Mit gondolunk a nőkről és mit gondolnak ők magukról egy országban, ahol az országgyűlési képviselők 12 százaléka nő, fekete afrikai országok is megelőznek minket, s ahol a Magyar Tudományos Akadémia tagjainak alig 6 százaléka nő, a női vállalatvezetők aránya pedig a padlót súrolja?

A kormánycél: kevesebb, mint 150 ezer közmunkás 2020-ra. Mi lesz azokkal, akik kiesnek a közmunkából, s mi lesz azokkal, akik – a tervek szerint a jövőben legfeljebb egy, egyetlen évig – közmunkások maradhatnak?  

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

Magyar és külföldi civil szervezetek és szakértők szerint folyamatosan leépültek az alapvető szabadságjogok Magyarországon, s ha – vagy amikor? – az új országgyűlés elfogadja a Stop Sorosnak elnevezett törvénycsomagot, azt a tiltakozók mélypontnak tekintik.

Az Unió a brit kiválás és az így kieső vagy 100 milliárd euró ellenére valamivel többet költene, mint eddig. A Bizottság javasol néhány, részben Magyarországot is érzékenyen érintő lényeges változtatást: eddig minden 100 euróból vagy 40-et agrártámogatásokra, másik vagy 30-at regionális alapokra költöttek. Mindkettőt csökkentenék, de növelnék például a határvédelemre és a kutatás-fejlesztésre fordítandó összegeket.  

Botrány van a Facebook körül, de még nem tudható, mekkora. Felelőtlenül bántak vagy 2 milliárd felhasználójuk bizalmas személyes adataival. Egy brit cég legalább 30 országban értékesítette az így megszerzett ismereteket, amelyeket a vásárlók, leginkább kampánycsapatok a választók befolyásolására használtak.

Adott egy többdiplomás menedzser, aki családjával együtt éveket tölt Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a hétgyerekes család a magyar gyökerek megőrzéséért visszatér Magyarországra. Márki-Zay Pétert 2017 végén megtalálja a politika és függetlenként jelölik a Fidesz-fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesterének. Mögé áll a teljes ellenzék – és nyer. Egy óriási Fidesz-többségű önkormányzati testületet vezet. Győzelme után arra is talál időt, hogy az összes ellenzéki pártot kikerülve, néhányad magával meghatározza, hogy az összes egyéni választókerületben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. De a kormánypártok kétharmados többséget szereznek. Azóta Márki-Zay Péter afféle politikai jolly-joker, akiből bárki és bármi lehet.

Azt az elmúlt évtizedekben meg kellett szoknunk, hogy többszázezres kisebbségek, a cigányság vagy a fogyatékkal élők egyáltalán nem szerepelnek a pártprogramokban és a választások előtt senki nem szól hozzájuk. Alighanem új fejlemény viszont, hogy, miközben a cigánysághoz 2018-ban sem szóltak, a cigányságról a miniszterelnök, majd több kormánypolitikus is nyilatkozott. Mi ez és hova vezet? Hivatalos gyűlöletpropaganda a magyar cigányság ellen? 

A Fidesz kétharmados győzelme után az eddigi választásoknál sokkal többen jeleztek szerintük szabálytalanságokat, csalásokat, visszaéléseket, külföldről importált szavazókat. A DK nagyarányú újraszámolást követel, a Momentum az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt eddig senki nem állítja, hogy az eredményeket befolyásoló csalás történt volna, de nagyon sok a panasz. Erről kérdeztük Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda elnökét.

Április 8-án este az első választási eredmények 22:40 körül jöttek. Addig azt nézhette az ország, hogy mekkora sorok állnak Budapesten, a Bocskai úton és az Eötvös utcában. Utóbb az is kiderült, hogy napközben egy időre összeomlott a választási informatikai rendszer, ezt végül megjavították. A vizsgálat ígért eredményére várunk. Sepsi Tibor alkotmányjogászt kérdeztük.

Noha ebben a stúdióban is több vezető ellenzéki politikus és szakértő is rendre azt mondta, hogy örülnének, ha új párt is bekerülne az országgyűlésbe – mégsem került be. Mondhatnám sajnos nagyon nem került be. S ennek következtében bajba kerültek – sok pénzt kell visszafizetniük.

Gyurcsány Ferenc pártelnök: hogyan látja a DK választási esélyeit és mit gondol az összefogásról, egy esetleges győzelem utáni kormányzásról? 

