Turbulens hetek, hónapok várnak Kamala Harrisre és a Demokrata Pártra

Bár a választásokat Amerikában sem a közvélemény-kutatások döntik el, érdemes szemmel tartani, hogy a Joe Biden számára végzetesnek bizonyult június 27-i tévévita óta hogyan szerepelt a felmérésekben Kamala Harris, Donald Trumphoz viszonyítva.

A Washington Post friss cikke 11 felmérés (CBS-YouGov, Reuters-Ipsos, Economist/YouGov, NPR/PBS NewsHour/Marist, Fox News, NBC News, Economist/YouGov, Post-ABC-Ipsos, Reuters-Ipsos, Yahoo News/YouGov, CNN) adatait összegezte, a felmérések június 28 és július 18 között készültek. A biztos szavazók körében Trump átlagban mindössze 1,5 százalékos előnyben volt az új demokrata elnökjelölttel szemben, míg 1,9 százalékkal vezetett Joe Biden előtt. A hibahatár a 2-3,5 százalék körüli volt ezeknél a felméréseknél, így Trump és Harris gyakorlatilag fej-fej mellett áll a közvélemény-kutatások élmezőnyében.

A Washington Post kiemelte a saját, ABC News-zal közös, Ipsos által végzett, július 11-én közzétett felmérését, ami szerint a demokrata, illetve a demokrata párttal szimpatizáló független szavazók 70 százaléka vélte úgy, hogy Joe Bidennek vissza kellene lépnie, hogy Harris lehesssen a demokrata elnökjelölt. Ugyanebben a felmérésben a nyitott kérdésre, hogy amennyiben Biden visszalép, kit látnának szívesen új demokrata elnökjelöltnek, a megkérdezettek 29 százaléka egyértelműen Kamala Harrist adta meg válasznak, míg csak 7 százalék nevezte meg Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, 4 százalék Michelle Obamát, és 3-3 százalék Pete Buttigieg közelekedési minisztert illetve Gretchen Whitmer michigani kormányzót.

Július elején az Economist és YouGov közös felmérése hasonló eredményre jutott: a demokrata szavazók közt Kamala Harris népszerűsége volt toronymagasan a legnagyobb 41 százalékos támogatottsággal. A többi bedobott név (Pete Buttigieg, Bernie Sanders, Gavin Newsom, Cory Booker, Gretchen Whitmer, Amy Klobuchar) Harris közelébe sem ért, és figyelemre méltó módon Bernie Sandersen kívül a többségük ismertsége is jóval szerényebb volt.

A csatatérállamokon a világ szeme

A The New York Times (NYT) ugyancsak arra jutott az elmúlt hetek felméréseinek összefésülése után, hogy Kamala Harris valamelyest jobb pozícióból száll be az elnökválasztási kampányba, mint ahol Joe Biden állt: lemaradása Donald Trump mögött csupán 2 százalék körüli, a jelenlegi elnök 3 százalékához képest. 

A NYT kitért az elnökválasztások eredményét gyakran eldöntő csatatérállamokra is. 2024-ben Arizona, Georgia, Michigan, Nevada, North Carolina, Pennsylvania és Wisconsin számít ilyen államnak, Biden visszalépése előtt egy héttel mind a hét államban Trumpot mérték a favoritnak. A NYT cikke arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik legkritikusabb billegő államban, Pennsylvaniában Harris hátránya hajszálvékony 1 százalék volt a legutóbbi felmérések szerint, míg szintén sorsdöntőnek számító Virginia államban kényelmesen, 5 százalékkal vezetett Trump előtt. 

Nem elhanyagolható tényező, hogy Harris mindkét államban népszerűbbnek bizonyult Bidennél az afroamerikaiak, a fiatal szavazók és a nők között – azaz mindazon demográfiai csoportokban, amelyek támogatása nélkül a demokratáknak nincs esélyük novemberben nyerni Trumppal szemben, és amely csoportokban Biden népszerűsége az utóbbi időben erodálódni látszott.

