Kényszergyógykezelés, kitakart urna, fegyver a szavazófülkében – abszurd választási visszaélésekkel biztosította be Putyin a hatalmát

A szavazatok 87,29 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke hétfőn, azonban független orosz oldalak arról írnak, hogy nagyon nincsenek rendben a közölt számok.

A Kreml szerint a szavazáson 87 113 127 választópolgár vett részt. (Oroszország lakossága idén január elején 146 203 600 volt, az újonnan elcsatolt területek adatai nélkül.) Az orosz külügyminisztérium szerint külföldön nem végleges adatok szerint több mint 372 ezren voksoltak. Putyin vetélytársai – már akiket engedtek indulni a választáson, és nem öltek meg vagy zártak börtönbe – közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártjának parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott.

Több orosz független, vagyis nem Vlagyimir Putyintól függő oldal azonban rámutatott, hogy nem jön ki a matek a választási adatok alapján. Ivan Suskin választási elemző szerint 22 millió kamuszavazatot kapott Putyin. Azután jutott erre az eredményre, hogy az orosz Központi Választási Bizottság (CEC) adatait elemezte a Kisling-Spilkin-módszerrel, amely a különböző részvételi arányú szavazóhelyiségek szavazási eredményeinek összehasonlításán alapul. És ez csak a jéghegy csúcsa, mert nincs benne 8 millió online leadott szavazat.

Suskin szerint nemcsak a részvételi adatokkal vagy a Putyinra adott szavazatokkal csaltak, hanem Vlagyiszlav Davankov (az Új Emberek párt jelöltje) eredményével is. Az elemző véleménye szerint Davankov valójában a szavazatok 11 százalékát kaphatta.

Hasonló következtetésekre jutottak Putyin választási eredményeiről az „Important Stories” újságírói is, akik Spilkin módszerével elemezték a CEC adatait is. Számításaik szerint Putyin eredményéhez hozzáadtak legalább 21,9 millió szavazatot. (Akit érdekel a Spilkin-módszer, azoknak ezt az oldalt ajánljuk a figyelmébe.) Roman Udot független választási szakértő szintén 22 millió olyan szavazatot „talált”, ami a számítások szerint nem kellene, hogy ott legyen Putyin neve mellett.

A Novaja Gazeta ennél is súlyosabb csalást emleget. Ők arra jutottak, hogy a szavazatai felét szerezte csalással az orosz autokrata vezető, vagyis 31,6 millió vokssal tömték ki Putyint a választás lebonyolítói.

A Golos független választási szervezet több más anomáliára is felhívta a figyelmet. „Még soha nem láttunk olyan elnökválasztási kampányt, amely ennyire nem felelt meg az alkotmányos normáknak” – közölték. Ella Pamfilova szerint a több mint 90 ezer szavazóhelyiség egyike sem törölte a választási eredményeket, ami példátlan a választások történetében. A szavazás három napján csak 709 szavazólapot érvénytelenítettek nyolc régió 11 szavazóhelyiségében – közölte a CEC.

Mindez meglepő annak a tükrében, hogy a még Navalnij által meghirdetett „Délben Putyin ellen” elnevezésű tiltakozó akcióban részt vevő több ezer szavazó érvénytelenül szavazott, háború- és Putyin-ellenes feliratokat hagytak a szavazólapokon. Egyébként a tiltakozás miatt egyes régiókban a választási bizottságok tagjai és a rendfenntartó szervek követték a szavazókat a szavazóhelyiségekbe, gyakorlatilag megfosztva őket a szavazás titkosságától. A Twitteren felbukkantak olyan videók, ahol gépkarabélyos katona megy be a fülkébe ellenőrizni, hogy jó helyre került-e az X. Ezekből a felvételekből azonban nagyon kevés került nyilvánosságra, mert betiltották a videózást az orosz hatóságok.

Az is gyengítette az elnökválasztás eredményeit, hogy a hatóságok nem engedtek be független megfigyelőket a szavazóhelyiségekbe. Számos régióban az elnökjelöltek és az őket jelölő pártok megtagadták az együttműködést azokkal, akik megfigyelőként akartak részt venni a választáson. Nem csak őket mellőzték, a Meduza.io szerint a Szovjetunió felbomlása óta először történt meg, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzetközi megfigyelőit egyáltalán nem hívták meg a választásokra. Helyettük a regionális állami kamarák és Vlagyimir Putyin főhadiszállásáról érkezett „megfigyelők” dolgoztak. Őket azonban a Golos szerint nem annyira a választások tisztaságának megfigyelésére, hanem ennek a szimulálására és az ellenzéki akciók megfigyelésére utasították, vagyis gyakorlatilag a besúgók szerepét ajánlották fel nekik. Azt is feladatul kapták, hogy a szavazatszámlálás megkezdése előtt hagyják el a szavazóhelyiségeket, és ne kérjenek másolatokat a bizottságoktól az igazolásokról és a jegyzőkönyvekről.

