Súlyos hibát követett el a légiirányító, másodperceken múlt 131 ember élete
2023. október 28. 12:01
Az eset még februárban történt egy texasi repülőtéren, de az idáig vezető rendszerszintű problémákat azóta sem sikerült felszámolni. Pedig az amerikai légiirányítók már évek óta kongatják a vészharangot, hogy nincsenek elegen a megnövekedett forgalomhoz, emiatt sokan heti hat napot dolgoznak és több száz túlórát vállalnak. Azt mondják, ha minden így marad, a tömegkatasztrófa csak idő kérdése.
Kint még sötét volt, amikor február 4-én, egy hideg, ködös szombat hajnalon, háromnegyed 6 körül Damien Campbell munkába állt a texasi Austin-Bergstrom Nemzetközi Repülőtér irányítótornyában. A légiforgalmi irányító szabadnapos lett volna, de a felettese túlmunkára kérte, mert nem volt elég szakember.
A 43 éves Campbell korábban a haditengerészetnél szolgált, 2010 körül kezdett légiforgalmi irányítóként dolgozni és 2019-ben került Austinba. Aznap reggel a fel- és leszállásokat felügyelte, rajta kívül egy munkatársa volt még benn, a gurító irányító, aki a gurulóutakon vezényelte a járművek mozgását.
A szokatlanul sűrű ködben Campbell nem látta a toronytól alig hatvan méterre lévő kifutópályát, de radarberendezés sem volt a repülőtéren, amelyen követhette volna a gépek helyzetét. 6 óra 34 perc körül rádión jelentkezett be a FedEx 1432-es számú, Memphisből érkező teherszállító járata. Az ekkor csaknem 30 kilométerre lévő gép pilótája leszállási engedélyt kért, amire Campbell azt válaszolta, hogy a 18L jelű kifutópálya szabad.
Négy perccel később Campbell engedélyt adott a Southwest légitársaság cancúni járatának, hogy felszálljon a 18L kifutópályáról, de közölte velük, hogy a FedEx gépe leszálláshoz készül. Kevesebb, mint egy perc múlva a FedEx pilótája megerősítést kért, hogy biztonságos a leszállás.
Aztán alig ötven méterre a földtől kirajzolódtak előtte a Southwest járatának körvonalai: a gép ugyanazon a pályán gurult, amire leszállni készült.
A FedEx pilótája a rádión utasította a Southwest-járatot, hogy szakítsa meg a felszállást. A légügyi hivatal vizsgálata szerint a Southwest farokrésze 15 méteres közelségbe került a FedEx futóművétől. Az utóbbi pilótája a gépet felrántva kerülte el az ütközést. Mivel pilóták nem szoktak utasításokat adni, Campbell azt hitte, hogy a Southwest pilótája jelezte, hogy megszakítja a felszállást, és utasította, hogy térjen le a kifutópályáról. Ekkor azonban a gép már levegőben volt.
Percekkel később a FedEx-gép újból megkezdte a leszállást. Földet érésük után Campbell elnézést kért a pilótáktól, és a professzionalitásukat méltatta. A FedEx gépén háromfős személyzet volt, a Southwest járatának fedélzetén 128-an voltak. A Cancúnba tartó utasok csak azután tudták meg, hogy veszélyben voltak, amikor a hírekben megjelent, hogy vizsgálat indul.
Parkolóban sírni
A tömegkatasztrófával fenyegető hibát vétő légiirányító személyazonossága a New York Times október közepén megjelent cikkéből derült ki. A lap volt és jelenlegi pilótákkal, légiirányítókkal, tisztviselőkkel interjúzva, a légügyi és közlekedésbiztonsági hivatalok vizsgálati anyagait átnézve tárta fel az incidens hátterét.
A lap szerint több austini légiirányító azt mondta, rosszul lettek, amikor az esetről készült videofelvételeken látták, hogy milyen közel voltak az utasok a halálhoz. Elárulták: arra oktatják őket, hogy ne pazaroljanak időt a fel- és leszállások közt, hogy elkerüljék a torlódásokat, de így is értetlenül állnak Campbell cselekedete előtt, mert a Southwest-gép felszállásakor egyedül a FedEx járata várakozott leszállásra.
Egyes pilóták a történtek után elkezdték megkérdőjelezni az Austin-Bergstrom repülőtér légiirányítóinak utasításait. Márciusban a Delta Airlines pilótája, miután megkapta a leszállási engedélyt, az utolsó pillanatban megszakította a leszállást, mondván, kényelmetlenül közel került az előtte lévő géphez.
