Szégyenfára vésnék fel Magyarország nevét a srebrenicai mészárlás emlékhelyén

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta, hogy július 11-ét nyilvánítsák az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapjává.  A határozat elítéli a srebrenicai népirtás tagadását, és elítéli azokat is, akik „a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket” dicsőítenek.

A Szerbiával jó kapcsolatokat ápoló magyar kormány ugyanakkor – egyetlen EU- és NATO-tagállamként – nem támogatta a javaslatot, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint ugyanis ez csak feszültséget szít a Balkánon. Az előterjesztésre a közgyűlésben 84 tag szavazott igennel, nemmel Magyarország mellett Szerbia, Kína és Oroszország voksolt. 

A Balk Magazin cikke szerint a döntés nem marad következmények nélkül: a Serbrenicai Anyák Egyesülete ugyanis 

a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítana fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak.

Az emléknapról szóló javaslatot Németország, Ruanda és Bosznia-Hercegovina terjesztette elő az USA támogatásával. A cél az volt, hogy megemlékezzenek az 1995-ös srebrenicai mészárlás áldozatainak tiszteletére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken azzal indokolta a nem szavazatot, hogy a gesztus „veszélyes ellentéteket szít fel” a térségben.

Népirtásért és háborús bűnökért 2017-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a hágai Nemzetközi Törvényszék Ratko Mladicot, aki a boszniai szerb csapatok parancsnoka volt a délszláv háborúban. A legsúlyosabb vádpont szerint Mladic részt vett a srebrenicai népirtásban, amikor 1995 júliusában nyolcezer bosnyák férfit és fiút gyilkoltak meg.

Nyitókép: Fehim Demir/MTI/EPA