Ugyanakkor a Sky News hétfői összegzése a csatatérállamokban végzett legutóbbi felmérésekről a demokraták pár százalékos lemaradását mutatja mind a hét államban. A felmérések természetesen még azelőtt készültek (július 15 és 18 között), hogy Biden bejelentette visszalépését. A Sky News cikke alapján Biden visszalépése után Michigan, Pennsylvania és Wisconsin államokban lehet nagyobb valószínűséggel esélye demokrata párti jelöltnek Trumppal szemben. A Sky News ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a csatatérállamok közt hagyományosan Wisconsin az, ami jó indikátora az elnökválasztás lehetséges kimenetelének: 2008 óta mindig abból a jelöltből lett az Egyesült Államok következő elnöke, akire Wisconsin elektorai szavaztak.

Melyek a Harris ellen vagy mellett szóba kerülő nevek?

Túl azon, hogy a felmérések Bidennel azonos szintű, sőt helyenként enyhén nagyobb népszerűséget mértek Harris-nek, az is jelzésértékű, hogy Biden visszalépése utáni órákban masszív tábor sorakozott fel az alelnök mögött, prominens demokrata párti politikusok tucatjai jelentették be, hogy őt támogatják a párt elnökjelöltjeként. Az RTL vasárnap késő esti Híradója összefoglalta, mi minden vezethetett oda, hogy végül tényleg nem folytatta kampányát az amerikai elnök:

Biden párton belüli népszerűségvesztésétől függetlenül persze a Kamala Harris előtt még ott van a demokrata párt augusztusi elnökjelölő kongresszusa Chicagóban, ahol a delegáltaknak meg is kell szavazni őt.

Bár nem lehet kizárni, hogy a következő napokban, hetekben a semmiből előbukkan egy másik demokrata jelölt is, a jelenlegi állás mégiscsak az, hogy Kamala Harris lesz a kékek jelöltje november 5-én a szavazólapokon. Hamarosan el kell dőlnie annak is, hogy kit választ Harris maga mellé alelnökjelöltnek, erről ugyanis még nem ejtett szót a jelenlegi alelnök. Szintén kulcsfontosságú kérdés ugyanis, hogy a Donald Trump és JD Vance kettősével szemben milyen nyerő párost tudnak a demokraták kiállítani. A félig komolytalan, inkább csak trollkodásnak mondható latolgatások szerint ha Harris egy tapasztalt és népszerű politikust szeretne választani, akkor Joe Bident nevezi meg alelnökjelöltjének. Azonban eme nyilvánvalóan irreális forgatókönyv helyett nézzük a reális társjelölteket, akikkel jó eséllyel verheti meg Kamala Harris Donald Trumpot.

Az NBC News összefoglalója szerint 11 név jöhet igazán szóba, azzal a fenntartással, hogy közülük kerülhet ki egy esetleges másik elnökjelölt is Harris ellenében. Innen, Magyarországról, az alábbi hét politikus tűnik igazán érdekesnek:

• Andy Beshear, Kentucky állam kormányzója: a 46 éves demokrata politikus egy hagyományosan konzervatív, déli államban tudott tömegesen szavazókat maga mellé állítani, fiatal kora miatt egy szükséges generációs váltás zálogaként is tekintenek rá. Helyi népszerűségét főként annak köszönheti, hogy az államban élők ügyeire fókuszál: a természeti katasztrófák utáni kárelhárításra, az egészségügyre és az oktatásra. Andy Beshear ezeken kívül az abortuszhoz való jog prominens támogatója. Biden visszalépése után méltatta Biden és Harris kettősét, de nem szólt arról, hogy hivatalosan Harrist támogatja – ebből akár arra is lehet következtetni, hogy lehetnek elnökjelölti ambíciói.
• Pete Buttigieg, Joe Biden közlekedési minisztere: a 42 éves szakpolitikus a progresszív demokraták nagy kedvence, aki a semmiből feltűnve a 2020-as választás előtt már próbálkozott az elnökjelöltséggel. Remek szónoki képességekkel bíró, kiemelkedően intelligens Buttigieg már be is jelentette, hogy támogatja Harris elnökjelöltségét, és sokan már most úgy tekintenek a nyíltan meleg haditengerész veteránra, mint Harris tökéletes párjára.
• Mark Kelly, arizonai szenátor: a NASA rendkívül népszerű veterán űrhajósa 2020-ban és 2022-ben is nyerni tudott a kongresszusi választásokon, amivel előkelő pozíciót harcolt ki a demokrata pártban a pragmatizmusáról és politikusi tehetségéről is bizonyságot tevő 60 éves Kelly. A hagyományosan republikánus Arizonában a demokrata befolyást nagyban erősítő Kelly vasárnap bejelentette, hogy Kamala Harrist támogatja.
• Joe Manchin, Nyugat Virginia-i demokrata szenátor: a 76 éves politikus lehet Kamala Harris kihívója, legalábbis két hozzá közel álló forrás is azt mondta, hogy nem támogatja Harrist, és inkább megmérettetné magát elnökjelöltként. Manchin májusban egyébként kilépett a demokrata pártból, így gyakorlatilag ő független jelöltnek számítana. Az önfejűnek tartott egykori Nyugat Virginia-i kormányzó párton belüli népszerűsége a konzervatív irányba tolódása miatt az utóbbi időben egyre csökken.
• Gavin Newsom, Kalifornia kormányzója: az 56 éves demokrata politikus Kamala Harris régi szövetségesének számít, gyakorlatilag együtt kezdtek politizálni San Francisco-ban. Newsom akkor volt a város polgármestere, amikor Harris a körzeti ügyész, ami után mindketten hasonló karrierívet futottak be: 2010-ben Harrisből államügyész, Newsomból kormányzóhelyettes vált. Amennyiben a nagy népszerűségű Newsom lenne Harris párja, akkor valószínűleg valamiféle jogi csűrés-csavarásra lehet számítani, az alkotmány ugyanis nem engedi, hogy egy államból kerüljön ki az elnök és alelnök is. Gavin Newsom egyébként vasárnap támogatásáról biztosította Kamala Harrist.
• Gretchen Whitmer, Michigan kormányzója: az 54 éves politikusnő a demokrata párt egyik emelkedőben lévő csillaga, aki kétszer is el tudta nyerni a kormányzói címet a vélhetően 2024-ben is kulcsfontosságú csatatérállamban. Gretchen Whitmertől sokan azt várják, hogy vissza tudja szerezni a Joe Bidentől elhidegült szavazókat, és ha őt választaná maga mellé Harris, akkor a történelemben először lenne egyszerre két nő elnök- és alelnökjelölt is az amerikai elnökválasztáson. Whitmer korábban azt közölte, hogy nem áll szándékában elnöknek jelöltetni magát, Biden vasárnap esti visszalépése után kiadott közleményében azt írta, minden erejével azon dolgozik, hogy Donald Trump ne juthasson ismét hatalomra, ugyanakkor nem ejtett szót Kamala Harris támogatásáról. (Frissítés: cikkünk megjelenése után nem sokkal Whitmer is felsorakozott Harris mögé.)
• Raphael Warnock, georgiai szenátor: az 54 éves atlantai baptista lelkész szintén egy csatatérállam promimens demokrata politikusa, aki 2020 óta minden választást meg tudott nyerni államában. Ő volt az első fekete, akit Georgia szenátorként a kongresszusba küldött. Ha a szintén színes bőrű Harris őt választaná maga mellé alelnökjelöltnek, azzal nagy valószínűséggel hatalmas mozgósító hatással lennének az afroamerikai szavazótáborra. Warnock vasárnap éjjel kiadott közleményében büszkén jelentette be, hogy Kamala Harrist támogatja.

A fentieken túl esélyesek lehetnek még: 

• Roy Cooper (67 éves), Észak-Karolina kormányzója,
• Wes Moore (45 éves), Maryland kormányzója,
• JB Pritzker (59 éves), Illinois kormányzója,
• Josh Shapiro (51 éves), Pennsylvania kormányzója.

Az Axios alelnökjelölteket latolgató összeállításában a következő hat név szerepel: Roy Cooper, Josh Shapiro, Mark Kelly, Gretchen Whitmer, JB Pritzker és Andy Beshear.

