HIMARS, Leopard, Bayraktar – testközelből vettük szemügyre az Ukrajnában bevetett fegyvereket

A szeptember 16-17-i hétvégén ismét megrendezték a csehországi Ostravában a NATO-napokat, a térség szezonzáró nagy légi és földi haditechnikai bemutatóját. A 2001 óta minden évben megrendezett Dny NATO v Ostravě szombati és vasárnapi programjaira rengetegen, mintegy 185 ezren látogattak ki, köszönhetően az átlagosnál melegebb és szárazabb kora őszi időjárásnak.

Az idei rendezvény fő témája a haderő-modernizáció volt, amely az ukrajnai orosz agresszió fényében magától értetődő választásnak bizonyult. A statikus és dinamikus bemutatókon éppen ezért a már bevált fegyverrendszerek mellett nagy hangsúlyt kaptak az újdonságok, köztük egy sor olyan korszerű felszerelés, amit a tavaly február óta tartó Ukrajna elleni totális háborúban vetettek be először élesben.

A mošnovi Leoš Janáček repülőtéren csaknem húsz ország mutatkozott be, legnagyobb légi és szárazföldi kontingenssel a lengyelek, a csehek és a németek voltak jelen a két nap alatt. Az általuk felvonultatott hadi felszerelésből az alábbiakban olyanokat mutatunk be, amik így vagy úgy szerephez jutnak az ukrajnai háborúban.

Leopárdok

A rendezvényen német gyártmányú Leopard 2-es (2A4 és 2A7V) harckocsikkal lehetett találkozni. Az ukrán hadsereg augusztusig összesen több mint hetven Leopard 2-e tankot kapott nyugati szövetségeseitől, Németországtól, Lengyelországtól, Portugáliától, Spanyolországtól és Svédországtól. Az alábbi galériában statikus és dinamikus bemutatókon látható a manaság legkorszerűbbnek számító NATO-harckocsi:

Szovjet örökség

Az Ukrajnában legnagyobb számban szovjet gyártmányú T-72-es harckocsikat vetettek be mindkét oldalon. A cseh hadsereg 73. páncélos zászlóalja jelenleg T-72M4 CZ típusú, jelentős mértékben modernizált tankokból áll, és egyebek mellett ilyeneket is adományoztak az ukrán hadseregnek az elmúlt hónapokban. A NATO-napokon statikus és dinamikus bemutatókon is szemügyre lehetett venni a típust:

Az amerikai csodafegyver

Az Ukrajna elleni háborúban fontos fordulópontot jelentett, amikor a honvédő ukrán hadsereg elkezdte használni az Egyesült Államoktól kapott Lockheed Martin által a századfordulón kifejlesztett M142 High Mobility Artillery Rocket System (HIMARS) típusú rakétasorozatvetőket (amikből összesen 18-at kapott eddig Ukrajna). A rendkívül mobilis, precíz irányított rakétákat (kis hatótávolságú GMLRS, vagy közepes hatótávolságú ATACMS) célba juttató HIMARS a rendezvény egyik sztárja volt, a lengyel hadsereg által kiállított példány sokak érdeklődését felkeltette. Az ukrajnai háborús videókon gyakran látható rakétavető érdekessége, hogy a valóságban sokkal kisebb, mint amekkorának a felvételek alapján képzeli az ember – ez talán az alábbi képeinkből is látszik:

A török pilóta nélküli bombázó

Amikor 2022 tavaszán Oroszország totális háborút kirobbantva több irányból is megtámadta Ukrajnát, az ukrán hadseregnek komoly segítséget nyújtott Törökország a gyorsan leszállított Bayraktar TB-2 típusú harci drónokkal. Az új fejlesztésű, pilóta nélküli repülőgépek hatékonyan semmisítették meg az orosz megszállók páncélos járműveit – még dalt is írtak hozzájuk. Az utóbbi időben, az orosz légvédelem kiiktatása óta ismét szerephez jutnak a Bayraktarok, amik közül egyet a lengyel légierő Ostravában bemutatott – mulatságos is volt hallani, ahogy több látogató is énekelni kezdte a tavaly márciusi dalt a török támadódrón láttán:

Drónok, drónok mindenütt

A modern hadviselés történetében az Ukrajna elleni háború az első fegyveres konfliktus, amiben döntő szerepet játszanak a különféle pilóta nélküli repülőgépek, drónok. Jól tükröződött ez a NATO-napok felhozatalán is: nem csak a fentebb már említett Bayraktar volt az egyetlen érdekesség a bemutatott haditechnikia felszerelések közt. Az USA megmutatta egyik General Atomics MQ-9 Reaper típusú, felderítő és földi célpontok elleni, taktikai támadó feladatokra egyaránt alkalmas drónját. Ilyen drónok járőröznek folyamatosan a Fekete-tenger térségében, segítik felderítési információkkal az ukrán hadsereget – eközben már többször is összetűzésbe keveredtek orosz vadászgépekkel (le is zuhant egyikük). A cseh légierő több kisebb, startállványról, vagy kézből indítható felderítő drónt is bemutatott, a Boeing Insitu ScanEagle, az RQ-11 B Raven DDL, az AeroVironment Puma 3AE és a Vážka A (DJI Mavic 2) drónok különböző verziói az ukrán hadseregben is rendszeresítve vannak.

