Milliók halnának bele, ha hirtelen megnyitnák Kínát – hiába tüntetnek egyre elkeseredettebben a lezárások ellen

A koronavírus-járvány elleni kínai módszer kemény volt, de sokáig úgy tűnt, hatásos. Egészen mostanáig. A végeláthatatlannak tűnő, brutális szigor évtizedek óta nem látott tüntetéshullámot indított el a kínai nagyvárosokban, ahol az embereknek kezd végleg elegük lenni a kegyetlen lezárásokból, az életüket megkeserítő tesztelésekből és az elviselhetetlen központi karanténokból. 

Három év járvány után úgy tűnik, hogy a megítélését a sikeres járványügyi védekezésre alapozó pártvezetés kelepcébe csalta saját magát. A nyitással több millió ember halálát kockáztatja, az eddigi stratégia folytatásával pedig zavargásokat és gazdasági összeomlást.

Egy tűzvész volt szikra

A gazdasági gondokkal és a fiatalokat sújtó növekvő munkanélküliséggel küzdő Kínában már hetek óta érezhető volt, hogy az emberek egyre jobban belefáradtak az életüket rendszeresen felborító lezárásokba. Azt várták, hogy a Kínai Kommunista Párt október közepén tartott kongresszusa után – amikor újra főtitkárrá választották Hszi Csin-ping elnököt – véget fognak érni az egész világon példátlannak számító járványügyi korlátozások, amik miatt hetekre, hónapokra a lakásukba zárva kellett élniük.

A „zéró covid” stratégiával Peking a vírus elterjedésének teljes megakadályozását helyezte a járványellenes intézkedések középpontjába. Miközben a világ megtanult együtt élni a koronavírussal, Kínában pár fertőzés után többmilliós városokat zártak le, megtiltva a lakóknak, hogy elhagyják otthonaikat, bezárták a gyárakat és az üzleteket, és tömeges tesztelésekre kényszerítettek mindenkit, majd aki pozitív lett, azt karanténközpontokba zárták. 

Az októberi kongresszus után az óvatos nyitás azonban nem történt meg. A feszültség már egy hete látható volt, amikor tiltakozások robbantak ki a világ legnagyobb iPhone-összeszerelő üzemében, a Csengcsouban lévő Foxconn gyárban. 

Majd csütörtökön kigyulladt egy többemeletes lakóház Hszincsiang tartomány fővárosában, Ürümcsiben.

Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, miután a kínai közösségi oldalakon elterjedt, hogy az áldozatok azért haltak meg, mert a járványügyi korlátozások miatt nem tudták elhagyni az otthonaikat. Nem engedték ki őket, a tűzlépcsőkhöz vezető ajtókat lezárták, sőt a lakások bejárati ajtói kívülről le voltak zárva. 

Ez különösen nagy félelemmel tölthette el a kínaiakat, akik, mint az alábbi videón látható pekingi lakos, nagyon is jól tudták, milyen érzés, ha a járvány miatt bezárják őket.

A kínai tagadták, hogy a lezárásoknak köze volt halálesetekhez, de ez nem fojtotta el a felháborodást. A hétvégén már tucatnyi nagyvárosban tartottak megemlékezéseket az Ürümcsiben meghalt emberek emlékére, amelyek hamar a csak Kínában alkalmazott szigorú járványellenes intézkedések elleni tüntetésekbe csaptak át. 

Sőt, több tüntetésen is példátlan módon Hszi Csin-ping távozását, szólás- és sajtószabadságot, demokráciát követeltek a cenzúra ellen üres fehér lapokkal tiltakozó demonstrálók, akik rendőrökkel csaptak össze. 

Hallgatás és elhallgattatás

A kínai állami sajtó közben elhallgatta a világsajtóban vezető hírnek számító tüntetéseket, és egy sort sem írtak azokról. A kínai közösségi oldalakon a cenzorok tüntették el a demonstrációkról szóló posztokat, a Twittert pedig kínai bothadsereg árasztotta el escortlányokat kínáló posztokkal, hogy elnyomják a tüntetéseket mutató videókat és fotókat. 

A téma érzékenységét jól mutatja, hogy a foci-vb mérkőzéseit közvetítő kínai állami televízió még a lelátokat is cenzúrázta, hogy a kínaiak ne láthassák a maszktalan szurkolók tömegét a stadionokban.

Hétfőn már a rendőrség is akcióba lépett. Több nagyvárosban kordonokkal zárták el a hétvégi tüntetések helyszíneit, és elkezdték őrizetbe venni az ott megjelenő embereket, kitöröltetve velük a mobiljaikon talált videókat és fényképeket. A hétvégén demonstráló emberek közül többeknél is rendőrök jelentek meg arról érdeklődve, hogy hol voltak, és mit csináltak a hétvégén. Több egyetemen közben előrehozott oktatási szünetet rendeltek el, és hazaküldték a hallgatókat, hogy így vegyék elejét a további demonstrációknak.

Keddre a rendőrség tömeges és kérlelhetetlen fellépésének hatására már veszítettek erejükből a megmozdulások.

Azonban a kínai állami sajtóban voltak arra utaló jelek, hogy a kínai vezetés érzékelte a probléma súlyosságát. A Xinhua kínai állami hírügynökség egy cikkében közölte, hogy „hallgatni kell az emberek panaszaira”, és a Global Times is arról írt, hogy sok helyen feleslegesen alkalmaznak túl szigorú korlátozó intézkedéseket.

