Ezen a pár államon múlik, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke

Az elmúlt húsz évben már két alakommal is előfordult, hogy nem az a jelölt nyerte az elnökválasztást, akire az amerikaiak többsége szavazott: 2000-ben, amikor a republikánus George W. Bush több mint félmillióval kevesebb voksot kapott, mint demokrata ellenfele, Al Gore, és 2016-ban, amikor Hillary Clintonra több mint 2,8 millióval többen szavaztak, mint Donald Trumpra, mégis az utóbbi nyert.

Az elektori rendszer

Mindez az egészen egyedi amerikai elnökválasztási módszernek, az úgynevezett elektori rendszernek köszönhető, ahol valójában az egyes államok döntenek arról, hogy ki legyen az Egyesült Államok elnöke, nem pedig az amerikaiak sima többsége.

A választók valójában arról döntenek, hogy saját államuk melyik elnökjelöltre adja le szavazatát. Minden államnak adott mennyiségű úgynevezett elektori szavazata van. Minél népesebb egy állam, annál nagyobb beleszólása van a végeredménybe: a legtöbb Kaliforniának (55) és Texasnak (38) van, míg a legkisebb államoknak mindössze három.

Összesen 538 elektori szavazat van, és a győzelemhez 270-et kell megszereznie a jelölteknek.

Pár kivételtől eltekintve az egyes államokban a legtöbb szavazatot kapott jelölt elviszi az állam összes elektori szavazatát. 

Kaliforniában például Trumpra hiába szavazott több mint hatmillió ember, azok a voksok „elvesztek”, miután Joe Biden 11 millió szavazattal megkapta az állam mind az 55 elektori szavazatát. Ehhez hasonlóan Texasban Biden 5,2 millió szavazata „tűnt el”, miután az 5,9 millió szavazatot begyűjtő Trump megkapta az állam mind a 38 elektori szavazatát.

Inga- vagy csatatérállamok

Az államok nagy többségében már előre lehet tudni, hogy ki fog győzni – Kaliforniában például a demokraták, Texasban pedig a republikánusok –, és azokban az államokban nem is szoktak kampányolni a jelöltek, inkább azokra az államokra koncentrálnak, ahol nem lehet biztosan tudni a végeredményt.

Ezek az úgynevezett csatatérállamok, vagy másnéven ingaállamok. Hogy mi számít annak, elnökválasztásról elnökválasztásra változik. Idén az alábbi államokon fog múlni, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke.

Wisconsin (10 elektori szavazat)

Az 1988 óta mindig a demokrata jelöltet választó államot nagy meglepetésre sikerült elnyernie Trumpnak 2016-ban, majd négy évvel később már Joe Biden győzedelmeskedett, de minkét esetben alig több mint húszezer szavazat volt a két jelölt között. Összehasonlításként, Barack Obama 2012-ben még több mint kétszázezer szavazattal nyerte meg az államot republikánus ellenfelével szemben az északi államban.

Az állam fontosságát jól mutatja, hogy a republikánusok ott tartották elnökjelölő gyűlésüket, és Kamala Harris várható demokrata elnökjelölt elnökválasztási kampányának első eseményét is oda szervezték. Az államban – ahol a kormányzó demokrata, de a kongresszusban már a republikánusok vannak többségben – fej-fej mellett állt Biden és Trump a közvélemény-kutatásokban, de az elnökjelölti vita után a demokrata elnök népszerűsége zuhanni kezdett.

Michigan (16 elektori szavazat)

A Bill Clinton 1992-es elnökválasztási győzelme óta stabil demokrata államot 2016-ban annyira biztosra vette Hillary Clinton kampánya, hogy szinte semmi erőfeszítést nem tettek a választók meggyőzésére. Csak a kampány végén jöttek rá, hogy milyen nagyot tévedtek, de akkor már késő volt, és a korábban biztos demokratáknak számító munkásosztálybeli szavazók győzelemre segítették Donald Trumpot a Nagy-tavak által körülölelt államban.

A demokraták 2020-ban már nem követték el ezt a hibát, és Joe Biden nagyjából 150 ezer szavazattal nyert, főleg a szakszervezeti tagok és a fekete választók szavazatinak köszönhetően. 

A július közepén – még Biden visszalépése előtt – készített közvélemény-kutatások adatai szerint Trump magabiztosan vezetett az államban, de a bizonytalan választók száma különösen magas, majdnem 10 százalék volt. Az állam fontosságát jelzi, hogy Trump a merénylete után ott tartott először kampányrendezvényt.