Két pártelnök, egyéniben mindketten jelöltek voltak, majd visszaléptek Budapest belvárosában: mire számít Fekete-Győr András, a Momentum és Juhász Péter, az Együtt elnöke?

A kormánypártok tizenkilencedszerre sem jöttek el. A kérdés az, hogy a hatalom részeseként mit kezdene a migránsválsággal a Jobbik, az MSZP és az LMP?

A kormány egyre növekvő intenzitással 2015 óta állítja, hogy az Európai Uniót megtestesítő Brüsszel, majd Soros György és most már az Egyesült Nemzetek Szervezete is migránsokkal akarja elárasztani Európát. Igaz ez? Hogyan alakul a magyar menekültügy? Vidos Mihály időrendi áttekintése 2015-től máig.  

Az ellenzék szerint a korrupció és az egészségügy romhalmaza után a legsúlyosabb társadalmi gond: a közoktatás, amely majdnem minden egyes vitában szóba került azzal, hogy átfogó és sok évig tartó reformja nélkül Magyarország bajainak nagy többsége megoldhatatlan.

A kormánypártok a sikerágazatuknak tekintett gazdaságról sem vállalnak vitát, így a Jobbik, a DK és az LMP politikusai vitatják meg, változtatnának-e a továbbra is multikra alapozott gazdaságpolitikán, mi lesz, ha csökkennek az uniós pénzek és mit tennének a kis- és középvállalkozásokért, amelyeket nem és nem sikerül helyzetbe hozni. Baló György vendégei a témában: Z. Kárpát Dániel, Jobbik, Varju László, DK és Heltai László LMP.

A világot történelmileg villanásnyi idő alatt ellepte a számítógép, az internet, a tablet és az okostelefon, a szakértők elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit hoz ez a digitális világ és hogyan lehet ebben eligazodni. És – persze egyszerűsítve – oda jutottak, hogy a mindenkit érintő digitális élethez digitális intelligenciára van szükség. Az micsoda? Megpróbáljuk kibontani.

Elon Musk, egy Dél-Afrikából indult, immár amerikai migráns, aki: meg akarja állítani a globális felmelegedést, a Marson keres új helyet az emberiségnek és közben közlekedési forradalmat tervez a földön. A világ jelenleg legerősebb és arányosan legolcsóbb rakétáját indította sikeresen a világürbe. A távlati cél a Mars. A magáncégek és a világűr.

A mai téma: a sorskérdésnek tartott népesedési helyzet – ki mit tenne a hatalomban? A vita résztvevői: Dúró Dóra Jobbik, Bangóné Borbély Ildikó MSZP-Párbeszéd és Sallai Róbert Benedek LMP. Hárman összesen 10 gyerek szülei.

Futballcsodára vár Magyarország jó fél évszázada töretlenül, az 1966-os angliai világbajnokság óta – amikor 3:1-re vertük a világbajnok Brazíliát. Most megint nekirugaszkodunk, hogy eljussunk a 2020-as Európa-bajnokságra. A kulcsember az új magyar szövetségi kapitány, a belga Georges Leekens, aki sikeres játékos volt, edzőként erősen vegyes a mérlege, de tény, hogy része van a belga futball feltámadásában.

Választási vitasoroztunk harmadik része. A kormánypártok most sem jöttek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a választási rendszer. A résztvevők: Dúró Dóra, Jobbik, Varga László, MSZP és Szigetvári Viktor, Együtt.

Az embernek az a gyanúja, hogy ma a tájékozott közvélemény is elsősorban rendőrségi hírekkel azonosítja a cigányságot, mert mostanában az Országos Cigány Önkormányzat és Farkas Flórián miniszterelnöki kedvenc ellen folyó nyomozásokról és vizsgálatokról lehet hallani. A cigányságról nem. Pedig sem nélkülük, sem ellenük nem képzelhető el a jövő Magyarországa.

A világon lassan 8 milliárdan élünk és a népesség 30 év múlva 10 milliárdra nő. Magyarországon majdnem 10 millióan élünk és a népesség jó 30 év múlva alig több mint 8 millióra csökken. Európa az egyetlen kontinens, amelynek népessége csökken – úgy 4 százalékkal, de Magyarországé e számítás szerint vagy 15 százalékkal.

Tényleg megszűnt a jogbiztonság Magyarországon? Ha Ön vagy családtagja még nem kért a jó tízezernyi magyar ügyvédtől segítséget vagy védelmet, előbb-utóbb bizonyára fog. Kérdésünk: az ügyvédek képességein és tudásán kívül mitől függ működésük hatékonysága és eredményessége?

