„Semmi jó nem történt itt” – a tömegsírok mellett szívhez szóló leveleket is hátrahagytak a menekülő oroszok
2022. szeptember 16. 20:12
A korábban megszállás alatt tartott Izjumot elhagyó orosz katonák hátrahagyott dolgaiból kiderül: az orosz állam iskolás gyerekek üzeneteivel is igyekezett lelkesíteni csapatait. A katonák viszont feletteseiknek panaszkodtak végletes kimerültségükről.
Remélem, győzni fogtok, és ha vannak gyerekeitek, hősök lesztek a szemükben
– állt az egyik levélben, amit ukrán katonák a felszabadított Izjum egyik házában találtak. A levél írója, egy Gejdar nevű kisfiú nem nekik szánta az üzenetet: az előretörő ukrán csapatok elől hanyatt-homlok menekülő orosz katonák hagyták hátra.
A megtalált levelek arról árulkodnak, hogy a Kreml háborús propagandája az iskolákban is erősen jelen van: a gyerekekkel írattak lelkesítő üzeneteket az Ukrajnában harcoló orosz katonáknak. Gejdar a levelében állítja: látja, mi folyik Ukrajnában, orosz emberek halnak meg ott. Egy másik levélíró kisfiú, Pasa elárulja, hogy negyedikes tanuló a Moszkva melletti Mityiscsiben, és nagyra becsüli, hogy az orosz katonák „ennyi nehézségen átmentek”.
„Nem tudom, megkapjátok-e ezt a levelet, de tudom, hogy nagyon nehéz időket éltek most” – írta a katonáknak Násztya. Leonyid pedig biztosította őket arról, hogy „békés polgárokat védtek” és „teljesítitek minden férfi legfőbb kötelességét”.
Remélem, kitartotok, és teljes győzelmet arattok! Sok szerencsét! Hiszek bennetek!
– zárta sorait.
De a Washington Post cikkéből kiderül, hogy ugyanott másfajta leveleket is találtak. Ezekben az orosz katonák panaszkodnak arra, hogy kimerültek, nem kaptak hónapok óta kimenőt, szükségük van pihenésre és rossz mentális állapotban vannak. Valaki arra hivatkozva kérte elbocsátását, hogy egyre romlik az egészsége, és nem kap megfelelő orvosi ellátást. Mást a gyereke születésére sem engedtek haza. A levelekből arra lehet következtetni, hogy az elcsigázott orosz katonák összefogtak, és együtt fordultak feletteseikhez, felhívva a figyelmet tarthatatlan helyzetükre.
Az ukrán csapatok előretörésével sietősen távozó oroszok a lapnak megszólaló civilek szerint még sajátjaikat is hátrahagyták: gyalog kellett menekülniük a megrongálódott hídon, amit társaik robbantottak fel maguk mögött. A város felszabadítása előtt nem sokkal az oroszok 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el, majd az otthonokba betörve ruhákat raboltak maguknak, hogy ne az egyenruhájukban kelljen menekülniük.
A 32 éves Tanya Lukjanyinka a megrongálódott hídon kelt át lányával és barátaival, hogy Izjum belvárosában köszöntse az ukrán katonákat. 14 éves lánya, Henrietta arról beszélt, hogy a megszállás alatt az újságokban oroszországi gyerektáborokat reklámoztak: hallott arról, hogy egy korabeli lány elment egy ilyen táborba, és nem tért vissza onnan. Az ukránok érkezése előtt az oroszok az iskolák kinyitására készültek, de Tanya azt mondta: nem íratták be gyerekeiket, mert csak propagandával tömték volna ott a fejüket.
A nő szerint az orosz propaganda mindenhol jelen volt, de csak azokat érte el, akik egyébként is az oroszokkal szimpatizáltak. Azt mondta, maradtak még ilyen emberek a városban, de reméli, hogy meg fog változni a véleményük, miután az ukránok visszaszerezték az irányítást.
A 23 éves Vaszil Tuszkanjuk, aki Lukjanyinkáékhoz csatlakozott, azt mondta, először jár a belvárosban az orosz megszállás óta. Nyugat-Ukrajnában született, félt, hogy le fogják tartóztatni, ha az orosz katonák megnézik a papírjait, ezért inkább a házát sem hagyta el. Az azóta felszabadított várost már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is meglátogatta.