Egy hónap a kongresszusig

Az egyik legégetőbb kérdés az, hogy mi vár az új jelölt állítására kényszerülő demokrata pártra szűk egy hónappal a 2024-es pártkongresszus (DNC, Chicago, augusztus 19-22) előtt.

A jelek szerint a párton belül máris nagy támogatottságot élvező Kamala Harris gőzerővel készül a jelöltségre, de ehhez el kell nyernie a több mint 4600 demokrata delegált bizalmát is. A The New York Times arra hívta fel a figyelmet, hogy az elnökjelölt személyéről döntő DNC a tavaszi állami pártgyűléseken megválasztott szenior párttagokból, helyi aktivistákból és  párttisztviselőkből áll, akik alapvetően Joe Biden mellett tettek hitet. Rájuk most történelmi jelentőségű döntés vár: soha nem fordult még ugyanis elő, hogy a pár héttel a jelöltállító kongresszus előtt visszalépett volna az előválasztásokat elsöprő fölénnyel megnyerő jelölt. Ilyen precedens nélküli helyzetre nincs a demokrata pártnak kiforrott szabályzata, így az sem világos, hogy pontosan milyen protokollok mentén kell majd lebonyolítani a chicagói kongresszust.

Mivel a delegáltak listájához csak a demokrata párt nemzeti bizottságának és Biden kampánystábjának van hozzáférése, így ha Kamala Harris ellenében valaki más is bejelentkezne az elnökjelöltségre, annak elég kevés esélye lenne személyesen megtalálni és meggyőzni a DNC delegáltjait, hogy rá szavazzanak, ne Harrisre. Ugyanakkor a delegáltakat nem köti semmi, hiába állította Joe Biden a saját helyére, nem kötelesek Kamala Harrisre szavazni, így a négy hét múlva esedékes kongresszus eredményét nem lehet borítékolni. Harris esélyeit nagyban növeli persze, hogy rendelkezésére áll a Biden-kampány teljes költségvetése (ami június végén 96 millió dollárra rúgott az adományoknak köszönhetően), ugyanakkor az államok pártszervezetei által eddig összekalapozott kampányösszegekre, valamint a DNC-n befolyt adományokra bármelyik új jelölt igényt tarthat.

Azzal, hogy Biden visszalépett, a demokraták időzavarba kerültek, ugyanis előfordulhat, hogy a kongresszus végéig nem sikerül az összes állam delegáltjainak a közös jelöltben megállapodniuk, ami a választási eljárás helyi határidői miatt Washington államban és Kaliforniában is előfordulhat. Ez pedig azt jelenti, hogy ebben a két államban a republikánusok bírósághoz fordulhatnak, hogy a szavazólapokra ne kerülhessen semmilyen demokrata jelölt. A Demokrata Pártnak jól felfogott érdeke, hogy ez ne fordulhasson elő.

Mire koncentrálhat a demokrata párt, ha nyerni szeretnének négy hónap múlva?

Vasárnap este óta azonnal megjelentek azok a republikánus követelések (természetesen Donald Trump részéről is), hogy ha Biden saját maga szerint is alkalmatlan elnökjelöltnek, akkor elnöknek sem való, ezért azonnal mondjon le. Biden maga úgy fogalmazott, hogy a kampánytól való visszalépéssel energiáit elnöki feladataira kívánja fordítani, így a mandátumából hátralévő hat hónapot a fehér házi munkával tölti. Mivel egészségi állapota nem mutat látványos hanyatlást, a demokrata párt ebben feltehetően maximális támogatást nyújt neki. A hivatalból hátralévő fél év alatt Biden látványos és népszerű intézkedésekkel, elnöki feladatainak hatékony ellátásával sok szavazót nyerhet meg a november 5-i választásokra. Ugyanakkor nem zárható ki teljesen, hogy Biden a következő napokban, hetekben az elnökségről is lemond, ebben az esetben Kamala Harris lépne elő elnökké, ami egyfelől erősítené ugyan az addigi alelnök hatalmi pozícióját, másfelől viszont hatalmas terhet jelentene az elnöki feladatok ellátása és vele párhuzamosan egy kései, de intenzív választási kampány lefolytatása. 

