Itt a nagy fülgate: így vált Donald Trump jobb füle az utóbbi évek legizmosabb konteójává

2024. július 13-án a 21. század legnagyobb horderejű belpolitikai eseménye történt az Egyesült Államokban: a választási kampány hajrájában egy magányos merénylő rálőtt a republikánus párt elnökjelöltjére, az USA 45. elnökére. A merénylő, Thomas Matthew Crooks több lövést is leadott a pódiumra, amelyen Donald Trump beszélt híveihez, mielőtt a titkosszolgálat mesterlövészei végeztek vele.

A világ első számú nagyhatalmának történetében nem sok hasonlóra volt példa: hivatalban lévő elnökök ellen öt támadás történt (Abraham Lincoln, James A. Garfield,  William McKinley és John F. Kennedy meggyilkolása és a Ronald Reagan elleni 1981-es merényletkísérlet tartozik ide), exelnök ellen pedig mindössze kettő (Theodore Roosevelt ellen 1912-ben és Donald Trump ellen most). Emiatt lehet kétségtelenül történelmi jelentőségűnek nevezni mindazt, ami a 78 éves politikussal történt a pennsylvaniai Butler közelében tartott pár héttel ezelőtti kampányeseményen. 

Ami az élőben közvetített butleri Trump-nagygyűlésen történt, bizonyára amerikaiak milliói számára okoz generációs traumát. Ahogy fölcsattannak a lövések, mindössze 8 perccel azután, hogy Trump színpadra lép, ahogy kitör a pánik, ahogy Trump a jobb füléhez kapva lebukik a pulpitus mögé, ahogy a testőrök fölemelik és lecipelik a színpadról, ahogy eközben a véres arcú Trump megáll, és a jobb öklét magasba tartva azt kiabálja, hogy „Harc, harc, harc!” – olyan jelenetsor ez, ami képes a kollektív amerikai emlékezetbe mélyen beégni:

A nyár közepén történt merényletkísérletről sokan vélekedtek úgy, hogy bebetonozza Trump novemberi megválasztását, 

arra számítottak, hogy a politikai gyilkosságot túlélő republikánus jelölt felé áradó választói szimpátia elsöprő erejű lesz. Ezzel szemben valami egész más bontakozott ki a butleri lövöldözésből.

Ugyanis a közösségi médiában (főképp a Twitteren) megosztott posztokban rengetegen megkérdőjelezik, hogy valóban minden úgy és azért történt-e, ahogy azt a hírekben olvashatták, látták. A Trump ellen elkövetett merényletkísérlet körülményeit egy elég sok hívet szerző összeesküvés-elmélet helyezi új megvilágításba, aminek lényege, hogy Donald Trump maga ellen szervezett meg egy merényletkísérletet, hogy ezzel bebiztosítsa novemberi győzelmét. 

A legújabb amerikai politikai konteó kapott is frappáns, magyarra nem igazán lefordítható nevet is: 

Earojima.

A fül (ear) és Iwo Jima szavak összehegesztéséből keletkezett szójáték a II. világháborúban megvívott Ivo Dzsima-i csatára utal vissza, aminek megnyerését Joe Rosenthalnak, az Associated Press fotóriporterének ikonikus képe véste be a történelemkönyvekbe: hat amerikai tengerészgyalogos együttes erővel kitűzi a zászlót a többhetes ostrommal, nagy véráldozatok árán elfoglalt, stratégiai jelentőségű japán sziget egyik magaslatára. A párhuzam alapja Evan Vucci, az Associated Press fotóriporterének szintén ikonikus képe: a lövések után talpra állított, testőrök gyűrűjében öklét magasba emelő, vérfoltos arcú Trump, feje fölött a csillagos sávos lobogóval kétségkívül hasonló hangulatú, mint az amúgy beállított, később propagandacélokra használt 1945. február 23-i fotó.

A merényletkísérletről készült AP-fotó azonnal bejárta a világot, és késlekedés nélkül pólókra és ajándéktárgyakra került, Trump pedig fülsérülésére utalva arról kezdett beszélni, hogy golyót fogott az amerikai demokrácia védelmében, ami az amerikai politika legnagyobb hősévé avatta őt.

