Kiabáltak Szijjártóval az uniós külügyminiszterek Brüsszelben a magyar vétó miatt

A tizennegyedik szankciós csomag tervezete a jelen formájában ellentétes Magyarország gazdasági érdekeivel, ráadásul hazánk energiaellátásának biztonságát is veszélybe sodorná, a kormány ezért ezt nem hajlandó megszavazni – mondta Szijjártó Péter Brüsszelben az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján az MTI szerint.

Azt mondta a tárcavezető, hogy az intézkedések ebben a formában mélyütést vinnének be a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripar számára, alapvetően veszélyeztetnék az energiaellátás fizetési módját, jóval lassabbá és bonyolultabbá tennék a paksi bővítést.

Arról is beszélt, hogy „egyre őrültebb ötletek jönnek elő, és jól láthatóan ezek mellől nem lehet eltántorítani az európai uniós tagországok döntő többségét” – mondta, példaként hozva fel a katonák küldésére és az arra vonatkozó javaslatokat, hogy a nyugati fegyvereket oroszországi célpontok ellen is be lehessen vetni.

„Itt pozitívan beszélnek a kezdeményezésről, amely arról szól, hogy NATO-tagországok lőjék le Ukrajna területe fölött az orosz rakétákat, s itt sajnos az atomháborúval való fenyegetőzéstől sem határolódtak el a külügyminiszter kollégák” – tette hozzá. Az orosz rakéták lelövését egyébként Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök kérte nemrég.

Az Eurológus szerint a tanácsülésen azzal sem lett népszerű Szijjártó, hogy az Európai Békekeret 6,5 milliárd eurós, fegyvervásárlások finanszírozására szolgáló részét továbbra is blokkolja Magyarország.

Szijjártó Péter azt mondta, 

és itt hatalmas balhé kerekedett, a német, a litván, az ír, a lengyel és más kollégák estek nekem ebben az ügyben, de a pozíciónkat ez nem tudta megingatni. Hiába kiabálnak Európa háborúpárti politikusai, hiába adják ki azonnal a nemzetközi sajtónak a megrendelést, hogy mit is kell megírni egy tanácsülésről még azalatt, hogy a napirendi pontot vitatjuk, mi nem engedünk a háborúpárti nyomásnak.

Azt is hozzátette, a kormány még a megvitatását sem támogatja annak a javaslatnak, amelynek az értelmében az ukrán katonák kiképzési missziója esetleg Ukrajna területén folytatódna, mivel ennek szintén súlyos eszkalációs kockázata lehetne.

Nyitókép: MTI/Soós Lajos