok késéseire panaszkodnak, a britek a jegyárakra. Mi még ennél jóval lejjebb küzdünk, pedig Magyarországon az uniós átlagnál ma is többen választják a rendszerint lassú, koszos és pontatlan vonatot.

Valójában talán mindig is a sürgősségi ellátás érdekelte, hiszen 18 évig mentőtiszt volt. Utána mégis egy toxikológiai osztályt vezetett, gyógyszerfüggő, drogos és alkohol-betegeket kezeltek, főnökként akkora tekintélye lett, hogy ilyen ügyekben a teljes magyar média rendre elsőként hozzá fordult, majd 2014-ben a magyar csúcsintézmény, a Honvédkórház sürgősségi ellátási központjának vezetője lett. Zacher Gábor orvos-, eszköz- és pénzhiányra hivatkozva három hónapja felmondott. Most itt van.

A Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián Közvélemény-és Piackutató Intézet egy olyan kutatást készített, amiből az derül ki, hogy az új média hitelességi válságban van, illetve a közélet iránti érdeklődés általánosan csökkent Magyarországon.

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

Lassan-lassan alakul az új nemzeti alaptanterv, amelynek bevezetési időpontja továbbra is bizonytalan. Jövőre vagy egy évvel később? Az MTA legalább egy éves halasztást javasol. A most következő fél órában, közreadjuk a Magyar Tudományos Akadémián november 13-án rendezett beszélgetést, amelynek tárgya az új NAT.

Kína rohamtempóban lett a világ második számú gazdasága, ám sokan már a brutális fejlődés végét látják. Az amerikai elnök ráadásul idén kereskedelmi háborút hirdetett Kína ellen, amely növeli a kockázatokat. Mi lehet az USA-Kína kereskedelmi erőfitogtatás vége? Milyen hatásai lennének egy kínai visszaesésnek? Hogyan hatna Európára és Magyarországra? – kérdezzük szakértőktől.

A legtöbben annyira elégedetlenek vagyunk az egészségüggyel, hogy ezt most már az eddig tétlenül szemlélő kormány sem hagyhatja figyelmen kívül. Nemzetközi felmérések szerint a magyarok legnagyobb gondja az egészségügy helyzete – 2018 tavaszán kétszer annyian aggódnak emiatt, mint a migráció miatt. Okkal és joggal.  

10 éve kezdődtek a romák elleni sorozatgyilkosságok. Összesen hat áldozat, egyikük gyerek, öt súlyos sebesült. Az elkövetőket 2009-ben fogták el és 2016-ban lett jogerős ítélet, hárman tényleges életfogytiglant kaptak. A nem roma társadalmat akkor sem, azóta sem rázták meg a történtek.

Trump elnök felmondaná a 31 éves szovjet-amerikai rakétaegyezményt, amely a legfeljebb 5 ezer kilométer hatósugarú nukleáris fegyverekről szól. A felek egymást vádolják az egyezmény megszegésével. De inkább az lehet a háttérben, hogy a kétoldali egyezmény nem vonatkozik a fegyverkező Kínára. Mi ez? Új amerikai-orosz hidegháború? Kísérlet Kína becsalogatására? Ennek esélyei?

Volt oktatási miniszter az első Orbán-kormányban, később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd a rá épített Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, majd – idén júniusban egyszercsak kipiszkálták: Pálinkás József akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár, aki sok éve konokul, de hiába mondja, hogy Magyarországnak sokkal többet kell költenie tudományra és innovációra.

Látványosan szaporodnak az újságíró-gyilkosságok. A tetteseket, ha megtalálják őket, meg szokták büntetni. De ami most kiderült, példátlan és messzemenő következményei lehetnek: egy állam, Szaúd-Arábia kommandósokat küldött egy újságíró meggyilkolására. A reformokat hirdető Szaúd-Arábia újságírót gyilkol és rohamosan fegyverkezik. Mi lesz?  