Georgia (16 elektori szavazat)

Irány dél. A korábban biztosan republikánusnak számító Georgia – ahol a demokraták 1980 után csak 1992-ben nyertek – 2020-ban Joe Bidenre szavazott, de a demokrata jelölt győzelme rendkívül szoros volt: mindössze 11 779 szavazattal kapott többet Donald Trumpnál. Ez a szavazatok 0,23 százaléka. Trump mindenféle bizonyíték nélkül azt állította, hogy Biden csalással nyert, és megpróbálta elérni az állam vezetőinél, hogy változtassák meg az eredményt, de nem járt sikerrel, és emiatt jelenleg is per zajlik ellene az államban.

A demokraták főleg a fekete szavazóknak köszönhetik győzelmüket, valamint Stacy Abrams egykori georgiai képviselőnek és választójogi aktivistának, aki az államot irányító republikánusok szavazatelnyomási programja ellen küzdve kisebbségi és szegény szavazók sorát vette rá, hogy regisztráljanak szavazóként, és menjenek is el. A legnagyobb kérdés, hogy a fekete szavazók idén mennyire lesznek lelkesek.

Pennsylvania (19 elektori szavazat)

Az elmúlt több mint harminc évben biztosan demokratának számító északkeleti államban 1992 óta először győzedelmeskedett republikánus elnökjelölt, amikor Donald Trump 2016-ban legyőzte Hillary Clintont. A győzelem kevesebb mint ötvenezer szavazaton múlt, miközben több mint hatmillióan voksoltak.

A Pennsylvaniában született, de onnan gyerekkorában elköltözött Joe Biden 2020-ban a szavazatok picivel több mint 1 százalékával nyert az államban, ami szinte hazai pályának számított a demokrata jelöltnek, akit „Pennsylvania harmadik szenátoraként” is szoktak emlegetni. 

Trump leginkább a szénbányászat és acélipar hanyatlása után kialakult rozsdaövezetben élő, korábban megbízhatóan demokratákra szavazó fehér munkás- és alsóközéposztály megnyerésével tudta elnyernie a demokratáktól az államot, akiket azonban Biden is képes volt megszólítani.

Nevada (6 elektori szavazat)

A legingadozóbb ingaállam – ahol 1912 óta két választást leszámítva (1976 és 2012) minden elnökválasztáson a végső győztest választották a szavazók – az utóbbi évtizedekben egyre fontosabbá vált, mivel a lakosság növekedése miatt már hat elektori szavazattal befolyásolhatja az elnökválasztás kimenetelét. 

A demokraták leginkább a szakszervezeteknek köszönhetik győzelmeiket a legutóbbi elnökválasztásokon Nevadában, ahol a legnagyobb választói blokkot a függetlenek teszik ki. Minden azon múlik, hogy melyik párt tudja jobban rávenni a szavazóit, hogy elmenjenek választani, és mennyire nyerik meg a spanyolajkú szavazókat. A demokraták az abortuszhoz való jog állami alkotmányos védelméről szóló népszavazással próbálják ezt elérni.

Arizona (8 elektori szavazat)

A Mexikóval határos déli állam majdnem hetven éven át republikánus fellegvárnak számított, ahol 1952 óta egyedül 1996-ban tudott demokrata elnökjelölt (az újraválasztásáért küzdő Bill Clinton) győzni. 2020-ban ez megváltozott, miután Joe Biden nyert Donald Trumppal szemben. Az államban demokrata kormányzót választottak, és két szenátora is demokrataként nyert (egyikük később függetlenné vált).

A demokraták abban bíznak, hogy az abortusz kérdése lehet a nyerő ügy a számukra, míg a republikánusok az illegális bevándorlás elleni kemény fellépéssel igyekeznek szavazatokat gyűjteni.

Az elnökválasztással egy időben az arizonainak népszavazáson dönthetnek az abortuszhoz való jog állami alkotmányba foglalásáról, ami a demokraták reményei szerint nagy választási részvételre ösztönzi választóikat. A republikánusok ugyanerre játszanak azzal, hogy népszavazásra bocsájtottak egy illegális bevándorlás elleni jogszabálytervezetet, ami megkönnyítené az államnak a határsértők deportálását.

Nyitókép: Szavazógépen adja le voksát egy férfi a Dél-Karolina állambeli Charlestonban 2020. november 3-án, az amerikai elnök-, valamint képviselőházi és részleges szenátusi választások napján. Fotó: MTI/EPA/Richard Ellis