Egy másik alkalommal az irányítótorony egyik dolgozója hallotta, ahogy egy pilóta a rádión azt mondta, hogy az austini légiirányítók megpróbálják megölni őket.
A légiirányítók szakszervezetének szóvivője, Galen Munroe a lapnak azt mondta, folyamatban lévő vizsgálatot nem kommentál, és felelőtlenségnek nevezte olyan szakemberek megnevezését, akik folyamatban lévő vizsgálatban érintettek. Campbellnek a Szövetségi Légügyi Hivatal nem engedélyezte, hogy nyilatkozzon. Az eset után hetekig más beosztásban dolgozott, majd visszatért munkájához. A történtekért viszont aligha lehetne egyedül rajta elverni a port. Egy szemtanú szerint amikor a közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálói kihallgatták, Campbell egy ponton elnézést kért, és kiment a parkolóba sírni.
Szélben a szélzsák
A reptér légiirányítói és illetékesei legkésőbb 2018 óta kongatták a vészharangot a létszámhiány, és az abból adódó túlterheltség miatt, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a forgalom több mint 50 százalékkal nőtt az elmúlt évtizedben, de a dolgozók létszáma nem tartott ezzel lépést. A munkaerőhiány országszerte jellemző, szinte sehol nincs elegendő személyzet a nyugdíjazási hullámok és az újonnan jelentkezők lassú képzése miatt.
Austinban a műszakok közel háromnegyedében nincsenek elegen: 35 teljes körűen képzett légiforgalmi irányító dolgozik a reptéren, ami 40 százalékkal kevesebb annál, amit a légügyi hatóság és a légiirányítók szakszervezete megfelelőnek tart.
Sokan heti hat napot dolgoznak és több száz óra túlórát vállalnak.
Justin Faircloth is a kimerültség miatt mondott fel tavaly, aggasztotta, hogy a munkakörülmények a biztonság rovására mennek. Főnökének azt mondta, csak idő kérdése, hogy baj történjen.
A tárgyi feltételek is hiányosak. Az egy dolog, hogy az irányítótorony liftje elromlott, így a nyári hőségben 400 lépcsőt kellett leküzdeniük a légiirányítóknak, de az is előfordul, hogy a pilótákkal veszélyes pillanatokban megszakad a rádióösszeköttetés. Hetekig nem működött a szél sebességét és irányát mérő rendszer, a légiirányítóknak egy szélzsákra kellett hagyatkozniuk. Emellett nincs gurítóradar sem, amellyel a földön lévő gépek mozgását követhetnék: vannak légiirányítók, akik az interneten nyilvánosan elérhető FlightRadar24 honlapra hagyatkoznak, noha a légügyi hatóság nem hagyta jóvá annak használatát.
A jéghegy csúcsa
A februári eset után a légügyi hatóság továbbképzést rendelt el, de ez nagyrészt abból állt, hogy a meglévő szabályokat és eljárásrendeket ismertető anyagokat adtak át a légiirányítóknak. Azt még nem lehet tudni, hogy Campbellre nézve milyen következményei lesznek a közlekedésbiztonsági hatóság vizsgálatának.
Ugyanakkor a cikk szerint az Austin-Bergstrom Nemzetközi Repülőtér problémái mögött rendszerszintű válság húzódik meg. Ugyan 2009 óta nem történt a nagyobb amerikai légitársaságokat érintő halálos baleset, de idén hetente többször is előfordultak veszélyes helyzetek. A Nemzeti Közlekedésbiztonsági Hivatal hét hasonló ügyben indított vizsgálatot 2023-ban, de ezen felül még számos incidens történt akár csak Austinban is a légügyi hivatal jelentései szerint.
Április 5-én a texasi reptéren egy másik légiirányító a Skywest légitársaság gépét egy Southwest-járat útjába irányította. Az ütközéselkerülő rendszer figyelmeztetésének köszönhetően nem történt katasztrófa, a pilóták megszakították a leszállást. Az érintett légiirányító jelentésében a létszámhiány miatti kimerültséggel indokolta a tévedést.
Alig két hónappal később egy másik légiirányító arról számolt be jelentésében, hogy nem voltak a reptér megnövekedett forgalmához mérten elegen szolgálatban. Az a munkatárs, akit arra utasítottak, hogy segítsen nekik, nem volt tisztában a feladattal. A jelentéstevő úgy értékelt: a rendszerszintű hibák továbbra is fennállnak, és ha csak tüneti kezelést adnak a helyzetre, annak nagyon rossz vége lehet.
Nyitókép: Jordan Vonderhaar/Bloomberg via Getty Images