Emléknapot jelölt ki a srebenicai népirtásnak az ENSZ – Magyarország, Kína és Oroszország ellene szavaztak

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani, írja az MTI.

„Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki. „Kezdeményezésünk célja tiszteletben tartani az áldozatok emlékét és a túlélőket segíteni, akik továbbra is kénytelenek együttélni azon vészterhes idők sebeivel” – mondta Antje Leendertse német ENSZ-nagykövet.

A határozat kivétel nélkül elítéli a srebrenicai népirtás mindenféle tagadását; azt történelmi tényként kezeli. Ezen felül elítéli azokat is, akik „a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket” dicsőítenek.

A srebrenicai népirtás első nemzetközi emléknapját 2025-ben fogják tartani. Az előterjesztést az ENSZ Közgyűlésében 84 tag támogatta, köztük szinte mindegyik balkáni ország. A szavazási eredmény így is elmaradt a várakozásoktól. A voksoláson az emléknapok elfogadásánál rendszerint egyhangú határozatokhoz képest 19 ellenszavazat volt.

A többi között Szerbia, Kína, Oroszország és Magyarország is nemmel szavazott, 68 ország pedig tartózkodott.

A szerb kormány elégedetlenségét fejezte ki a határozat szövegével kapcsolatban, amely szerinte (a határozat szövegével ellentétben) kollektíve elítéli a szerb népet és hierarchiát teremt a háború áldozatai között.

Aleksandar Vucic szerb elnök szerint az ENSZ megnyitotta Pandora szelencéjét, mert ezt követően sorjázni fognak a más népirtások elismerésére, és azok dátumának emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatok. Noha a határozat szövegében nem szerepel, hogy kik követtek el népirtást a kelet-boszniai városban 1995-ben, Aleksandar Vucic szerint ezzel a döntéssel népirtókként bélyegezték meg a szerbeket.

Milorard Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság (ahol Orbánt és Putyint is kitüntették, valamint akiknek a magyar kormány legalább 37 milliárd forinttal támogatott) még az ülés előtt azt mondta: amennyiben elfogadják a határozatot, a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából.

Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány miért tartja nemzetbiztonsági kérdésnek, hogy az entitás radikális, szakadár kormányát súlyos tízmilliárdokkal támogassák, korábban Szijjártó Péter nem válaszolt.

A szavazás előtti másik, elég meghökkentő momentum az volt, amikor Izrael boszniai nagykövete lenyilatkozta az orosz állami médiának, hogy a 8000 ember etnikai alapú legyilkolását azért nem lehet népirtásnak nevezni, mert az „csökkentené a fogalom súlyát”. Ezzel óriási botrányt robbantott Boszniában.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban megöltek. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletében népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de azokat nem lehet népirtásnak minősíteni.

Nyitókép: túlélő családtag emlékezik meg tavaly július 11-én, a népirtás 28. évfordulóján. Fotó: Samir Jordamovic / Anadolu Agency via Getty Images