Elképesztő szökések a börtönből: a valóság sokszor izgalmasabb a mozinál

Múlt héten véget ért az Egyesült Államok történetének egyik legizgalmasabb szökési drámája: a nyugdíjazás előtt álló börtönőr, Vicky White megszöktette az általa igazgatóhelyettesként vezetett alabamai fogdából Casey White-ot. A szerelmi szálat is sejtető történet végül a nő öngyilkosságával és a férfi elfogásával ért véget.

Bár elég közhelyes dolog „filmbe illő” börtönszökésekről írni, tényleg léteznek olyan történetek, amelyek a mozivászonra kívánkoznak.

Magyar mezőny

Ambrus Attila, azaz a Viszkis Rabló pályafutását alaposan feldolgozta Antal Nimród közönségfilmje, A Viszkis. A sztori egyik leghíresebb fordulata éppen a Viszkis szökése volt a budapesti Gyorskocsi utcai börtönből, ahol előzetes letartóztatását töltötte. Filmes, sőt rajzfilmes klisé az ágyneműből, ruhákból, törölközőkből a börtöncellában font kötél, amelynek segítségével a rabok leereszkednek a börtön ablakából, ám 1999. július 10-én a Viszkis éppen ezt a módszert választotta, igaz, fél éven át készült rá.

A férfit reggel a fogház második emelet­i sétálóudvarára vitték, és egyedül hagyták. Innen már egy előre elkészített, lepedőkből font kötélen átmászott a belső udvarra, majd a rendőrségi vizsgálati főosztály irodájába ment, ahonnan rács nélküli ablak az utcára nyílt.

Ekkor a Viszkis elővette a rejtegetett másik, előre elkészített kötelet, amivel elkezdett leereszkedni az utcára. A kötél azonban túl rövid volt, ezért végül telefonkábeleket kötött a végére. Még így is több mint négy métert kellett ugrania, de a cipőjébe rejtett 400-400 ezer forint készpénz (amit korábban csempésztek be számára) részben felfogta a becsapódást, bár Ambrus Attila későbbi állítása szerint mindkét bokája megsérült.

A Rákosi-korszakban a két másik híres magyar börtönszökés története. Gérecz Attila költőt összeesküvés vádjával zárták a váci börtönbe, ahonnan a Duna áradásakor sikerült szó szerint kiúsznia. Ám hiába szelte át a jéghideg Dunát, pár nap múlva elfogták.

A recski börtöntáborba zárt Michnay Gyula hét társával szökött meg 1951-ben, rendkívül furmányos módon: a tábor szabóműhelyből ruhaanyagokat loptak, a fűrészüzemben pedig gépfegyvermakettet készítettek, így az egyik rab fegyveres őrnek öltözve egyszerűen kikísérte társait a tábor területéről.

Akik nagyban játszanak: drogbárók szökésben

Más ligában játszottak és játszanak Közép- és Dél-Amerika narkómilliárdosai, és főleg az a két kokainkereskedő, aki már életében legendává vált, majd a Netflix készített sorozatot pályafutásukról: a kolumbiai Pablo Escobar és a mexikói El Chapo, azaz Joaquín Guzmán.

Escobar némileg kakukktojás a nagy börtönszökések tekintetében. A Medellín-kartell hírhedt vezére azzal tett ugyanis pontot a kolumbiai kormány (Egyesült Államok által tüzelt) üldözésére, hogy önként börtönbe vonult.

Csakhogy a drogbáró azzal a feltétellel tette ezt, hogy ő építheti meg a saját börtönét, ahonnan, ha úgy látja szükségét, meg is szökhet.

A La Catedral névre keresztelt börtön azonban inkább luxusvilla volt, mint börtön. Escobar cella helyett saját lakosztályban élt, nappalival, hálószobával és irodával. A fürdőszobájában még jakuzzi is volt, a börtönben pedig saját bár és diszkó gondoskodott a szórakozásról. Rendőrök nem léphettek az épület területére, így Escobar innen irányíthatta tovább üzletét. Amikor azonban az USA nyomására át akarták szállíttatni egy másik börtönbe, a drogbáró a már előre megtervezett módon és útvonalon egyszerűen kisétált a létesítményből.

Nem volt ilyen könnyű dolga El Chapónak, magyarul a Köpcösnek. Először 1993-ban került börtönbe Mexikóban, ám 2001-ben még elég volt lefizetnie a börtönőröket, és a szennyes ruhák közé rejtve sikerült megszöknie. 2014-ben újra elfogták, ám ezúttal Mexikó elvben legszigorúbban őrzött börtönébe, az Altiplanoba zárták.

El Chapo és emberei már az első naptól elkezdték egy nagyszabású szökési terv kivitelezését, ami A remény rabjai című film módszerét valósította meg, csak jelentősen továbbfejlesztve.

