Ilyen, amikor egy senki által meg nem választott milliárdos beleszól egy ország belügyeibe

Súlyos zavargások törtek ki szerte az Egyesült Királyságban azután, hogy július végén Southportban egy 17 éves fiú késsel támadt egy táncrendezvény résztvevőire, és meggyilkolt három kislányt. Az interneten futótűzként terjedt el az az álhír, hogy az elkövető nemrég érkezett muszlim menekültként az országba, és a bevándorlásellenes tüntetőket az sem érdekelte, hogy a rendőrség közölte: valójában Walesben született. A szélsőjobboldali zavargók rendőrökre támadtak, autókat gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, és a híradások szerint megpróbáltak lángba borítani olyan épületeket, amelyekről azt feltételezték, hogy menedékkérőket szállásoltak el bennük. A rend helyreállítása a múlt hónapban hivatalba lépett baloldali kormányra hárul, amelynek 

egy váratlan ellenféllel is meg kell küzdenie: a messiáskomplexusos milliárdossal, Elon Muskkal, akinek kaotikus megnyilvánulásait már csaknem 194 millióan követik a saját közösségi platformján.

Musk az X-en (korábbi nevén Twitter) nem csupán teret adott az elkövető származásáról szóló hamis információknak, amiket a közösségi platformok algoritmusai még azután is terjesztettek, hogy a rendőrség megcáfolta. A milliárdos a zavargások hírére azzal reagált, hogy „a polgárháború elkerülhetetlen”, élesen bírálta a rendbontók elleni fellépést, és maga is beszállt az álhírterjesztésbe. Ezt a brit kormány sem hagyhatta szó nélkül. Keir Starmer kormányfő álláspontját a szóvivője ismertette, közölte, hogy az Egyesült Királyságban nem polgárháború zajlik, hanem szervezett, törvényen kívüli rendbontás, amit egy bűnöző kisebbség követ el. Heidi Alexander igazságügyi miniszter pedig jelezte: felelősségteljes viselkedést várnak el a közösségi platformok üzemeltetőitől, akiknek erkölcsi kötelességük, hogy fellépjenek a félrevezető és uszító tartalmak ellen. 

Rendőrök sérülnek meg súlyosan, épületeket gyújtanak fel 

– emlékeztette a miniszter Elon Muskot, aki folyamatosan azt hangoztatja, hogy a brit hatóságok és különösen Starmer miniszterelnök kettős mércét alkalmaz a szélsőjobboldaliak ellen, továbbá szovjet típusú elnyomás áldozatainak állítja be azokat, akik ellen az interneten közzétett, erőszakra buzdító megnyilvánulásaik miatt indul eljárás. Miután Starmer épp az X-en közölte, hogy a brit kormány „nem tolerálja a muszlim közösségek elleni támadást”, Musk visszaszólt, hogy az összes közösség miatt aggódniuk kellene. Peter Kyle tudományos és technológiai miniszter arra panaszkodott a történtek kapcsán, hogy Muskot nem lehet felelősségre vonni, a hozzá hasonló techmogulokkal való egyeztetés sokkal inkább hasonlít a más országokkal folytatott diplomáciai tárgyalásokhoz, mint a szokásos üzleti megbeszélésekhez. 

A milliárdos a saját, csaknem kétszázmilliós követőszámú oldalán egy hamis újságcikket is megosztott, amely szerint a brit miniszterelnök azt fontolgatja, hogy a Falkland-szigeteken létesített fogolytáborba vitetnék a szélsőjobboldali zavargókat. A megosztást fél órával később ugyan törölte, de addigra kétmillióan látták. Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, folytatta a brit hatóságokat bíráló tartalmak közzétételét: például „woke Stasi”-t emlegetett azzal kapcsolatban, hogy egy brit ügyész közölte, fellépnek a közösségi médiában terjesztett gyűlölködő tartalmak ellen. Musk azon is kiakadt, hogy börtönre ítéltek egy 69 és egy 26 éves brit férfit, akik az interneten keltettek faji alapú gyűlöletet. Az egyikük arra biztatott, hogy gyújtsák rá a menedékkérőkre a szállásukat. 

Másodpercek alatt terjedő vérvád

A BBC közösségi médiára szakosodott újságírója, Marianna Spring szerint Musk eldöntötte, hogy nyíltan beleavatkozik az Egyesült Királyságban zajló zavargásokba, de senki nem tudja, hogy pontosan mit akar ezzel. Korábban a Twittert elfogultsággal vádolták és azzal, hogy akadályozza bizonyos vélemények terjedését. Miután Musk felvásárolta a platformot, azt hangoztatta, hogy minden oldalt megillet a véleménynyilvánítás szabadsága, amit a legfontosabb célként jelölt meg. Ám menet közben eldöntötte, hogy beáll bizonyos nézetek és jelöltek mögé, miközben tulajdonosként ő felügyeli, hogy az X-en milyen tartalmakat ajánlanak a felhasználók figyelmébe, és saját fiókja rendelkezik a legtöbb követővel. 

A Sky News tudományos és technológiai szerkesztője, Tom Clarke is arra kereste a választ, hogy vajon mit akar Elon Musk. A világ egyik leggazdagabb embereként eldöntötte, hogy hatalmát politikai célokra használja fel? A szólásszabadság iránti állítólagos elkötelezettségét és valós üzleti érdekeit védi a kormányzati szabályozástól? Vagy egyszerűen csak a saját rajongótáborától és vagyonától elszállva trollkodja a brit kormányt? Clarke szerint a mostani helyzet abban is különbözik Musk eddigi zavaros megnyilvánulásaitól, hogy nem pusztán a zavargások kezelését bírálja, de személyeskedik is a brit miniszterelnökkel, miközben szélsőjobboldali aktivistákkal lép kapcsolatba. A szerző rámutat: Musk üzleti érdekeit is sértik azok a törvények, amelyek az internetes tartalmakat szabályoznák, márpedig az ő elképzelése, hogy az X egy olyan „globális főtér” legyen, ahol az emberek a szólásszabadság jegyében bármit mondhatnak, anélkül, hogy abba bárki beleavatkozna. A briteknek ezzel csak az a bajuk, hogy a közösségi médiában szerveződött erőszakos csőcselék a valódi főtereken gyülekezik. 

A Guardian publicistája, Jonathan Freedland azt írta: helyesli, hogy a szélsőjobboldali erőszak elkövetőit szigorúan felelősségre vonják, de van egy különösen gazdag és nagy hatalommal bíró gyanúsított – Musk –, akit a brit hatóságoknak ugyancsak kézre kellene keríteniük. Hangsúlyozta: a közvetlen felelősség azokat terheli, akik szállodákat próbáltak meg rágyújtani menekültekre, üzleteket, intézményeket dúltak fel és fosztottak ki, és egész közösségeket fenyegettek. De az egész egy hazugsággal kezdődött – azzal, hogy a southporti késelés elkövetője muszlim bevándorló, aki csónakon érkezett az Egyesült Királyságba. Freedland emlékeztetett: az elmúlt ezer évben már sokszor elhangoztak ilyen vérvádak, gyakran a zsidók ellen, és ezeket mészárlás követte. A mostani zavargásokban szerencsére senki nem halt meg, bár voltak próbálkozások arra, hogy emberekre gyújtsanak rá épületeket. A pusztító hazugságok viszont ma már másodpercek alatt képesek elterjedni – mutatott rá a szerző.

Nyitókép: Apu Gomes/Getty Images