Ideje tisztázni, pontosan mit csinál a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF), amelyet a fiatalon Amerikába került Soros György hozott létre még 1979-ben New Yorkban. Az alapítvány az Egyesült Államok második legnagyobb magán adományozó szervezete, Soros György saját pénzéből működik - ma már világszerte. Magyarországon éles, időnként brutális és nem egyszer alaptalan bírálatok érik…

Kell-e félnünk Oroszországtól? Vajon túl közel kerültünk-e az oroszokhoz – vagy ők hozzánk? Miközben Oroszország ellen uniós szankciók működnek, és miközben, Európa jó része kisebb-nagyobb mértékben kiszolgáltatott az orosz energiának, az orosz befolyás növekedése egyre inkább foglalkoztatja nemcsak a magyar, hanem az európai és az észak-amerikai nyilvánosságot is. Magyarország nem főszereplő Oroszország és a világ bonyolódó játszmájában, de fekvését tekintve geopolitikailag elég érzékeny ahhoz, hogy nagyon is érdekelhesse Oroszországot. Mi tudható és mi a teendő?

A KSH és ennek nyomán az Eurostat szerint is összességében látványosan csökkent a súlyosan nélkülözők száma Magyarországon. Ugyanakkor egyes nehéz helyzetű csoportok nagy többsége továbbra is szegénynek számít. Az eligazodást nehezíti, hogy sokféle fogalom és mérőszám keveredik: szegénység, súlyos nélkülözés, létminimum és ezek különféle mutatói.

Ha ön elgondolkozik és megpróbálja összehasonlítani, hogy 10 évvel ezelőtt vagy mostanában talál saját magában több félelmet és gyűlöletet – mire jut? Másképpen: gyűlöletkeltés Magyarországon. Nem történelmi előzmények nélkül – de, ha például a kormánykampányokra vagy egyik-másik televíziós csatornára, újságra, weblapra gondol, akkor meglehet, úgy érzi, hogy ebben a formájában és ebben a minőségében alighanem több mint fél évszázada nem vette körül az embert ennyi hivatalos és nyilvános félelem és gyűlölet.

Budapestet ugyan a túlnépesedés aligha fenyegeti, de majdnem minden más igen: a fuldokló közlekedés, a légszennyezés és így tovább. De még mindig jobb helyzetben vagyunk és maradunk, mint a világ, főleg Ázsia és Afrika nagyvárosai, amelyek valóban robbanásszerűen nőnek: Kínában ma már több mint  száz egymilliós város van és a kommunista párt vezetői a hónap elején jelentették be, hogy a huszonkétmilliós Peking gondjain úgy akarnak enyhíteni, hogy új várost építenek mellette, amely háromszor akkora lesz, mint New York. Budapest is készül a jövőre. Most például azzal, hogy vagy két évre lezárják az egyik legforgalmasabb hidat – ennek azért nincs sok köze az okos városhoz. 

Egy most publikált felmérés szerint Európában a magyarok mondták a legtöbben, minden tízedik, hogy depressziós tüneteket észlel magán. Nem vagyunk egyedül a depresszióval: a világon vagy 300 millió ember lehet depressziós, mondja az Egészségügyi Világszervezet – de mondják azt is, az egészségügyi kiadások mindössze talán 3 százalékát költik a betegség kezelésére, és ez évente legalább ezer milliárd dollárjába kerül a családoknak, a cégeknek és az államoknak.

A Szíriával is szomszédos és menekültek millióit befogadó Törökország Európa egészét érintő egyre vaskosabb kérdőjel. Tavaly nyáron volt egy mindmáig tisztázatlan eredetű és hátterű dilettáns puccskísérlet, amelyet éppen most meghosszabbított rendkívüli állapot és egyáltalán nem dilettáns, alighanem gondosan megtervezett brutális intézkedések követtek, majd Erdogan elnök népszavazást hirdetett annak érdekében, hogy kizárólagos hatalma lehessen – elnök és miniszterelnök egy személyben. A népszavazást alig több mint 1 millió szavazattal nyerte az elnök, megfigyelők ennél meglehet több szavazatot érintő visszaélésekről beszélnek. Az elnök győzött, de egységről szó sincs.

Csütörtökön két egészségügyi szakemberrel beszélgettünk az ezer sebből vérző, de még nem elvérző egészségügyről. Ennek helyzete mára a magyarok elsőszámú gondja lett: egy 25 országban végzett alapos felmérés szerint összesen két ország van, ahol ez a legnagyobb gond, de az arányokat tekintve Magyarország lett a listavezető: az emberek majdnem kétharmada sorolja a legnagyobb problémák közé az egészségügyet. Ez a nemzetközi átlag háromszorosa. 

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

Szerkesztő