El Chapo cellájának zuhanyzója alá a börtönfalakon kívülről egy 1,7 méter belmagasságú, 70 centiméter széles és másfél kilométer hosszú alagutat ástak, amelyen keresztül a drogbáró könnyedén megléphetett.

Az már akkor biztos volt, hogy ekkora munkálatoknak fel kellett volna tűnnie a börtönőröknek, ám a legendás mexikói korrupció itt is megolajozta a sikert. A bűnözőt aztán újra elfogták, majd kiadták az Egyesült Államoknak, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Menekülőművészek

A pénzre és egy egész kartell támogatására támaszkodva megszökni talán nem is olyan nagy kunszt. Ha azonban valaki előre eltervezetten, pusztán a saját megfigyelőkészségét és intelligenciáját kihasználva képes meglépni egy börtönből, az már a csúcskategóriás „menekülőművészek” ligája.

A hírhedt amerikai sorozatgyilkos, Ted Bundy kétszer szökött meg a fogságból. Első szökésének sikere inkább a gyors helyzetfelismerésből fakadt 1977 júniusában: mivel ügyvéd nélkül önmagát védte a coloradói Aspen törvényszékén, szabadon beléphetett az épület könyvtárába. Ott aztán az őrök figyelmetlenségét kihasználva egyszerűen kiugrott az egyik ablakon.

Bundy második szökése azonban sokkal fifikásabb volt. A Glenwood Springs-i megyei börtön egyszemélyes cellájában raboskodva észrevette, hogy a cella mennyezetén, a lámpának kialakítva volt egy szűk nyílás, ami a tetőtérbe vezetett. Emiatt szándékosan és drasztikusan lefogyasztotta magát, hogy átférhessen a lyukon. Egészen 1977. december 30-ig türelmesen várt, amíg a legtöbb őr ünnepi szabadságra nem ment, így a lebukás esélye jelentősen csökkent.

Ezen a napon átmászott a lyukon, a tetőtéren keresztül elmászott a börtönőr lakásáig, leereszkedett, majd ott civil ruhát öltött és kisétált az épületből.

Richard Lee McNair, a kétszeres életfogytiglani büntetésre ítélt rab szökése 2006-ban Louisiana állam egyik szigorúan őrzött fegyházából hamar világhíressé vált. McNair már előzőleg több sikeres szökést is végrehajtott, de ez a börtön kemény diónak látszott. Egyetlen gyenge pontja volt, amit a férfi hosszas megfigyelés után ki is használt.

A börtön műhelyében ugyanis elszakadt, levelek hordására használt postazsákokat javítottak, itt szerzett munkát McNair. Titokban egy menekülésre használt kis zsákot, egyfajta kabint készített magának, amelyet könnyen az elkészült zsákok közé lehetett rejteni a raklapon.

Így a kiszemelt napon el tudott rejtőzni a zsákok között, a raklapot pedig a dolgozók átvitték egy raktárba. Itt McNair előbújhatott és egyszerűen elballagott.

Egy nappal később egy rendőr megpillantotta, hogy éppen a vasúti sínek mellett szalad, ám McNair sikeresen hitette el az egyenruhással, hogy csak kocogni indult, így megmenekült az elfogástól. 2007-ben végül bilincs került rá, azóta is rács mögött van.

Menedzser a hangszertokban

A közelmúlt leghíresebb esete Carlos Ghosn, a brazil születésű, de libanoni és francia állampolgársággal is rendelkező csúcsmenedzser szökése Japánból. Ghosn a Nissan- Renault-Mitsubishi autóipari konglomerátum elnök-vezérigazgatója volt, akit 2018-ban tartóztattak le a japán rendőrök, miután súlyos sikkasztással vádolták meg, többek között azzal, hogy sajátjaként kezelte a Nissan pénzét.

Ghosn 10 nap vizsgálati fogság után 1,5 milliárd jen (mintegy 4 milliárd forint) óvadék ellenében házi őrizetbe kerülhetett tokiói otthonában, és itt várta az ügyében lefolytatandó bírósági eljárást.

Bár a japán rendőrök éjjel-nappal figyelték a házát, 2019. december 30-án a férfi szőrén-szálán eltűnt a lakásából.

Azóta napvilágot látott Ghosn szökésének nem megerősített, ám legvalószínűbb története. Ez alapján a férfi karácsonyi partit szervezett a lakásába, ahová egy zenekart is meghívtak. Az üzletember azonban vélhetően el tudott rejtőzni az egyik nagyobb hangszertokban, amit a japán rendőrök orra előtt ki tudtak hozni a házból.

A férfi innen vonattal Oszakába ment, ahol egy repülőtéren őt váró magángéppel Törökországba repült, mielőtt a rendőrök észrevették volna az eltűnését. Onnan Libanonba utazott és azóta is ott tartózkodik, ugyanis az országnak nincs kiadatási egyezménye Japánnal.

Nyitókép: Getty Images