Már a keleti országok között is gyengének számít a magyar oktatás

A magyar oktatásban nincs elég pénz, és ezt számos adat is alátámasztja – a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK KTI) kiadványa mutatta be, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően keveset költ oktatásra, írja a Telex. 

Az állami rendszerek pénzfelhasználása széles skálán mozoghat, de a költések hatékonyságát érdemes arányosan, az adott ország GDP-jéhez viszonyítva vizsgálni.

A kutatás az egy főre jutó GDP százalékában fejezi ki az oktatásra fordított kiadásokat, ami reálisabb képet fest a gazdagabb országok magas költéseinek torzításai nélkül. 2020-ban 

a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabb volt a magyarországi érték, csak Észtországban és Litvániában láthatunk alacsonyabbakat.

Ha szétválasztjuk az alsó és a felső tagozatokat, valamint a középfokú oktatást, azért találunk egy pozitív trendet is, a 2019-ben és 2020-ban jelentősen megnőtt az alsó tagozat kiadásainak értéke Magyarországon, aminek a révén sikerült a többi volt szocialista országgal összemérve alacsony szintről feljönni közepesre.

Az oktatásra fordított teljes GDP-arányos költés 2014 és 2020 között enyhén nőtt, de Magyarország még mindig jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól. Uniós viszonylatban 2020-ban hátulról a negyedik helyen álltunk, ami azt mutatja, hogy az ország oktatási ráfordításai messze elmaradnak az átlagtól.

Korábban az RTL Híradója arról készített riportot, hogy csak Bulgáriában és Romániában rosszabb az oktatás helyzete a magyarnál

Nyitókép: RTL