A lap arról is írt, hogy egy városban megtiltották, hogy lecsavarozzák vagy behegesszék az otthoni karanténba zárt emberek bejárati ajtóit, és azt, hogy lezárják a lakóépületekben a tűzvédelmi menekülési útvonalakat. Ezzel közvetve elismerték, hogy ilyen esetek valóban megtörténtek.

Hétfőn pedig már azt jelentette be az állami sajtó, hogy a hétvégi tüntetéssorozatot elindító Ürümcsiben elkezdték feloldani a covid miatti korlátozásokat. 

A teljes nyitás azonban, amire most már egyre feszültebben várnak a kínaiak, még távolinak tűnik. A korlátozások feloldása ugyanis könnyen a párt hatalmát veszélyeztető egészségügyi katasztrófát okozhatna.

A zéró covid árnyoldala

A kínai pártpropaganda a járvány kezdete óta okkal hirdethette a zéró covid stratégiai sikerét, hiszen az 1,4 milliárd lakosú Kínában a hivatalos adatok szerint mindössze alig több mint ötezer embert ölt meg a vírus, és csak valamivel több mint másfél millióan fertőződtek meg. Bár az adatok pontosságával kapcsolatban erős kételyek merültek fel az elmúlt években, a halálozási arány még akkor is kicsi lenne, ha a hivatalos számokat felszoroznánk hússzal.

A járvány első évében a zéró covid még a gazdaságra is jó hatással volt. Míg a nyugati országok gazdaságai 2020-ban a kijárási tilalmak és lezárások árát nyögték, a vírus terjedését kemény módszerekkel megállító Kína GDP-je csak növekedett. Mostanra azonban a kikötőknek, gyáraknak és pénzügyi intézeteknek otthont adó kínai nagyvárosokban bevezetett lezárások miatt a kínai gazdaság növekedése évtizedes mélypontra süllyedt, ami a világgazdaságra is hatással volt.

A világ tőzsdéi és nagyvállalatai, európai diplomaták és az IMF is azt várja Pekingtől már hónapok óta, hogy hagyjon fel a zéró covid stratégiával. A kínai egészségügyi hatóságok keddi sajtótájékoztatatóját gazdasági lapok élőben követték, arra várva, hogy enyhítenek a szabályokon, és a kínai covidhelyzet az európai tőzsdék mozgására is hatással volt, ahogy a befektetők várták a Pekingből érkező híreket.

A kínai pártvezetésnek és a személyes megítélését szorosan a zéró covid stratégiához kötő Hszi Csin-pingnek azonban veszélyes kötéltáncot kell járnia. A hirtelen bevezetett teljes nyitás jót tenne ugyan a gazdaságnak, de az eddig követett járványkezelési stratégia miatt több millió ember halálához is vezethetne.

Egy májusi tanulmány szerint másfél millió ember halna meg csak covidfertőzésben, ha a hatóságok teljesen elvetnék az eddig alkalmazott módszereket, és átváltanának arra, hogy a világ többi részéhez csatlakozva elkezdjenek együtt élni a vírussal, míg egy novemberi tanulmány szerint kétmillió halálos áldozat is lehet.

Egészségügyi szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy Peking nagy lehetőséget szalasztott el azzal, hogy minden erőforrásukat a kijárási tilalmak és karanténok betartására fordították, és közben nem szenteltek elég figyelmet az oltási kampányokra, valamint az intenzív osztályok növelésére.

A járványkitörések elfojtása miatt a kínaiak nagy része soha nem fertőződött meg a vírussal, emiatt nincsen természetes ellenállása, ráadásul az átoltottság sem elégséges, különösen a legveszélyeztetettebb korosztály körében.

A november eleji adatok szerint a 80 évesnél idősebbeknek csak a kétharmada kapta meg a vírus elleni védelemhez szükséges két oltást, és mindössze 40 százalékuk az emlékeztető oltást. Ráadásul csak a kínai oltóanyagokat kaphatták meg, amik kisebb védelmet adnak a vírus ellen, mint a nyugati országokban használt mRNS-vakcinák, amikből a kínai kormányzat nem hajlandó vásárolni.

Emellett a fertőzöttek túlterhelnék a kínai egészségügyi rendszert. A Bloomberg számításai szerint 5,8 millió ember szorulna intenzív osztályos kezelésre, ha szabadon engednék a vírust, és ennyi embernek nem tudnának elég helyet biztosítani, mert százezer emberre mindössze 3,6 ágy jut az intenzív osztályokon, ami kevesebb, mint amennyi Mongóliának van.

Bár a kínai állami sajtó még mindig a zéró covid sikerét hirdeti, a jelek arra utalnak, hogy Peking felismerte, hogy az fenntarthatatlan. Bár a teljes nyitás az azzal járó egészségügyi katasztrófa miatt politikailag megengedhetetlen Hzsi Csin-ping számára, a kínai hatóságok közölték, hogy elkezdnek felkészülni az elkerülhetetlen nyitásra. 

A keddi sajtótájékoztatón bejelentették, hogy oltási kampányt indítottak az idősek körében, aminek köszönhetően már 65 százalék felé emelkedett az emlékeztető oltást is kapott 80 év felettiek száma, és már jelezték, hogy elkezdik növelni az intenzív osztályok számát, valamint külön kórházakat kezdenek el építeni csak covidos betegek kezelésére.

A kérdés már csak az, hogy a kínaiaknak lesz-e türelmük ezt kivárni.

Nyitókép:Kevin Frayer/Getty Images