Elindították a jogállamisági eljárást Magyarország ellen

Hivatalos jegyzéket küldött az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a magyar kormánynak arról, hogy elindítják a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. Ezt a Bizottság alelnöke, Margarítisz Szkínasz jelentette be szerda déli sajtótájékoztatóján Brüsszelben, írta meg a Telex.

Ezzel egy  6-9 hónapos folyamat kezdődött el. Ha bebizonyosodik, hogy egyes jogállami normák megsértése miatt közvetlenül sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon, akkor a tagállami kormányok képviselőiből álló Európai Tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti az országot.

Johannes Hahn pár hete tartott sajtóbeszélgetésen a Népszava szerint megerősítette: nem terveznek pénzügyi lépéseket, korai lenne összegekről spekulálni, az Európai Bizottság első körben a nemzeti szabályozás EU-konform megváltoztatását várja el.

Ha pedig szankcióra kerülne sor, akkor az eljárást tartalmazó rendelet szerint a pénzmegvonás lehetősége a 2021. január elseje után Magyarországra érkezett uniós támogatásokra vonatkozna.

A Spiegel cikke szerint a magyar kormánynak két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság szerdán elküldött levelére, és kifejtse, hogyan kívánja orvosolni a helyzetet. A brüsszeli hatóságok ezután egy hónapon belül ellenőrzik a választ. Ha az nem kielégítő, ismét felkérhetik Magyarországot, hogy tegyen javaslatokat. 

Amennyiben Magyarország és az Európai Bizottság nem tud megegyezni, utóbbi javaslatot tehet az Európai Tanácsnak, hogy vonja vissza a Magyarországnak nyújtott támogatásokat. A Spiegel az Európai Bizottság egyik tisztviselőjére hivatkozva arról ír, hogy ez az eljárás a határidők kihasználásától függően öt-kilenc hónapig is eltarthat. És még ekkor sem biztos, hogy valóban megnyirbálják a forrásokat, mivel a többi tagországnak minősített többséggel kell döntenie. Legalább 15 tagországnak kellene megszavaznia a szankciót úgy, hogy Európai Unió teljes lakosságának legalább 65 százalékát reprezentálják döntésükkel. A lap szerint ezt a küszöböt Brüsszelben magasnak tartják.

Nyitókép: Thierry Monasse / Getty Images