Kik ezek az orosz tartalékosok, hogyan lett belőlük hirtelen háromszázezer, és miért pont most vetik be őket?

Vlagyimir Putyin a saját propagandistái után fut. Oroszország szélsőjobboldali, háborúpárti influenszerei már hetek óta egyre idegesebben hangoztatják, hogy a hadseregben mozgósítás szükséges, hogy legyen esély a győzelemre az ukrajnai „különleges hadműveletben”. Az orosz elnök most bejelentette, hogy részleges mozgósítás következik, háromszázezer tartalékos katonát küldenek a frontra.

Adódik a kérdés, hogy kicsodák ezek a tartalékosok, honnan rántják elő őket és mennyit tehetnek hozzá a frontcsapatok ütőerejéhez, ahova korábban már fegyenceket, és legalább egy kannibált is elküldtek. Putyin lépése nemcsak azért látszik kétségbeesettnek, mert akár úgy is tűnhet, mintha frusztrált fotelnáciknak adta volna be a derekát: még több körülmény utal arra, hogy rosszul áll az oroszok szénája.

Na de mennyi az annyi?

Kezdjük azzal, hogy mire számíthatunk a most érkező háromszázezer katonától – és akkor már azt is érdemes megnézni, hogyan működik az orosz hadsereg tartalékos rendszere. Rácz András szakértő az Indexnek arról beszélt, hogy Oroszországnak a hivatalos adatok szerint összesen kétmillió tartalékos katonája van, ám a pontos számot nem tudni. És szinte biztos, hogy nem is tudnának ennyi embert mozgósítani.

Az Institute for the Study of War még márciusban foglalta össze egy kimerítő dokumentumban az orosz hadsereg tartalékait. Arról írtak, hogy a sereg az elmúlt években nem tudott elegendő erőforrást fordítani a tartalékos osztagok fenntartására. A kétmillió hivatalos tartalékos közül csak nagyjából tíz százalék kapott frissítő kiképzést azután, hogy teljesítették a szolgálatukat. 

Egy 2019-es RAND-kutatás azt állapította meg, hogy összesen csak négy-ötezren vannak, akiket a nyugati hadi felfogás szerint „aktív” tartalékosoknak lehet nevezni, azaz akik rendszeresen részt vesznek havi és éves gyakorlatokon.

Szergej Sojgu  hadügyminiszter korábban többször is arról beszélt: reméli, hogy az aktív (tehát nem a nyugati értelemben aktív) tartalékosok száma egyszer majd elérheti a 80-100 ezret. 2021 augusztusában nyilvánosságra került, hogy az orosz hadsereg egyik egysége 38 ezer veteránt tervez toborozni. Pontosan nem tudni, hogy sikerült ez nekik, de akadt olyan város is, ahol a kívánt 220 helyett csak húszat tudtak behúzni. A védelmi minisztérium tavaly azt remélte, hogy összesen százezret sikerül majd összeszedniük, de a megfigyelők szerint ezt a lécet túl magasra tehették.

A március óta eltelt néhány hónap pedig valóban kevésnek tűnik ahhoz, hogy hirtelen elővarázsoljon az ország háromszázezer aktív tartalékost, így valószínűsíthető, hogy a most hadba álló katonák töredékének lesz csak friss rutinja a hadászatban. A többiek valószínűleg veteránok, vagy egyszeri kiképzést kapott fiatalok közül kerülnek ki.

Érdemes még azt is megemlíteni, hogy a jelenlegi orosz törvények szerint nem lehet mobilizálni azokat a tartalékosokat sem, akiket legfeljebb két éve helyeztek át a tartalékosok közé, illetve akiknek három, vagy több gyerekük van.

Közben viszont arról is lehetett hallani, hogy Putyin bejelentése óta a katonakorú férfiak tömegével hagyják el az országot, mivel attól tartanak, hogy hamarosan a seregben találhatják magukat. Azt persze nem tudni, hogy a távozók közül hány a tartalékos vagy az aktív tartalékos.

Mit lehet kezdeni egy ilyen haderővel? Rácz szerint a most behívott katonák nem lesznek alkalmasak arra, hogy új frontokat nyissanak. Szerinte maximum azt lehet elvárni tőlük, hogy elfoglalják Donyeck megye egészét, illetve megtartsák azokat a területeket, amiket az ukránok nem vettek vissza a nemrég indult meglepetésszerű ellentámadás során.

Putyin tegnap még békéről beszélt

Putyin bejelentésének időzítése több szempontból is érdekes. Nemcsak azért, mert az előzetesen várthoz képest fél napot késett, hanem mert tegnap még arról lehetett olvasni: a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan beszámolt róla, hogy egy zárt ajtók mögött zajló egyeztetésen Putyin azt mondta, hajlik a békekötésre – aki viszont békés hangulatban van, az valószínűleg nem küld háromszázezer katonát a frontra.

Az viszont elképzelhető, hogy a már elfoglalt területek megerősítésével Putyin most azt készíti elő, hogy egy esetleges béketárgyalás során komolyan vehető pozícióból induljon. 

A megszállt régiókban jelenleg sürgősen szerveződő csatlakozási népszavazások és tartalékosok jelenléte is azt üzenheti Ukrajnának és a Nyugatnak: ezek a területek már hozzánk tartoznak.

A tartalékosok bevetése más miatt is utalhat arra, hogy Putyin már a háború végét tervezgeti, vagy legalábbis kétségbe van esve: a háromszázezer extra katona ugyanis háromszázezer orosz családot is jelent, ők pedig mostantól első kézből való beszámolókat hallhatnak majd arról, mennyire rózsás a helyzet a fronton – vagy inkább arról, hogy mennyire nem az. 

A Putyint kritizáló influenszerek és az állami tévétől elpártoló nézők korában pedig félő, hogy ez még nagyobb elégedetlenséghez vezet az orosz nép körében.

Putyin technikailag eddig is bármikor bevethette volna a tartalékosokat, amikor szüksége lett volna rájuk: akár a háború kezdetekor, amikor gyorsan kudarcba fulladt a blitzkrieg, akár akkor, amikor Kijev elfoglalása nem jött össze, akár rögtön az ukrán ellentámadás után.

Így a tartalékosok bevetése eléggé egy utolsó utáni megoldásnak tűnik, főleg ha igaza van Rácznak, és Putyin nem is várja tőlük azt, hogy segítsék újra előretörni az Ukrajnában állomásozó csapatokat. Putyin kétségbeesettségét mutatja az is, hogy a szerda reggeli beszédben bevetette azt a fenyegetőzést, amit a frusztrált nagyhatalmak általában szoktak: emlékeztette a világot arra, hogy márpedig neki vannak atomfegyverei. 

Ezzel pedig általában nem olyan vezetők fenyegetőznek, akik számára éppen minden flottul megy.

Nyitókép: Mikhail Svetlov / Getty Images