Szavazási taktika és stratégia, hogy ki, hogyan használhatja két szavazatát április nyolcadikán.  

A marihuána felszabadításának ügyét pártolók és ellenzők is szenvedélyesek. A kérdés: legyen-e törvényesen engedélyezett legalább az orvosi marihuána Magyarországon? Miért igen, miért nem?

Érdekel minket a világ vagy nem, mindennapi életünkben is ezerféleképpen függünk tőle. Nagyjából 10 éve kezdődött a válság, s mostanra nagyjából kilábalt belőle a világ, bár lassabban, mint a megelőző négy válság bármelyikéből. Tanulságok, veszélyek, új kihívások.

A magyar egészségügy továbbra is katasztrófa sújtotta terület. Bizonyos mutatóiban rosszabbul áll, mint a nyolcvanas évek végén. Egy társadalom egészségi állapota szorosan összefügg az egészségügyre fordított közkiadásokkal. Magyarország – helyzetéhez, fejlettségéhez, nemzeti össztermékéhez képest – párját ritkítóan keveset költ és ennek következményeit valamennyien viseljük.

Az ellenzéki összefogásnak egy kétségtelenül érzékeny pontja: a választási győzelem szerény esélyeinek javításához próbáljon-e meg összefogni a változó Jobbikkal a többi ellenzéki párt? Akik beleállnak, erős monológokat fogalmaznak, de az ellentétes felfogásoknak egy helyen, egy időben fórumot kínáló televíziós eddig még nem volt. A stúdióban Heller Ágnes filozófus és Setét Jenő aktivista.

Mindenki éljen szavazati jogával a választásokon – erre bíztat a korábbi kormányok tagjaiból most alakult Válasszunk! 18 csoport. Nem párt és nem árnyékkormány: eltérő gondolkodású személyiségek összefogása, akik azt akarják országosan népszerűsíteni, hogy minden választókerületben egyetlen erős ellenzéki jelölt legyen a kormánypárt ellenfele. De, hogyan? 

Amíg ezt a műsort nézik, 30 kamionnyi soha le nem bomló szemét kerül a világ tengereibe és óceánjaiba. Ha most körülnéznek a szobában, ahonnan nézik ezt a műsort, biztosan tucatnyi műanyagból készült tárgyat láthatnak. De, hogyan élvezzük a műanyag nyújtotta szinte korlátlan előnyöket, hogy közben ne temesse maga alá a Földet a műanyag szemét. Létezik ilyen megoldás?

Tavaly év eleje óta, aki új lakást vesz, az általános, 27%-os áfa helyett csak 5%-ot fizet. A hatás a számok alapján elsöprőnek tűnik. Igen ám, de az áfa-kedvezmény csak 2019. december 31-ig jár, vagyis két év múlva megszűnik. De mi az áfa-csökkentés haszna? És mit okozhat, ha két év múlva újra 27%-ra emelkedik az adó?

Lassan egy hete háborog a világ Donald Trump amerikai elnök bejelentésén, amellyel elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és megígérte, hogy Tel-Avivból odaköltözteti az Egyesült Államok nagykövetségét. A palesztin elnök szerint a békefolyamatnak vége. A nemzetközi reakciók szokatlanul egységesek és hevesek – gyakorlatilag minden ország és szervezet, de még a pápa is elítéli Trump döntését.

Ön netezik? Szereti? Használja minden nap? Hiszi vagy sem, szakértők szerint a ma ismert, ön által is használt, szabad internet végveszélyben van.

Kis e-vel és nagy S-sel? Elektronikus sport, vagyis versenyszerű videójátékozás. A hívei szerint sport – igen vagy nem, gyorsan terjed, már Magyarországon is százezrek játsszák, főleg fiatal férfiak. Új szubkultúráról van szó. Klubokkal, szakosztályokkal.

A közösségi médiát Magyarországon már minden második ember használja, és alighanem egyre többen és naponta egyre hosszabb ideig. Sok aggodalmat keltő kutatási eredmény és szakvélemény figyelmeztet rá, hogy ezzel a civilizációs átalakulással és ennek gondjaival sokkal többet kellene foglalkozni. A magyarok 80 százaléka internetezik, és ha európai összehasonlításban nézzük, főleg híreket olvasnak, ezzel az unióban az ötödikek vagyunk, de 100 magyar internetező közül 83-an közösségi médiával töltik idejüket és ezzel az aránnyal elsők vagyunk az unióban. Baj? Valóban függőséget okozhat?