Okos telefon, okos TV, tablet a családban. Fogalmunk sincs, hogyan kell kezelni őket. De a gyerek három évesen ügyesebb, mint Ön mondjuk 33 évesen. Hogyan maradhat ön a főnök? Mert lehet, hogy a kütyüket alig tudja kezelni, de a kütyük veszélyeiről viszonylag sokat hall. És meg kell védenie a gyerekét. De hogyan? Ha közben ön is folyton kütyüzik, s ezzel is kevésbé figyel a gyerekre.

El kell adni a dízel autót? Mi a dízel jövője? A történet 2014-ben kezdődik, amikor egy amerikai egyetem kutatói kiderítik, hogy a Volkswagen csal a dízel-motorok károsanyag-kibocsátásának mérésével. Következik: amerikai-, majd világbotrány. Most mi a helyzet?

Donald Trump kevesebb, mint két év alatt elérte, hogy valóra váljon a republikánus álom: Brett Kavanaught a kezdetektől támadták a demokraták és a nők, majd többen is szexuális erőszakkal vádolták. A legszorosabb szenátusi szavazás lényege Gyömöre Mátétól.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Az Európai Uniónak nagyon sok évi szemlélődés  után elege lett például az unió egészében évi 50 milliárd eurónyira becsült  Áfa-csalásokból és az uniós pénzek ismeretlen mennyiségű lenyúlásából. Úgyhogy kitalálták, hogy létrehoznak egy európai ügyészséget, amely, ha igaz, 2020 táján kezd majd működni. 22 tagállam csatlakozott. Magyarország 5 másik tagállammal együtt nem, a kormány szerint függetlenségünk sérülne a csatlakozással. Az ellenzék szerint persze másról van szó.

Ön szeretne többre jutni, mint a szülei? És szeretné, hogy a gyerekei többre vigyék, mint ön? Azazhogy: milyen a társadalmi mobilitás Magyarországon? A számok szerint többre jut-e ön? És: mekkora esélye van a gyerekeinek, hogy többre jussanak, mint ön? Hogyan áll és merre tart a társadalmi mobilitás Magyarországon?

2012 óta adott egy Országos Bírósági Hivatal, OBH és egy Országos Bírói Tanács, OBT. A bírói tanács dolga és jogosítványa az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke, Handó Tünde munkájának ellenőrzése. Ebből keletkeztek az élesedő konfliktusok. Egyszer már letiltották, betiltották, eltiltották attól, hogy műsorunkban beszéljen, néhány napja felmentését kérte, nem akar már bíróként dolgozni, de tenni akar az igazságszolgáltatás függetlenségéért Szepesházi Péter.

Megsérti-e a magyar kormány az uniós alapértékeket? A jelentés szerint igen, a magyar kormány szerint a jelentés tele van hazugságokkal, és az országot támadja, mert nem fogadunk bevándorlókat. A Magyarul Balóval összeállításában, a keddi Sargentini-jelentés majd 3 órás vitáját, hivatalos magyar tolmács hanggal, rövidített változatban nézhetik meg.

Ez műsorunk utolsó adása a nyári szünet előtt, de a jövő héttől felvált minket egy világtéboly: a futball VB – 32 éve Magyarország nélkül, ez mondjuk a 40 évesnél fiatalabbnak megszokott, de az idősebbeknek megszokhatatlan, mivel az 1930 óta rendezett világbajnokságok történetében Magyarország 2 második helyével még mindig a 10-11. helyen áll a korábbi Csehszlovákiával holtversenyben. 32 éve sehol.

Meghökkentő, hogy egy Sophia nevű hölgyrobot állampolgárságot kapott éppen Szaud-Arábiában, ahol nagyon sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket. Egy Ursula nevű, ugyancsak női robot zenél, énekel, táncol egy hollywoodi stúdióban. Nem elég, hogy egyre többen vagyunk a földön, jön a robotvilág?

Ha bajunk van, s ha megengedhetjük magunknak és nem akarunk nagyon sokat várni, magánszolgáltatót keresünk. A magánbeteg egyáltalán nem bizonyos, hogy jobb szolgáltatást kap, de az bizonyos, hogy kevesebbet kell várnia és udvariasabb, meglehet gondosabb kezelésre számíthat – adott esetben egy olyan orvostól, aki amúgy egy állami intézményben is dolgozik.