2025. december 22. 13:48
Jutka mama 79 évesen nem kisebb vállalkozásba fogott, mint hogy repülőre szálljon és meglepje Párizsban élő unokáit, Ziát és Zalánt. A bejgli, a közös nevetések és az apró gesztusok gyorsan visszahozták a családi otthon melegét a párizsi kis lakásokba. Ez az út nemcsak egy utazás volt, hanem emlékeztető arra, hogy az együtt töltött pillanatok a legértékesebbek.
Jutka mama életében másodszor ült repülőre, de ez az út sokkal többről szólt, mint egy egyszerű városnézésről. Igazi küldetésre indult: meglepni Párizsban élő unokáit, Ziát és Zalánt.
Múlt héten megmutattuk, milyen volt az a pillanat, amikor váratlanul becsöngettünk Ziához, hatalmas örömet okozva nemcsak az unokának, hanem Jutka mamának is. Most pedig azt is megmutatjuk, hogyan telt a nagymama látogatása mindkét unokánál.
Zia párizsi kislakása már az első pillanatban megtelt élettel. A ház belső kertje varázslatos, a lift hiánya pedig gyors magyarázatot ad arra, miért olyan fittek a párizsiak. A tetőtér felé vezető lépcsőkön haladva Zia csak lassan eszmélt rá: a lakásra akár a „megtelt” tábla is kikerülhetne.
„Mi hiányzik a mamából?” – kérdezte Jakupcsek Gabi. „Ez furán fog hangzani, de a közös evészet. Az ételek. A borsóleves, a tarhonyaleves, a csirkepaprikás… múltkor olyan csirkepaprikást ettünk, hogy még három nap után is arról beszéltünk” – sorolta Zia. „Meg a kecskeméti élet, a közös alvás, a kirakós, ezek az apró pillanatok.”
És ahol egy magyar nagymama megjelenik, ott előbb-utóbb főni kezd valami. A pici konyhában hamar elkészült a tarhonyaleves, Zia pedig ugyanazzal a csodálattal nézte a nagymamáját, mint gyerekkorában. Tele hassal jöhetett a séta a Luxemburg-kertben, amely téli arcával is lenyűgöző látványt nyújtott – hiába tett meg mindent az időjárás, hogy elvegye a látogatók kedvét. Még egy rögtönzött pingpongmeccsre is sor került, ahol Jutka mama is ütőt ragadott.
Nincs karácsony bejgli nélkül
A kaland itt nem ért véget: következett a másik unoka meglepetése.
„Ha te nem jössz haza karácsonyra, akkor el kell, hogy hozzuk neked a nagyit” – mondta Jakupcsek Gabi a meglepett Zalánnak, aki alig hitte el, hogy nagymamája áll az ajtóban. Zalán lakása is pillanatok alatt megtelt szeretettel és ajándékokkal. A csomagból előkerültek a jól ismert, otthoni ízek is.
„Van egy ilyen erős paprika, azt szereted. Meg egy kis maradék házikolbász” – sorolta Jutka mama.
„Nincs karácsony bejgli nélkül” – nevetett Zalán. „Képzeld el, mama, tegnap fogytam ki abból a paprikából, amit adtál. A főzés szeretetét tőled örököltem.” És nemcsak azt. „Örömöt kell lelni a munkában” – tette hozzá.
A távolságok nem is olyan ijesztőek, mert a szeretetnek nincsen útvonala és nincsen határátkelőhelye – foglalta össze Jakupcsek Gabi. Jutka néni nem Párizsba utazott. A családjához utazott. Mert vannak pillanatok, amikor el kell indulni, meg kell lepni és meg kell ölelni valakit. Ezek azok a pillanatok, amelyek soha nem jönnek vissza. És vannak nagymamák, akik képesek átutazni a fél világot értünk.