A tűzvészként terjedő zaklatási botrányokból fakadó kérdések közül az első nyilván az, amivel tele van a média, hogy lehet-e társadalmi, jogi, politikai áttörés az ilyen ügyek kezelésében. De amivel nincs tele a média, az a főleg férfiak keltette botrányok társadalmi és történelmi háttere, ha úgy tetszik, történelmi beágyazottsága.

Noha a bírák tárgyalótermen kívüli megnyilvánulásait erősen korlátozhatja az Országos Bírósági Hivatal, az utóbbi időben több ügy is napvilágra került: egy bíró azzal perli a Hivatal elnökét, hogy bizonyíthatóan a legjobb pályázatot adta be két bírói állásra is a Fővárosi Itélőtáblán, ám a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, majd két, nem Budapesten dolgozó bírát mégis átvezényeltek az Itélőtáblára.

Lehet, hogy a pénzhiány is oka annak, hogy Magyarországon nem látunk gyorsan sikeres, átütő erejű mozgalmakat, mint láttunk mostanában Franciaországban vagy Ausztriában? Minden esetre két sikeres üzletember névvel, címmel vállalja, hogy pénzt adtak egy új pártnak – ez a Momentum. Megjegyzendő, hogy egyébként nemigen lehet nyomára jutni annak, hogy magánemberek támogatnak-e pártokat. Mi vezeti az adakozókat, mit várnak a pénzükért és miért nem követik őket mások?

Mi is az az eSport? Kis e-vel és nagy S-sel? Elektronikus sport, vagyis versenyszerű videójátékozás. A hívei szerint sport – igen vagy nem, gyorsan terjed, már Magyarországon is százezrek játsszák, főleg fiatal férfiak. Új szubkultúráról van szó. Klubokkal, szakosztályokkal. Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Table Normal"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0in 5.4pt 0in 5.4pt; mso-para-margin-top:0in; mso-para-margin-right:0in; mso-para-margin-bottom:8.0pt; mso-para-margin-left:0in; line-height:107%; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri",sans-serif; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi; mso-fareast-language:EN-US;}

Szerencsés országokban az úgynevezett ellenzéki és az úgynevezett kormánypárti média egyenlő esélyekkel versenyez a választók figyelméért. Még szerencsésebb országokban vannak ebből a szempontból semleges, de mértékadónak tekintett médiumok. Mi van nálunk? Sem a kormány, sem a Fidesz nem vállalta, hogy a műsorban szakértőkkel vitatkozzon a médiahelyzetről.

A szír Sarah Mardini két éve még profi úszó volt, de miközben ugyancsak profi úszó testvérével három és fél órán át toltak egy lerobbant menekülthajót a görög partok felé 2015 nyarán, megsérült és abbahagyta az úszást.

Mi befolyásolhatja az előítéletesség alakulását? Baló Györggyel Linda Tropp amerikai szociálpszichológus professzor beszélget.

Nyomor, kilátástalanság, drog. Nagy néha szembejön egy villamoson, akkor bekerül a média egy részébe, így észrevesszük. Utána mintha elfelejtenénk. Budapest, Hős utca.

A választások közeledtével megint előkerül, hogy kell-e, egyáltalán lehet-e változtatni a magyar választási rendszeren. A Közös Ország Mozgalom szerint kell is, lehet is. Egyetért velük 9 ellenzéki párt – a Jobbikkal ha jól értjük, tárgyalnak.

Nyári szünet előtti utolsó műsorunkhoz meglehet ugyancsak nyári szünetre vonuló, de ősszel visszatérhető témát választottunk: az elmúlt hetek civil tüntetéseit. Kik, miért, hogyan, siker vagy kudarc?

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

A digitális robbanás számtalan jogi, etikai és számtalan féle házi feladatot és kérdést prezentál a világnak. Adott a Facebook, amelyen számítások szerint percenként 1,3 millió új bejegyzés jelenik meg. Minden adat és szám azért inkább becslés, mert szinte követhetetlen sebességgel terjedő médiumról van szó. Jelenlegi tudomásunk szerint már több mint 2 milliárdan használják, Magyarországon decemberben majdnem 6 millióan. Kell-e, és egyáltalán lehet-e valahogyan szabályozni a Facebook szövegeit, képeit és videóit?

Kérdésünk ma este: szabályozza-e valami, hogy egy állami cég mire adhat pénzt, amellyel így bevételei csökkennek, tehát minden adomány voltaképpen az adófizetők adománya – anélkül, hogy megkérdeznék őket...