Az oroszok Ukrajnát vádolják saját menekülő polgárai rakétázásával

A NATO- és EU-országok vezetői és közvéleménye egységesen Oroszországot vádolja a kelet-ukrajnai Kramatorszk vasútállomását ért rakétatámadásért, amelyben az eddigi adatok szerint 50 ártatlan civil halt meg. A két rakéta az állomáson várakozó, a közeledő front elől menekülő több ezer ember közé csapódott.

Az egyik rakéta maradványairól készült fotókról egyértelműen kiderült, hogy SS-21-es avagy Tocska-U típusú, szovjet fejlesztésű rakéták találták el a vasútállomást. Ez egy rövid hatótávolságú (120 kilométer), szilárd hajtóanyagú ballisztikus rakéta, amelyet az orosz és az ukrán hadsereg egyaránt rendszerben tart.

Hatótávolsága miatt harctéri, azaz taktikai fegyverről van szó, vagyis közvetlenül a frontvonalban, a harcoló csapatok ellen vetik be. Így felszerelhetők élőerő elleni repeszbombákkal (úgynevezett kazettás töltetekkel), de katonai létesítmények, például repülőterek is támadhatók vele hagyományos robbanótöltekkel. Továbbá alkalmas taktikai nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek bevetésére is.

A Kramatorszkban készült fotókon látható, hogy a halott civilekkel valószínűleg a repeszhatás vagy a robbanás légnyomása végzett. Vagyis élőerő elleni, valószínűleg kazettás töltetekkel szerelték fel a Tocska-U rakétákat.

Kramatorszk jelenleg egyike a frontvonalhoz legközelebbi nagyvárosoknak Kelet-Ukrajnában. Miután az orosz hadsereg megkezdte a kivonulást Kijev körzetéből és Ukrajna északkeleti részéből, az orosz hadvezetés deklarálta: a hadművelet célja innentől kezdve kizárólag a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyék teljes elfoglalása. Méghozzá lehetőleg a május 9-i Győzelem Napjáig, vagyis a második világháború európai harcait lezáró szovjet-német fegyverszünet aláírásának évfordulójáig, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg katonai parádéval akar megünnepelni, egy győztesnek minősített háborúval a háta mögött.

A két megye egy kisebb része alkotja a csak az oroszok által elismert (és megszállt) szakadár köztársaságokat, itt kezdte meg az offenzívát az orosz hadsereg a 2014 óta védekező pozícióban lévő ukrán hadsereg ellen. Eközben Kramatorszktól északra, Izyum térségében is megindult az orosz támadás, amelynek célja az ukránok bekerítése Donyeckben és Luhanszkban észak felől.

Elviekben tehát nem lehet kizárni azt a lehetőséget sem, hogy az ukránok Tocska-U rakétákkal akarták lőni a közeledő orosz csapatokat, de a fegyverek célt tévesztettek és Kramatorszkban csapódtak be.

Az egyik rakétára festett orosz nyelvű szöveg ez volt: a gyerekekért. Mivel az egy hónapja tartó háború alatt az orosz bombázások során becslések szerint több száz ukrán gyermek veszítette már életét, könnyen elképzelhető, hogy ezzel az ukránok üzentek az oroszoknak. Az oroszok által terjesztett feltételezés azonban, miszerint az ukránok szándékosan lőtték a pályaudvart, hogy az oroszokra kenjék a támadást, nem tűnik valószínűnek. Hiszen éppen elég pusztító bombázást és tömeggyilkosságot hajtott végre a háború eddigi ideje alatt az orosz hadsereg ahhoz, hogy efféle megtévesztésre ne legyen szüksége a világ támogatását elnyerni akaró Ukrajnának. Sokkal inkább az oroszok érdeke lenne, hogy hatékonyabban tudják elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel azon állításukat, hogy minden egyes ukrán civilek elleni támadást valójában az ukránok követnek el vagy hamisítanak/rendeznek meg. Ehhez kiváló eszköz egy ukránok által is használt rakétatípus bevetése.

Kétségtelenül több érv szól amellett, hogy az oroszok hajtották végre a pusztító támadást. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy már 2019 óta nem alkalmaznak Tocska-U rakétát (és helyette az Iszkander rakétarendszert használják), továbbá szerintük éppen az ukránok lőttek ilyen rakétát a donyecki szakadár köztársaságra márciusban, megölve 23 embert. Csakhogy a BBC cikke szerint 

több bizonyíték is van rá, hogy az oroszok is használtak ilyen rakétákat a háború során.

Ráadásul mára az orosz stratégia részévé váltak az ukrán lakosság megfélemlítését, az ellenállás megtörését szolgáló légi és tüzérségi bombázások, amint az Mariupolban, Harkivban és más városokban is bizonyítást nyert,

amikor teljesen egyértelműen azonosítható civil célpontokat, épületeket pusztítottak el az oroszok.

Kramatorszk vasútállomása továbbá akár legitim katonai célpontnak is tekinthető orosz szemszögből, hiszen az ukránok vasúton hajthatják végre erőik átcsoportosítását a donyecki, luhanszki térségbe. Az más kérdés, hogy ha a vasút működését akarták volna megbénítani, akkor jóval kíméletlenebb, nagyobb erejű bombázásra lett volna szükség. Csakhogy az ukrán vasutat az oroszok is igyekeznek kímélni, mivel utánpótlásuk a vasútra épül, így a saját dolgukat sem akarják megnehezíteni a háború elkövetkező hónapjaiban.

Nyitókép: A lebombázott kramatorszki pályaudvar 2022. április 8-án. / Getty Images