További említésre méltó érdekességek

A német gyártmányú Panzerhaubitze PzH 2000 155 mm-es önjáró, páncélozott, gyorstüzelő tarackágyút a 80-as, 90-es években fejlesztette ki közösen a Krauss-Maffei Wegmann (KMW) és a Rheinmetall. Az orosz invázió kezdete után 14 ilyet kapott az ukrán hadsereg Németországtól.

A lengyel hadiipar büszkesége, a KRAB. A fél perc alatt tüzelésre kész, teljesen NATO-kompatibilis, 155 mm-es önjáró tarackágyúból 18-at adtak Ukrajnának, ilyen ágyúk 2022 nyara óta vesznek részt az orosz állások elleni tüzérségi támadásokban.

A svéd Saab Bofors Dynamics által 1977 óta gyártott RBS-70egy akár vállról is indítható, rövid hatótávolságú, lézervezérlésű légvédelmi rakétarendszer. A legújabb változata az alábbi képeken is látható RBS 70 NG, amely akár 9 kilométeres távolságban és 5000 méteren repülő célokat is elérhet. Az ukrán hadsereg egyebek mellett Svédországtól kapott RBS-70-eseket is használ az orosz repülőgépek és helikopterek elleni harcban.

A 2004 óta szolgálatban álló német gyártmányú Dingo 2 könnyű és gyors, erős páncélzatú csapatszállító autó, ami akár nyolc katona biztonságos szállítására is alkalmas. Megerősített utasfülkéje, motorházteteje, aknaálló alváza nagyfokú védelmet nyújt a benne lévőknek. A képen a cseh hadsereg Dingo 2 CZ A2 verziója látható. Németország ötven Dingo 2 harcjárművet szállított Ukrajnának tavaly decemberben.

Az osztrák Steyr-Daimler-Puch Spezialfahrzeuge által kifejlesztett, 2001 óta gyártott Pandur II páncélozott csapatszállító nagy kaliberű gépfegyverrel felszerelt verzióját a cseh hadsereg tette közszemlére. Ehhez hasonló, 12,7 mm-es gépfegyverrel, gránátvetővel felszerelt Pandur II harcjárműből kapott húsz darabot Ukrajna Szlovéniától 2023 folyamán.

Az alábbi képen nem annyira a 70-es évek végén, brit-német-olasz kooperációban kifejlesztett Panavia Tornado vadászrepülőgép az érdekes, hanem a hasa alatt megfigyelhető, amerikai gyártmányú AGM-88 „HARM” rakéták.

Az AGM-88 „HARM” (High Speed Anti Radiation Missile) levegő-föld rakéták nagyon jól használhatók földi radarok ellen, mivel azok nagy energiájú jeleit használják célravezetéshez. Ilyen rakétákkal iktattak ki több orosz radart is ukrán harci repülőgépek, első ukrajnai bevetésükről tavaly augusztusban érkeztek hírek.

Ritkaságszámba megy, de idén februárban derült ki, hogy Ukrajna szert tett egy amerikai gyártmányú UH-60 Black Hawk katonai helikopterre is, hasonlóra, mint amilyet a szlovák légierő mutatott be idén is Ostravában:

Az ukrán katonai vezetés reményei szerint csak idő kérdése és a légierő pilótái hamarosan repülhetnek General Dynamics F-16 Fighting Falcon vadászrepülőgépekkel is, amilyeneket több európai ország is felajánlott már, az orosz légi fölény legyűrése érdekében. F-16-osokat több ország is bemutatott az idei NATO-napokon, a lengyel Tiger Demo Team F-16C (Block 52 Advanced) gépe pazar légi bemutatót repült a típussal.

Nemrég érkezett a hír, hogy Svédország Saab JAS-39 Gripen vadászgépek felajánlásán gondolkodik Ukrajnának. Ukrán pilóták és az őket segítő technikai személyzet tagjai már jártak is Svédországban kiképzésen, így nem kizárt, hogy 2024 folyamán Gripenekkel is repülhetnek majd az ukrán légierő vadászai. Ostravában statikus és dinamikus bemutatón is szerepeltek Gripenek, Szentendrei Dávid műrepülésével idén is megnyerte a legjobb bemutatóért járó közönségdíjat.

A sok korszerű haditechnika után zárásképp jöjjön egy kakukktojás, egy Csehszlovákiában a 60-as évek második feléig gyártott antik T–54-es harckocsi. A T–54-es közepes harckocsit 1946-ban rendszeresítették a Vörös Hadseregben, 1947-től 1962-ig nagyjából százezeret gyártottak belőle a a Szovjetunióban. A típus idén márciusban került be az ukrajnai háborús hírekbe, mivel addigra már akkorára nőttek a megszálló orosz hadsereg tankveszteségei Ukrajnában, hogy elkezdtek ilyen 60-70 éves T–54/55-ösöket előásni a raktárakból.