Jeanne Baret férfinak öltözött, hogy első nőként körbehajózhassa a földet

A francia Jeanne Baret olyan korban ért el világraszóló sikereket, amikor nőnek lenni szinte mindennél nagyobb hátrányt jelentett. Ő volt az első nő, aki körbehajózta a Földet, de a történelmi sikert soha nem ünnepelhette meg nyilvánosan, mert hivatalosan fel sem szállhatott volna a hajóra.

Baret, a fiatal botanikus 1766-ban vett részt Franciaország első világ körüli expedícióján, szerepvállalása azonban komédiába illő módon valósult meg: férfinak öltözve jutott fel a francia haditengerészet hajójára. Baretnek volt egy cinkostársa, Dr. Philibert Commerson, aki a projekt egyik fő tudományos munkatársaként vett részt az expedíción. Baret és Commerson szeretők voltak, de a tudós nem azért juttatta fel Baretet a fedélzetre, hogy legyen társasága, hanem mert korábban is együtt dolgoztak.

A pár végül lebukott, de mire az expedíció vezetői észrevették a csalást, Baret már több mint 6000 növény- és kőzetmintát katalogizált.

Jeanne Baret 1740. július 27-én a franciaországi Dijontól száz kilométerre fekvő La Comelle településen született. A botanikus szegény földműves család gyermekeként nőtt fel, édesapja munkája miatt már egészen fiatalon elkezdett érdeklődni a növények iránt. Baret fiatal felnőtt korára már profiként ismerte a különböző gyógynövényeket, így került Philibert Commerson természettudós mellé.

A lányt eredetileg házvezetőnőnek szerződtették, de végül Commerson mellett kötött ki, aki asszisztensként számított a jó eszű és képzett fiatal nőre.

A páros nagyon sokat dolgozott együtt, a munka mellett pedig a magánéletben is egymásra találtak. Commerson és Baret kapcsolata azután mélyült el igazán, hogy a férfi felesége 1762-ben meghalt. A természettudós jó kapcsolatot ápolt Louis-Antoine de Bougainville-lel, a francia haditengerészet tengernagyával, aki meggyőzte a barátját, hogy csatlakozzon Franciaország addigi legnagyobb expedíciójához, az 1766-os világ körüli felfedezőúthoz mint tudományos főmunkatárs.

Commerson elvállalta a felkérést azzal a feltétellel, hogy viheti magával az asszisztensét és egyben szerelmét. Az expedíció vezetői nem voltak elragadtatva az ötlettől, olyannyira nem, hogy képesek lettek volna más szakembert magukkal vinni. A megoldás az lett, hogy Baret bő férfi ruhát öltött, a testét vászonba tekerte, hogy ne lássák az alakját, és Commerson férfi segédjeként jelent meg a hajón – részletezi a lány módszerét az Adventure Journal.

Jeanne a nevének férfi változatát, a Jeant használta a hajón, és megpróbált a lehető legférfiasabban viselkedni az út során.

Az átverés olyan jól sikerült, hogy minden gond nélkül feljutott a fedélzetre, így kezdetét vehette a gyümölcsöző közös munka Commersonnal. Az Étoile, azaz Csillag névre keresztelt hajó 1766-ban hagyta el nantes-i kikötőt, és Dél-Amerika felé vette az irányt. A természettudós az úton sokat betegeskedett, a szervezete nehezen viselte a hosszú utazást, így sok megállónál nem ő, hanem a matróznak öltözött Baret szállt le, hogy mintákat gyűjtsön és megvizsgálja a helyi élővilágot. Jeanne Baret fedezte fel például a Bougainvillea brasiliensis nevű kúszónövényt, amit a felfedezőhajó kapitányáról, Bougainville tengernagyról neveztek el.

Az út nagy részében az álruhás Baret gyűjtötte és rendszerezte a mintákat, majd Commersonnal közösen értékelték és rendszerezték az új fajokról begyűjtött információkat. A kettejük titkára sokáig nem derült fény, de másfél év után a hajó legénységének feltűnt, hogy Jean Baret matrózt soha nem látták még ruha nélkül. A források nem említik, hogy pontosan hogyan buktak le, de a legenda szerint a tahiti férfiak, amikor meglátták őt, azonnal észrevették, hogy férfiruhába bújt nőről van szó. Más források szerint amikor a matrózok rájöttek az átverésre, Új-Guinea vizeinél megerőszakolták a nőt, majd hónapokra elzárták egy külön kabinban – írja a Lady Science.

Akárhogy is, a pár több mint 22 hónap után távozott a hajóról, az ezután következő hét évet pedig Mauritiuson töltötték, egészen Commerson 1773-as haláláig.

Hét évig éltek a szigetállamban, itt született meg második gyermekük is, akiről a még 1764-ben született elsőhöz hasonlóan lemondtak, mivel az apja egyes források szerint az egyik erőszaktevő matróz lehetett. Baret 1774-ben megházasodott, majd férjével, a francia hadsereg tiszthelyettesével tért vissza Franciaországba, befejezve világ körüli útját. A Commerson család vonakodva adta át neki az elhunyt által ráhagyott jogos örökségét, legalábbis erre utal, hogy emiatt kérvényt kellett benyújtania az államügyésznek. Más források szerint viszont tárt karokkal és drága ajándékokkal várta őt a megboldogult tudós családja.

Baret 1785-től kezdve éves életjáradékot kapott a francia haditengerészettől – mindezt Louis Antoine de Bougainville tengernagy kérésére, aki kivételes tudású nőnek tartotta.

Jeanne Baret 1807. augusztus 5-én halt meg Saint-Antoine-de-Breuilh városában. A bátor botanikus sokakat inspirált az elmúlt évszázadokban, hiszen azért kellett emberpróbáló, olykor pokoli megpróbáltatásokon keresztülmennie, mert nőként próbált boldogulni a tudomány világában.

Nyitókép: Australian National Maritime Museum