Az Earojima konteó lényegi pontjai:

• Nem zárható ki, hogy Trump és kampánystábja megrendezte az egészet, mivel a republikánus jelölt népszerűségi mutatói alapján egyáltalán nem látszott biztosnak a novemberi győzelem, ezért szükség volt egy tömegeket mozgósító, Trump iránt szimpátiát keltő eseményre, egy jól marketingelhető propagandafotóra.
• Az, hogy Trumpra rálőttek, nem vonható kétségbe, az azonban igen, hogy valóban megsérült-e.
• Kérdéses, hogy amennyiben eltalálta valami Trump jobb fülét, akkor mi volt az: valóban a merénylő AR-15-ös gépkarabélyából származó lövedék, vagy inkább az eltalált súgógép egy szilánkja súrolta-e a fülét. Hol van a lövedék, hol van a plexidarab, és rajtuk hol található a vérnyom, ami bizonyítja Trump sérülését? 
• Máig nincs nyilvános orvosi jelentés Trump sérülésének pontos mibenlétéről, a Trump sérüléset először látó orvos nem állt a nyilvánosság elé.
• Nyilvános megjelenésein Donald Trump július 25-ig hatalmas kötést, illetve később kisebb ragtapaszt viselt a fülén, majd július 26. óta ezek nélkül lehet őt látni. Az új sajtófotókon egyetlen karcolás sem látszik a fülén.
• Minimum furcsa, hogy egy 78 éves férfi füle ilyen gyorsan (mindössze két hét alatt) és hegmentesen meggyógyult. Lőtt sérülések, de még egyszerű horzsolások is lassabban jönnek rendbe, ha pedig végeztek plasztikai műtétet Trump fülén, annak is lennének jól látható nyomai.

Mint arról az rtl.hu is beszámolt, a Trump sérülését megkérdőjelezők sorába szombaton beállt Pete Souza, Barack Obama exelnök hivatali fotósa is. A tapasztalt, neves fotóriporternek számító Fehér Ház-i fotós az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség fotóbankjából posztolt ki egy screenshotot Twitterre. A fotó július 27-én reggel készült, amikor a republikánus elnökjelölt felült repülőgépére, hogy Floridából a Tennessee állambéli Nashville-be repüljön. Pete Souza annyit írt a képhez, hogy érdemes közelebbről is megnézni Trump fülét, amit egy AR-15 gépkarabélyból kilőtt lövedék talált el. Souza a „talált” szót idézőjelekbe tette, utalva arra, hogy a sérülés szerinte is megkérdőjelezhető.

Az Earojima konteót tovább fűtötte, hogy a több mint 200 ezer követővel bíró Pete Souza fiókját a poszt megjelenése után szinte azonnal felfüggesztette a Twitter, amit 2022-ben vásárolt meg a mára nyíltan Trumpot támogató Elon Musk.

Megnéztük a Getty Images fotóbankjában található képeket, és az alábbi összehasonlító képet raktuk össze a fellelhető nagy felbontású fotókból (1. fotó, 2. fotó, 3. fotó), az olvasókra bízva, hogy látnak-e heget, sérülésre utaló nyomot:

Dr. Kovács András plasztikai sebész szerint nem kizárható, hogy találat érte republikánus elnökjelölt fülét, szerinte ugyanis látszik a fülén a roncsolódás. A szakember az RTL Reggeliben azt mondta, hogy a fül felső része hamarabb gyógyul, mint az alsó. Az orvos azt is elárulta, miből szokták kipótolni az emberi fület:

Saját fegyverükkel

Fülfotók ide, earojima oda, az egyértelmű, hogy a Trump elleni merényletkísérlet közel sem gyakorolt akkora hatást az amerikai belpolitikára, mint bármelyik korábbi hasonló esemény. A közvélemény-kutatásokban Trump pontszámai pár napig emelkedtek, de aztán gyorsan lecsengett a dolog, Joe Biden visszalépésével és Kamala Harris színrelépésével pedig csökkenő tendenciát kezdett mutatni az exelnök népszerűsége. 