Azokat a civil megfigyelőket, akik még így is ott lehettek volna a szavazóhelyiségekben, gyakran maguk a jelöltek hívták vissza, megszüntetve a megbízatásukat. A Golosnak magánbeszélgetéseken sokan elismerték, hogy ezt kényszer hatására tették. Néhány megfigyelőnek meg kellett jelennie a választás időpontjában egy katonai toborzóközpontban, néhányat őrizetbe vettek, másoknak megtiltották, hogy a szavazóhelyiségeket megközelítsék, fényképeket és videókat készítsenek. Igaz, így is sikerült rögzíteni csalást, az egyik krasznodari szavazóhelyiségben egy megfigyelő rögzítette, ahogy egy bizottsági tag több szavazatot helyez az urnába.Amint a többi megfigyelő és a bizottság tagjai észrevették, hogy valaki videózik, megpróbálták eltakarni az urnát.

A civil szervezet összesen 26 régióban jegyzett fel jelentéseket a megfigyelők, bizottsági tagok és a média képviselőinek jogainak megsértéséről. A szervezet által összeállított „jogsértések térképe” már több mint 1700 jelentést tartalmaz.

A módszerekben a hatóságok nem válogattak. Volt akitől csak megtagadták, hogy részt vegyen a választáson, és arról érdeklődtek, lenne-e kedve harcolni Ukrajnában, de más esetekben tettlegességre is sor került. Olekszija Vaszilcsenkót, a kalinszki körzet 427. számú választási bizottságának tagját a szavazatszámlálás során például a szavazóhelyiségben úgy megverték, hogy kórházba került.

Kazanyban négy választási megfigyelő támadta meg a választástól eltiltott jelölt, Borisz Nagyezsgyin pártjának helyi vezetőjét, Dmitrij Rumjancevet. Ezután a rendőrség is megjelent, és a megtámadott ellen intézkedett. A rendőrök lefényképezték Rumjancev és más aktivisták útlevelét, akik a Civil Kezdeményezés nevében végeztek exit poll felméréseket. Ezután Rumjancevet a rendőrségre vitték, ahol három napra letartóztatták és 70 ezer rubel (274 ezer forint) pénzbírságra ítélték.

Moszkvában a választási bizottság egyik tagját, Vjacseszlav Golikovot vitték el a rendőrök, mert a pólóján volt egy apró Navalnij-feliratot viselt. Tiltott jelkép használata miatt eljárást indítottak ellene, aztán amikor a férfi visszatért a szavazókörbe, a rendőrök ismét érte mentek. Több olyan beszámoló is volt, ahol azokat a tagokat, akik valami csoda folytán nem a Putyin-párti besúgók közül kerültek be a bizottságokba, atrocitás érte, illetve elvitték a rendőrségre, ahol a választás végéig benntartották őket. Olga Nedvetszkaja Kalinyigrádban még rosszabbul járt, őt a pszichiátriára vitték mindenféle magyarázat nélkül.

Volt, ahol a Meduza szerint lebuktak a csalással. Voronyezsben az egyik szavazóhelyiségben a nyitás előtt kitett urnában már szavazatokat találtak – amit aztán nagylelkűen kivettek belőle a csalás lefülelésekor. A régió vezetése „hamisnak” nevezte a szavazólapok kitöltésével kapcsolatos információkat, „nyugatbarát és ukránbarát forrásokat” vádolva azok terjesztésével.

Adja magát a kérdés, hogy miért volt szükség ilyen arányú választási csalásra, ha egyébként is Putyin nyert volna, mivel a választási rendszer átalakításával, a médiafölénnyel, az ellenzékiek elhallgattatásával és más adminisztratív eszközökkel megteremtette a biztos győzelem feltételeit. 

A válasz egyszerű: Putyinnak demonstrálnia kellett a hatalmas támogatottságát, mert egy kisebb arányú győzelem azt mutatta volna, hogy nem mindenki helyesli a politikáját, azon belül annak legfőbb csapásirányát, az Ukrajna elleni háborút. Ráadásul így könnyebben legitimálhatja a jövőben az intézkedéseit.

Ezekről a várható intézkedésekről is beszélt az rtl.hu-nak Rácz András Oroszország-szakértő: Rácz András Putyin győzelméről: Sötét jövő, egy új Brezsnyev-korszak vár Oroszországra

Ugyanakkor – bár a győzelem a legnagyobb arányú volt az orosz történelemben – van még hova fejlődni. A posztszovjet országokban a kilencvenes évektől kezdve a diktátorok nagyobbat is nyertek, mint Putyin. Szaparmurat Nijazov, Türkmenisztán első elnöke, a Türkménbasi 1992-ben 99,5 százalékkal nyert választást. Na, az már valami.

Nyitókép: Reuters