2016. április 19. 23:05
Magyarországon a Föld napját 1990 óta ünnepeljük. Fontos lenne azonban, hogy a környezetvédelemre ne csak ezen az egyetlen napon figyeljünk oda. Összeszedtük a legégetőbb problémákat.
Túl sokan vagyunk
Minden probléma forrása bolygónk túlnépesedése. Bár a vélemények megoszlanak arról, hogy a Föld hány millió embert képes eltartani, a legpesszimistább számítás szerint már most túlléptük a Föld eltartó képességét és egy hosszú távon nem fenntartható állapot alakult ki.
A túlzsúfolt Mexikóváros. Fotó: Pablo López Luz
Optimista becslések szerint a technológiai fejlődés biztosítani tudja majd az élelmiszertermelést olyan ütemben növelni, mint ahogy a népesség szaporodik. Ennek ellent mond, hogy a Földön ma is 1 milliárd ember éhezik. Csakhogy a népesség növekedése még mindig nem állt, becslések szerint a Föld lakossága 2035-re elérheti a 25 milliárd főt. A népesség intenzív növekedése különösen a fejlődő országokban, Afrikában és Ázsiában ölt aggasztó méreteket.
Otthonát vesztett koala nézi szomorúan a kiirtott erdőt. Fotó: The Guardian.com
Minél többen vagyunk, annál több élelmiszert kell termelnünk, ami azt jelenti, hogy még több termőföldre és legelőre van szükségünk. Ezáltal egyre nagyobb területeket veszünk el az erdőktől és esőerdőtől. Az esőerdő drasztikus csökkenése azonban katasztrofális következményekkel járhat Földünkre, megváltoztatja bolygónk éghajlatát, elsivatagosodáshoz vezet és ezáltal ökológiai katasztrófát idézhet elő. Tovább növeli az üvegházhatást, számtalan állatfajt sodort vagy sodor a kihalás szélére. És ne feledjük, az esőerdő növényei rengeteg csodaszert, gyógyszer alapanyagot rejthetnek, ha azonban idő előtt elpusztítjuk őket, titkukra már sosem derül fény.
„Csak ha már az utolsó fát is kivágták, az utolsó patakot is megmérgezték, az utolsó halat is kifogták az emberek, csak akkor értik meg, hogy a pénzt nem lehet megenni "
Szemétlerakóvá változtattuk az óceánokat
A túlnépesedés és a mértéktelen fogyasztás elképesztő mennyiségű szemét képződéséhez vezet. Gondoljunk bele abba, hogy minden, amit megveszünk a boltban, abból szemét lesz. Az élelmiszerek csomagolása, a vegyszerek műanyag flakonjai, a samponos és fogkrémes tubusok, és a megszámlálhatatlan ásványvizes és üdítős flakon mind a szemétben végzik.
Az emberiség naponta 3,5 millió tonna szemetet termel, és közel vagyunk ahhoz, hogy ez a szám a századfordulóra megháromszorozódjon.
Nem mindegy, hogy ezeket egyszerűen csak kidobjuk-, ne adj’ Isten eldobjuk, vagy szelektíven gyűjtjük. A szemét nagy üzlet, amit mi sem bizonyítja jobban, mint Tom Szaky, a „szemetes srác” története, aki a hulladékból kész aranybányát hozott létre.
Ezen a videón három műanyag palack sorsát követhetjük végig, a keletkezésüktől kezdve egészen addig, hogy hol végzik. Mi döntjük el, hogy mit kezdünk a szeméttel, tovább szennyezzük vele a környezetünket vagy adunk egy esélyt, hogy újrahasznosíthassuk.
Forrás: TEDEd Lessons
Pusztító viharok, aszály, globális felemelegedés
Éhség és szárazság Kínában. Forrás: MTI
A mértéktelen fogyasztás, energiafelhasználás és pazarlás, az autók kipufogó gáza, a gyárakból, kéményekből távozó égéstermék mind azt eredményezik, hogy egyre több szén-dioxidot juttatunk a légkörbe, ez mind növeli az üvegházhatást, és ezáltal nő Földünk átlaghőmérséklete is.
Hogy a helyzet milyen drámai, azt a NASA 2016-os animációja is mutatja. A videón azt láthatjuk, hogy 1880-tól 2015-ig hogyan változott a Föld átlaghőmérséklete.
A kék színek az 1951 és 1980 közti átlagnál hidegebb hőmérsékletet jelölik, a narancssárga pedig az ennél melegebbet. A telek egyre rövidebbek, a nyarak egyre forróbbak, folyamatosan nő a kánikulai napok száma, egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek.
A globális felmelegedés hatása hazánkban is érezhető.
Forrás: met.hu
A 2015-ös nyár volt minden idők egyik legmelegebb nyara, és az idei állítólag még annál is forróbbnak ígérkezik.
A globális felmelegedés következtében egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A pusztító szélviharok, rövid idő alatt az extrém mennyiségű csapadék hullása, az aszályos időszakok hosszabbodása, a gyakori árvizek mind a klímaváltozás számlájára írhatók. A hőmérsékletemelkedés hatására a sarki jégsapkák olvadni kezdenek, mely a tenger szintjének emelkedését eredményezi. Az elmúlt száz év alatt a tenger szintje közel 20 cm-rel emelkedett a 21. század végére további 28-59 cm szintemelkedés várható, amely azzal fenyeget, hogy a part menti városok víz alá kerülnek.
Vékony jégen járunk
A globális felmelegedés miatt a sarkkörökön a jégtakaró elvékonyodott, a jégtáblák olvadnak. Ennek áldozatai a jegesmedvék is, akinek élete elválaszthatatlan a jégtől.
A jegesmedvék élete elválaszthatatlan a jégtől, amiből egyre kevesebb van. Mára kihalás szélén álló fajnak nyilvánították őket. Fotó: Kerstin Langenberger
A medvék fő tápláléka ugyanis a fóka, a rendkívül jól úszó emlősökkel szemben azonban csak a jégen van esélyük. A medvék a fókák légzőnyílásainál állnak lesben, és ahogy a zsákmány a felszínre jön, ott csap le rá hatalmas mancsával. Mivel azonban egyre kevesebb a jégtábla, a jegesmedvéknek sokszor nincs más esélyük, ha táplálékot akarnak szerezni maguknak, mint elindulni a nyílt víz felé. Egyre gyakrabban bukkannak vízbefulladt medve tetemekre, az egész, vagy akár több napos úszás ugyanis annyira kimeríti őket, hogy sokszor egyszerűen belefulladnak a vízbe.
Szörnyűlködni lehet, de az nem segít. És te mit tettél ma érte, hogy élhetőbb legyen a Földünk?
Forrás: Föld Napja Alapítvány.hu