Az, hogy a Trump elleni merényletkísérlettel kapcsolatban makacs kételyek ébredtek az amerikai választókban, annak lehet az eredménye, hogy Trumpban nagyon sokan eleve szélhámost, csalót látnak, egy többszörösen megvádolt és el is ítélt bűnelkövetőt, aki nem utolsó sorban elnöki hatalmával visszaélve megpróbálta segítőivel megváltoztatni a 2020-as választások eredményét. Miért ne lenne képes a hatalom újbóli megragadása érdekében egy ilyen kockázatos akcióra szövetkezni? 

Az Earojima természetesen leginkább a Demokrata párti szimpatizánsok körében örvend nagy népszerűségnek. Azt is lehet mondani, hogy ez az első széles körben elterjedt demokrata párti összeesküvés-elmélet, miközben a republikánusok, a szélsőséges trumpisták (MAGA-hívők) gyakorlatilag konteók tucatjait pörgetik évek óta, kezdve a Hillary Clinton 2016-os választási vereségéhez is hozzájáruló teljesen nonszensz pizzagate-től a legvadabb QAnon-badarságokig. A jelek szerint 

az Earojimában hívők élvezik, hogy ezúttal saját fegyverüket fordíthatják a MAGA-isták ellen, mondván, ha a republikánusok hihetnek a pizzagate-ben, akkor ők miért ne hihetnének a fülgate-ben.

Konteó és konteó közt is van különbség

Abbie Richards bostoni dezinformáció-kutató 2021-ben alkotta és osztotta meg az összeesküvés-elméletek fordított Maslow-piramisát. A csúcsára állított háromszög alakú diagram azt szemlélteti, hogyan változik az átlagemberek közt a világ megértésének szükséglete, és mennyire gyökereznek a valóságban a világ egyes társadalmi-politikai eseményeivel, történelmi jelenségeivel kapcsolatban magukévá tett magyarázatok. Richards táblázata gyakorlatilag az összeesküvés-elméleteket rangsorolja tényleges igazságtartalmuk és társadalmi veszélyességük szerint.

A fordított piramis (ami önmagában egy fordított konteós szimbólum) azt hangsúlyozza, hogy konteó és konteó közt is van különbség: miközben a teóriák jelentős része a valóságtól teljesen elrugaszkodott őrültség, voltak elméletek, amik idővel igaznak bizonyultak, és tényleg igazi összeesküvéseket lepleztek le.

Mindezek alapján Abbie Richards öt csoportra osztotta az összeesküvés-elméleteket. Az első (zöld) és a második (kék) csoportot alapvetően az információhiány választja el egymástól, ami többé-kevésbé logikus feltételezésekkel, spekulációval kitölthető. A minőségi ugrás a piramis közepén, a rózsaszínnel jelölt területen történik, a valóságtól való elrugaszkodás itt következik be. Ezen felül a valóság veszélyes mértékű tagadása jön (sárgával), ami után a nyúl üregében való végleges eltévedés, az antiszemitizmustól átitatott őrület következik, ahonnan sokak számára nincs visszaút (vörös). Alulról fölfelé így épül fel a konteók rendszere:

• „Dolgok, amik valóban megtörténtek”

Pl.: Watergate, #freebritney, ráktagadó dohányipar, klímaváltozás-tagadó olajvállalatok, NSA tömeges megfigyelései, FBI vs. Martin Luther King, Tuskegee-kísérlet, Poszáta-projekt, MKUltra-projekt.

• „Vannak kérdéseink”

Pl.: a Kennedy-gyilkosság, Area-51, UFO-k, Jeffrey Epstein öngyilkossága, Jimmy Hoffa eltűnése, a denveri nemzetközi repülőtér építése, Charles Manson CIA-ügynök, szimulációban élünk.

• „Nyilvánvaló, de alapvetően ártalmatlan hazugság”

Pl.: Elvis él, Michael Jackson él, Tupac Shakur él, Károly herceg (ma már király) egy vámpír, Greta Thunberg időutazó, Stevie Wonder nem is vak, Ted Cruz a zodiákus sorozatgyilkos, a Titanic nem is süllyedt el.

