Futótűzként terjed az ukrán médiában, hogy Magyarország az oroszoknak is játszik – állítja a volt ukrán külügyminiszter

„A független Ukrajna 1991 óta nem fordított kellő figyelmet a magyar származású ukrajnaiak szükségleteire” – mondta a Válasz Online-nak adott interjújában Pavlo Klimkin az ország volt külügyminisztere.

Szerinte a konfliktust akkor lehet lezárni, ha Ukrajna visszakapná az 1991-es határait és valahogyan rá lehetne kényszeríteni az oroszokat arra, hogy ne fenyegessék Európát, az Egyesült Államokat és a világot. A béke viszont csak akkor lesz fenntartható, ha Ukrajna a NATO-tagjává válik.

Az orosz fenyegetés megszüntetése elengedhetetlen, mert országot építeni nem lehet úgy, hogy 0-24-ben rakétákkal lőhetik az országot. „Ki fektetne be egy ilyen országba?” – vetette fel.

A magyar–ukrán kapcsolatokról azt mondta: szerinte 

a két ország között a 13. hónapja tartó háború alatt látott adok-kapok gyökerei ezúttal nem Kárpátalján, hanem Budapesten keresendők. 

Őrült veszélyes, hogy az oroszoknak játszó Magyarország képe alakul ki, mert nem szabad, hogy úgy tűnjön, ellenségek vagyunk – mondta Klimkin, aki szerint futótűzként terjed ez az ottani médiában.

Hozzátette: „Nem az én dolgom bármit a magyar politikusoknak előírni, az ő felelősségük megtalálni a helyes üzenetet. Az viszont világos, hogy újra kell gondolni a magyar Oroszország-politikát”.

A volt külügyminiszter szerint Kijev alapvető kudarca volt, hogy elhanyagolta az ukrajnai magyar kisebbség szükségleteit, ugyanakkor azt is elismerte, hogy ideje volna új definíciót találni az ukrán patriotizmusra. A magyar kisebbségre ugyanis korábban veszélyforrásként tekintettek onnantól kezdve, hogy kettős állampolgárokká tette őket a magyar parlament. „A magyar identitás gyanússá vált, miközben magyar útlevéllel rendelkezők harcolnak és halnak meg a donbaszi harcokban” – mondta.

Nyitókép: Stephanie Lecocq/MTI/EPA