Az izjumi városi tanács egyik tagja hétfőn arról számolt be, hogy súlyos humanitárius válsághelyzet alakult ki, mert az orosz megszállók elutasították, hogy humanitárius folyosón keresztül az ukrán kormány, a városi hatóságok, önkéntesek és nemzetközi szervezetek a legszükségesebb dolgokkal – élelmiszerrel, gyógyszerrel, higiéniai cikkekkel – ellássák a város lakóit.
Izjum alapvető szolgáltatások nélkül maradt, nincs áram, víz, gáz. Az ötvenéves Natalija Pankratova az AP hírügynökségnek arról beszélt, hogy
az élelmiszer és az alapvető cikkek ára ötszörösére-hatszorosára nőtt, semmijük nem maradt, mert mindenüket elköltötték ennivalóra.
A hírügynökség beszámolója szerint az utcákon ukrán katonák posztolnak, akik elterelik a forgalmat azokról az utcákról, amelyeket a hátrahagyott katonai felszerelések torlaszolnak el, és egy pontonhídra terelik a közlekedőket, amit azért állítottak fel, hogy a város két részét összekössék. A környező területek még veszélyesek, a hatóságok azon fáradoznak, hogy megtisztítsák az utakat az aknáktól és akadályoktól.
A javítható állapotban hátrahagyott orosz harcjárművekre a Washington Post szerint ajándékként tekintenek az ukránok: mivel saját felszerelésüknek is a szovjet haditechnika képezi az alapját, ismerős számukra ezek kialakítása, és lőszerük is van hozzá. Az AP egyik riportjában
a hátrahagyott fegyvereket összegyűjtő ukrán katonák azon viccelődtek, hogy Moszkva még Amerikánál is jobban segíti őket.
A leveleknél vagy a hátrahagyott hadieszközöknél döbbenetesebb felfedezést tettek a felszabadító ukrán csapatok, amikor tömegsírokra bukkantak Izjumban. Az ukrán hatóságok egy területen 440 jelöletlen sírt találtak, egy részükben a bombázások és légicsapások következtében meghalt emberek feküdtek.
A Harkiv közelében lévő Hrakove faluból nem sok maradt: egy helyi lakos, a 45 éves Anatolij Klizsen az AP-nek azt mondta, hogy a háború előtt ezren éltek ott, harmincan maradtak. Ők a házaik romjaiban és pincékben húzták meg magukat. A falut fél éve foglalták el az oroszok, akik a múlt héten hirtelen távoztak az ukránok közeledtével.
A 71 éves Vjacseszlav Mironyenko azt mondta, senki nem számított az oroszok távozására. Három szomszédjával együtt négy hónapja a lebombázott házának pincéjében él, amit vascsövekkel igyekeztek megerősíteni, de ki is merészkedtek krumplit termeszteni, hogy legyen ennivalójuk. Az egyik pincelakó, Oleh Lucaj azt mondta, nem merült fel, hogy elhagyja a falut, ahol hetven éve él, és hozzátette, hogy még élni szeretne, de ha meg kell halnia, akkor az ukrán Ukrajnában akar, és nem Putyinéban.
Anatolij Klizsen is a háza pincéjében lakott, miközben az emeletet orosz katonák foglalták el. Azt mondta, a katonák ellenőrizték a helyiek mobiltelefonjait, hogy van-e rajtuk bármilyen oroszellenes tartalom. Embereket is elvittek, akiket nem láttak többé. A visszatérő ukrán hatóságok a hátrahagyott orosz katonai járműveket vitték el, és annak a két férfinak a holttestét is exhumálták, akiket az út mellé temettek, miután fejbelőtték őket. Anatolij Klizsen szerint ők ukrán katonák lehettek, de helyieket is megöltek.
Semmi jó nem történt itt
– mondta.
Nyitókép: Orosz zászló a sárban Izjum határában – Fotó: Viacheslav Mavrychev/Suspilne Ukraine/JSC "UA:PBC"/Global Images Ukraine via Getty Images