• „Az egyénre és másokra is veszélyes”

Pl.: mikrochip van az oltásokban, azonosító chip van a melltartókban, a globális felmelegedés kamu, a holdraszállás nem történt meg, az illóolajok mindent meggyógyítanak, 9/11: az acélgerendákat nem olvasztja meg a kerozin, az 5G veszélyes, chemtrail, a covid biofegyver, a világjárványt megtervezték, ellopták Trumptól az elnökválasztást, január 6. az antifa műve volt.

• „Gyűlöletet hirdető, marginalizált csoportok elleni erőszakra felbujtó elméletek, amelyek szerint a világot sötétben bujkáló háttérhatalmi elit irányítja”

Pl.: QAnon, laposföld, üreges Föld, Cion bölcseinek jegyzőkönyve, illuminati, gyíkemberek, mélyállam, holokamu, Soros György, adrenokróm, Pizzagate, zsidó űrlézerek, náci bázis a Holdon, titkos sátánista rituálék, Bill Gates, a népességszabályozó, transzlobbi, Hollywood buzivá teszi gyerekeinket.

Abbie Richards a fentiekkel kapcsolatban arról beszélt a Boston Globe-nak, hogy teljesen rendben van megkérdőjelezni közkeletűnek tartott tényeket, ha nem értjük a kontextust, vagy nem vagyunk tisztában bizonyos narratívákkal. 

De ha egyszer eljutsz egy olyan pontra, ahol már nem kérdőjelezel meg semmit, nincs módszertan, amit elfogadnál, ha visszautasítod a szakértőket, akik képben vannak, ha megtagadod az egyéb információk befogadását – az nagyon veszélyes lehet.

Richards szerint a diagram alján található összeesküvések nagy mértékben különböznek a följebb lévő konteóktól, mivel a valóságban gyökereznek: „Ezek ténylegesen, bizonyítottan megtörtént esetek, amikor hatalmon lévő emberek összeesküdtek és visszaéltek hatalmukkal.” 

Abba a kategóriába, ahol vannak megválaszolatlan kérdések, kétféle kimenettel kerülhet konteó: vagy idővel igaznak bizonyul, vagy kiderül, hogy teljes badarság. Ezen túl jönnek a jobbára ártalmatlan, sokszor szórakoztató konteók, majd a kifejezetten káros és veszélyes összeesküvés-elméletek. Azok az emberek, akik ezeketet vallják, elkezdik tagadni a történelmet, a természettudományokat, az orvostudományt, „ami nemcsak a konteóhívők számára veszélyes, hanem a körülöttük élő emberekre is” – mondta Richards.

A konteódiagram legfelső szintjét olyan elméletek népesítik be, amelyek középpontjában az a hiedelem áll, hogy az elit egy gonosz csoportja titokban irányítja a világot, és mindenki elől eltitkol valamit. Ezek többsége szinte „mindig az antiszemitizmusban gyökerezik” – mondta Richards, hozzátéve, hogy az ilyen elméletek gyakran szítják a marginalizált csoportokkal szembeni gyűlöletet és erőszakot.

Abbie Richards szerint a összeesküvés-elméletek fő vonzereje abban rejlik, hogy roppant egyszerű, fekete-fehér magyarázatokat adnak a bizonytalanoknak a körülöttük lévő világ sokszor nehezen megérthető, komplex jelenségeire, olyan magyarázatot, amiben a hősök megküzdenek a leggonoszabb mumusokkal is. „Amikor elveszettnek érzed magad, magányos vagy, és a világ ijesztőnek tűnik, sokkal könnyebb egy olyan narratívát elfogadni, ami egyszerű megoldást kínál.”  

Abbie Richards konteópiramisát alapul véve megállapítható, hogy a Donald Trump kampányeseményén történtekkel kapcsolatos kételkedő hangok leginkább a kék mezőbe illeszkednek. Az, hogy onnan melyik irányba mozdulhat el – alaptalan marhaságnak bizonyul-e az „earojima”, vagy egy valóságban gyökerező, leleplezett igazi összeesküvésnek –, attól függ, hogy meg tudják-e válaszolni a nyomozó hatóságok vagy a tényfeltáró újságírók a nyitott kérdéseket.

Nyitókép: Beata Zawrzel/NurPhoto via Getty Images