A nagyszívű kisember, aki szorongott, hogy nem elég vidám – 40 éve halt meg az ország Lütyő felügyelője, Louis de Funès

Louis de Funès 1914. július 31-én született egy francia kisvárosban, Courbevoie-ban, egy Spanyolországból áttelepült nemesi család sarjaként. Anyja háztartásbeli volt, apja ügyvédként dolgozott, de a jogot később a gyémántművességre cserélte. Az éles szakmai váltások az ifjú Funès-től se álltak olyan távol.

Kezdetben szűcsnek készült, később mégis fényképészként végzett. Kipróbálta magát önkéntes tűzoltóként is, a II. világháború alatt pedig bárzongoristaként dolgozott. A lebujok füstös termeinél azonban sokkal többre vágyott: végül a színház világában találta meg, amit, keresett.

Radványinál és a pácban

A filmesek is itt figyeltek fel a tehetségére. Kezdetben kisebb szerepeket kapott, de a némafilmek sztárjait idéző grimaszai megragadták a rendezők fantáziáját. Filmekben 1946-tól szerepelt, első főszerepére azonban 10 évet kellett várnia. Ezt Az ötlábú bika című 1954-es alkotásban kapta meg. A következő évben pedig szerepet kapott a külföldre emigrált Radványi Géza Ingrid című filmjében. 

Majd jött a Horgász a pácban, és Louis de Funès-ből egy csapása sztár lett.

A furfangos kisvárosi orvhorgász a színész ikonikus alakításai közé tartozik, ráadásul ez volt az első Funès-film, amit Magyarországon is forgalmaztak. A magyar hangja Balázs Péter volt, aki összesen 22 filmben szinkronizálta a színészt. A „Gyere ide,Takarodj!” pedig a mai napig szállóige.

Fantomas színre lép

Funès nem sokkal később Fantomas elől is ellopta a reflektorfényt, az 1964-ben bemutatott filmben a címszerepet alakító Jean Marais-t is könnyűszerrel lejátszotta. Míg az első részt reklámozó poszteren Marais szerepelt a középpontban, a folytatásban már Funès-t, vagyis Juve felügyelő alakját is az előtérbe tolták, a harmadik részre pedig Funès lenyomta Jean Marais-t, ahogy azt a Fantomas a Scotland Yard ellen plakátja is bizonyítja.

Az anekdoták szerint Marais féltékenyen figyelte kollégája felemelkedését. Olyannyira, hogy nem csak Funès-vel, de a stáb többi tagjával sem nagyon barátkozott.

A hazájában ekkor már szupersztárként ünnepelt színész az első Fantomas-filmmel befutott a tengerentúlon is, és miután végre széles körű amerikai forgalmazást kapott, le is szinkronizálták angolra. Funès a keleti blokk országaiban, így Magyarországon is hihetetlen népszerűségnek örvendett.

Egy kis kiruccanás

Ugyancsak 1964-ben mutatták be A Saint Tropez-i csendőrt, ez lett a nyitánya A csendőr-sorozatnak, amely a mai napig elképesztően népszerű. Funès nem először dolgozott a másik nagy francia komikussal, Bourvillal (André Robert Raimbourg), akivel az Egy kis kiruccanás óta szoros barátságot ápolt. 

A II. világháborúban játszódó vígjáték, amelyben csetlő-botló franciákat alakítanak, akkora kasszasiker lett Franciaországban, hogy azt csak a 34 évvel később bemutatott Titanicnak sikerült felülmúlnia.

Funès és Bourvil párosa elválaszthatatlannak bizonyult, sok kritikus Stan és Panhez hasonlította őket.

Andréval élvezet együtt dolgozni, mindig kedves, csupa jókedv. Szeretném is, ha nekem is adna belőle egy keveset

– mesélt kapcsolatukról Funès.

Bourvil 1970-ben, 53 évesen hunyt el. Kollégája és barátja halála olyannyira megrendítette Funès-t, hogy a temetésre se bírt elmenni. Sőt, visszamondta a Felszarvazták őfelségét főszerepét, amelyben együtt játszottak volna. Végül a filmet 1971-ben mégis leforgatták, Funès Yves Montand-dal játszott együtt.

Jákob rabbi kalandjai

Bourvil halála után Funès a filmes munkákba temetkezett, de a színházat se hanyagolta el. 1971-ben ismét eljátszotta az Oscar című komédia főszerepét, amiből 1967-ben film is készült a főszereplésével. A darabból később Sylvester Stallone-val készült amerikai remake.

A színházi kitérő után Funès visszatért a filmhez, 1973-ban mutatták be egyik legnagyobb sikerét, a Jákob rabbi kalandjait. Az előítéleteitől kalandos úton megszabaduló üzletember történetét Magyarországon csak 17 évvel a francia premier után engedték képernyőre. Ez volt Funès második filmje, amit az Egyesült Államokban is bemutattak, a rabbiként előadott táncjelenet közben a közönség állítólag tapsban tört ki. Alakításáért Funès-t Golden Globe-ra jelölték.

A film premierjének másnapján már színházban játszott, majd' 200 alkalommal lépett fel A torreádor keringője című darabban. Ezután a pihenés ideje következett, visszavonult a családi kastélyba, és ideje nagy részét a kertészkedésnek szentelte.

Szárnyát vagy combját?

Pihenője azonban rövid életűnek bizonyult. Megkapta a Krokodil című film főszerepét, egy dél-afrikai diktátort alakított volna, de a forgatás előtt Funès infarktust kapott. Bár felépült, fel kellett adni a filmek melletti másik szenvedélyét, a színházat.

A kényszerű döntés alaposan megviselte. 

A filmeket biztosító társaságokkal is meggyűlt a baja, meggyengült egészsége miatt jóval nagyobb rizikót is jelentett, mint korábban. 1976-ban azonban ismét kamerák előtt állhatott, de az orvosa és egy mentő végig ott volt a forgatáson. 

Mindenesetre Funès leforgatta a Szárnyát vagy combját című klasszikust és Charles Duchemin ételkritikus karaktere az eddigieknél sokkal összetettebb szerepnek bizonyult. 

Funès ezek után is készített filmeket, de visszavett a tempóból. Megvalósította régóta dédelgetett álmát, filmre vitte Molière-től A fösvényt. Ezt követően visszatért legismertebb szerepéhez, A csendőr-filmek Lütyő őrmesteréhez. 

A figurát összesen hat alkalommal játszott el, mint kiderült, ezúttal utoljára. A csendőr és a csendőrlányok volt a sorozat és egyben Funès utolsó filmje. Nem sokkal a film premierje után, 1983. január 27-én újabb infarktust kapott. Az orvosok már nem tudták megmenteni.

Pályája során többször is megkapta a francia filmművészet legrangosabb elismerését, a César-díjat. Három fia született, közülük Patrick és Olivier de Funès később megírták apjuk életrajzát. A nagyszívű kisember, aki azt gondolta, hogy nincs benne elég derű és kedvesség, nézők millióinak okozott felhőtlen pillanatokat.

Győrfi Bálint

Nyitókép: Sunset Boulevard / Corbis via Getty Images