Milyen változáson mentek keresztül a városi környezetben tartott kutyák, és miért a kutyák a legsikeresebbek az ember leutánzásában? Február 27-én debütál az RTL+-on a Miért a kutya a legjobb barátunk? című dokumentumfilm. A film szerkesztő-riporterével, Veress Krisztinával beszélgettünk. Elmesélte, milyen volt Csányi Vilmossal dolgozni, hogyan találták meg a szereplőiket, és melyik volt az a jelenet, amire még most sem tud könnyek nélkül visszagondolni. 

A koronavírus-járvány alatt mindenki kutyát akart örökbe fogadni, aztán jöttek a válság és az elszabadult rezsiárak, amikor sokan elsőként az állataiktól válnak meg. A Budaörsi Állatmenhelyen azt mondták, míg a járvány idején lefeleződött az állomány, most újra teltházzal üzemelnek. Nehezítő körülmény, ha egy kutya nagytestű, bull típusú, vagy fekete. Ráadásul, ha egy évnél régebb óta lakik a menhelyen, szinte láthatatlanná válik az örökbefogadók számára. Bár az önkéntesek erőn felül igyekeznek szebbé tenni a menhelyen töltött mindennapokat, a kutyák szerencsés esetben havonta csak négy órát tudnak sétálni, a többi időt a kennelbe zárva töltik.

Hollywoodi sztároknak készíthetett ékszereket az a szlovák nő, akit egy szikláról mentettek meg Horvátországban tíz nappal ezelőtt. Több mint egy hete bukkantak rá a Krk sziget egy lakatlan részén. Az asszony nem tudta megmondani a nevét, és nem voltak nála sem az iratai, sem a telefonja, angolul viszont tökéletesen beszélt. A rendőrség a sajtóban osztotta meg a nő fotóját, azóta többen is felismerték.

Már 300- nál is több házat tett tönkre a Cumbre Vieja, és csaknem 6 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a tűzhányó kitörése miatt a Kanári szigetekhez tartozó La Palmán. A vulkán vasárnap óta szakadtalanul forró kőzetet és fekete füstöt lövell. A lávafolyam meglehetősen lassan halad az Atlanti óceán felé. Óránként mintegy négy métert tesz meg, és mindent elpusztít, ami az útjába kerül. A farmerek attól tartanak, a forró ár hamarosan a banánültvevényeket is eléri. Tudósok szerint a vulkánkitörés még hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.

220 kilométerre Thaiföld partjaitól, a tengerből mentettek ki egy kutyát. A végletekig kimerült állatra egy olajfúró torony munkatársai találtak rá, feltehetőleg az utolsó pillanatban.

„Megnéztem az Egy napot” – meséltem múlt héten a kollégáimnak az ebédlőben. „Húú, azt én is meg akarom nézni!” -  vágta rá egyből Móni. Móni kétgyermekes anyuka, aki nemrég jött vissza a gyesről és vetette bele magát a munka és a család közötti végeláthatatlan balanszírozásba. És nem ő volt az egyetlen „anyuka-cipőben” járó ismerősöm, akinek egyből felcsillant a szeme a film hallatán. Érdekes: valahogy a legújabb szuperhősös akció –vígjátékoktól egyikőjük sem jön ennyire lázba. De vajon miért akarja mindenki mozivásznon is végignézni az életét?

Életveszélyes kalandban volt része egy kolumbiai kutyának. Egy hetedik emeleti lakás erkélyéről egy nyíláson keresztül kimászott a társasház párkányára, ám visszamenni már nem tudott. A rémült állat két órán keresztül állt a keskeny szegélyen egyensúlyozva a mélység felett, mire a tűzoltóknak sikerült kimenteniük.

Több mint egymillió dollárért, azaz csaknem 350 millió forintért kelt el Albert Einstein cetlire írt boldogságelmélete. Az értékes papírt a tudós még 1922-ben egy tokiói hotelben adta egy futárnak borravaló helyett. Einstein azt mondta a küldöncnek, ha szerencséje lesz, a papír valószínűleg többet fog érni, mintha pénzt adott volna.

„A vakvezető kutya csodálatos. Vakon születik, később mégis egy vak ember szeme világa lesz”. De hogyan lesz egy szeleburdi kölyökből megbízható társ és mit tehetnek a látó emberek azért, hogy megkönnyítsék vak embertársaik életét? Április 27-e a vakvezető kutyák világnapja.

A környezetvédelemről manapság mindenki beszél, tudjuk, hogy létezik, hogy védeni kellene, hogy oda kellene rá figyelni, mégis, mintha valahogy minden más fontosabb lenne nála. Különösen igaz ez a vízre.

Február 25-től nyílik Steve McCurry fotós kiállítása Budapesten. A legendás fényképész nevéhez fűződik világhírű, az afgán lányt ábrázoló portréja is, amely a rangos természettudományos folyóirat leghíresebb képe lett.