A latolgatások szerint a demokrata párt Harris pajzsra emelésével a következő irányokban folytathat sikeres kampánypolitizálást az elnökválasztásig hátralévő rövid időben:

• A Joe Biden által megnyert szakszervezetek támogatásának megtartása rendkívül fontos a munkás szavazatok begyűjtéséhez. Mivel Kamala Harris maga is szoros kapcsolatokat ápolt szakszervezetekkel, nem engedhetik meg ennek a fonálnak az elengedését. 
• Mivel az életkora miatt sokat kritizált és támadott Biden visszalépésvel Trump lett egy csapásra a legöregebb elnökjelölt az amerikai történelemben, a republikánus jelölt életkorára, látványosan romló egészségi és szellemi állapotára célzott üzenetekkel a republikánusok ellen lehet fordítani saját fegyverüket.
• Kihagyhatatlan ziccer Kamala Harris feddhetetlen ügyészi munkásságát szembeállítani azzal, hogy Donald Trump egy sokszorosan megvádolt és elítélt figura, aki ellen jelenleg az Epstein-iratokból nyilvánosságra hozott dokumentumokból súlyos pedofil-vádak fogalmazódnak meg.
• Nagy valószínűséggel a Trumpot támogató szélsőséges keresztény-nacionalista mozgalom elleni kampány is fókuszban lesz, a Trump diktátori ambícióira alapozó, keresztényfasiszta hatalomátvételre készülő Project 2025 elleni harc várhatóan fokozódni fog, sőt vélhetően a legfontosabb téma lesz.
• A demokrata párt sokat nyerhet a következő hónapok tévés elnökjelölti vitáival: Kamala Harris jogászi képzettsége és debattőri képességei messze felülmúlják Donald Trumpét, bármelyik országos tévécsatornán is rendezik majd a következő vitát, a várakozások szerint Harris intellektuális és morális fölénye egyértelművé teheti, hogy ő az alkalmasabb jelölt az ország élére.
• A fiatal korosztályok Harris mellé állítása szintén a demokraták malmára hajthatja a vizet. A gyakran mosolygó, sőt nevető, közszereplései során nem ritkán táncra perdülő fiatal nő, azaz a demokrata jelölt generációs alapon képes lehet népes szavazói rétegeket megszólítani. Számítani lehet arra is, hogy az olyan, fiatalok tömegeinek megmozgatására képes befolyásos popkulturális szereplők, mint például Taylor Swift vagy Beyoncé, látványosan elhatárolódnak majd a republikánusok jelöltjétől, és Harris mellett állnak ki az őszi választáson.
• A fiatal, épp csak szavazókorúvá érett, az iskolai lövöldözésektől traumatizált korosztály támogatására is nagyban számíthat a fegyverhez jutás korlátozásáért küzdő demokrata párt. Az előttük álló kampány egyik kiemelkedő üzenete lehet például az iskolai mészárlások során gyakran használt gépkarabélyok betiltása.
• Kamala Harris kampánya nagyban építhet azokra az eredményekre, amiket Joe Biden elnökként és ő maga alelnökként elért, miközben távol tarthatják tőle a Bidenre ráégett kudarcokat, ezzel gyakorlatilag olyan pedigrével indulhat a választáson, amire nem sok jelöltnek volt eddig lehetősége.
• Kardinális kérdés lehet Ukrajna elkötelezett támogatása, ami az egyik rendkívül megosztó téma az amerikai politikában és a szavazók közt is. Ha a Biden-kormányzatnak választásokig sikerül a háború menetét egyértelműen Ukrajna javára fordítani és Oroszországot a belátható jövőben a harc feladására kényszeríteni, azzal a legszélsőségesebb és leghangosabb oroszbarát republikánusok (akik egyben Trump legelkötelezettebb hívei is) alól sikerülhet kihúzni a talajt.

Nyitókép: Peter Zay/Anadolu via Getty Images