Az oroszok már a védekezésre is felkészülnek – elkezdődött a háború második szakasza

Az első hónap orosz hadműveleteinek eredményeként északkeleten és keleten a csernyihivi, szumi, harkivi, luhanszki és donyecki megyék számos településén folynak a harcok. Ezek között az orosz hadsereg mélyen be tudott hatolni az ukrán területekre. A fő védvonal Kijev, valamint a poltavai és dnyipropetrovszki megyék keleti határai, illetve Zaporozsje környéke. Eközben viszont délkeleten az ostromgyűrűbe zárt Mariupol irányába az oroszok szárazföldi összeköttetést tudtak teremteni a Krímmel. 

A legnagyobb eredményt a déli hadművelettel érték el az oroszok 

annak köszönhetően, hogy előre tudtak törni Zaporozsje irányába, illetve elfoglalták Herszont. Ugyanakkor a Krímtől nyugatra található Mikolajivtól már visszaszorították őket az ukrán védők – így egyelőre elhárult az Odesszát fenyegető közvetlen támadás veszélye.

A Kijev elleni offenzíva pedig – mivel a várost még csak körülzárni sem sikerült – egyelőre úgy tűnik, lekerül a napirendről, a főváros közelébe eljutott orosz erők pedig helyi védelemre készülhetnek fel. A főbb harci eseményekről az alábbi elő térképen is tájékozódhat.

Változó hadműveleti célok

A háború második szakaszában a hivatalos orosz célkitűzés szerint a hadműveletek súlypontját a Donbaszra helyezik, aminek két fontos célja is van. Egyrészt az ostromlott nagyvárosok – elsősorban Mariupol, illetve kiegészítő jelleggel északi-északkeleti irányban Csernyihiv, Szumi, Harkiv – elfoglalása, ami megszilárdíthatja a megszállt területek orosz ellenőrzését, valamint harcoló erőket szabadíthat fel. Másrészt a Donbaszban harcoló ukrán csapattestek minél nagyobb részét magában foglaló katlan bezárása északi (Harkiv, Izjum) és déli (Zaporozsje, Dnyipro) irányból.

Március 27-én az ukrán hadvezetés már arról számolt be, hogy az orosz erők logisztikai bázisokat építenek ki Ukrajna megszállt területein: a műveletek lelassulását az elmúlt 7-10 napban Moszkva nemcsak a veszteségek pótlására és az erők újra rendezésére használta fel, hanem logisztikai ellátásának megerősítésére is. Ennek egyik eleme, hogy az oroszok a műveleti területeken kilenc anyagi–technikai ellátást biztosító zászlóaljat szerveztek meg, illetve öt logisztikai központot hoztak létre. Ez egyben alátámasztja azt is, hogy a megszállt területeken állandó jelenlétre készül az orosz hadsereg.

Ezzel párhuzamosan folytatódott az Ukrán Fegyveres Erők hátországának szisztematikus pusztítása. Ezeknek a precíziós rakétatámadásoknak a fő célpontjai üzemanyag-, lőszer- és felszerelésraktárak, illetve laktanyák voltak, amivel az ukrán fegyveres és területvédelmi erők ellenállóképességét igyekeznek csökkenteni. 

A háború első hetében regisztrált harminchoz képest így mára akár napi 250 rakétatámadást és légicsapást is végrehajtanak, 

elsősorban a hadműveleti térségben és azok mögöttes területein lévő városokban (Mikolajiv, Dnyipro, Zaporozsje), valamint az ország más térségeiben (Lemberg, Lviv, Odessza) is.

Az elmúlt hét eseményei

Az elmúlt héten az ukrán hadsereg minden irányban védekező műveleteket folytatott, kisebb ellentámadásokkal állítva meg az orosz előre nyomulást, amivel helyi sikereket is elértek.

• A fővárostól északra az egykor 300.000 lakosú Csernyihiv majdnem teljesen elpusztult, a város ostromgyűrűben van, becslések szerint 120-130 000 civil lakossal. Szumit és Harkivot ugyancsak körülzárták, mindkét városban humanitárius katasztrófa fenyeget.
• A keleti irányban a harcok fő színtere a harkivi megye déli régiója, a luhanszki megye nyugati, illetve a donyecki megye északi része volt.
• Délkeleten továbbra is heves harcok dúlnak Mariupolban, ahol a keleti, déli és nyugati kerületeket már elfoglalták az oroszok. Továbbra is tüzérséggel lövik a várost, és akadályozták a humanitárius segélyek bejuttatását, pedig becslések szerint még mindig mintegy százezer ember tartózkodik ott. A városi tanács beszámolója alapján a megszállók 15 000 lakost deportáltak Oroszországba – mindezt úgy beállítva, mintha ott keresnének menedéket. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint azonban a Donbasz elfoglalt területeiről akár 40 000 lakost is elhurcolhattak erőszakkal.
• A délnyugati irányban Mikolajivból ellentámadást hajtottak végre az ukrán erők és Herszon felé szorították vissza az oroszokat. Március 24-én az ukránok a bergyanszki kikötőben elsüllyesztették a Szaratov partraszálló hajót, a közelben tartózkodó Cezar Kunyikov és a Novocserkaszk partraszálló hajók pedig a robbanás és tűz következtében megsérültek.
• A főváros körzetében nyugat-északnyugat felé Bucsa, Irpiny, Hosztomel és Makariv környékén folyt heves harc, amelyben az ukrán ellentámadások sikeresek voltak.

Veszteségek

Míg az ukrán veszteségekről hitelt érdemlő információt nem közöl senki, az orosz veszteségekkel kapcsolatban kisebb számháború alakult ki a héten. 

Az Ukrán Vezérkar 15 600 főre tette a halottak számát – amit nagyságrendileg 2-3-szor ennyi sebesült egészíthet ki, ez akár 50 000 főt elérő személyi veszteséget is jelenthet.

 Ehhez képest, amikor március 20-án a „Komszomolszkaja Pravda” Kreml-barát internetes bulvárlapot hackertámadás érte, az ott közölt, és jóval alacsonyabb számokat tartalmazó hivatalos orosz veszteséglistát a hackerrek azzal egészítették ki, hogy a háborúban Oroszországnak 9 861 embert vesztett és 16 153-an sebesültek meg. A NATO részéről pedig 7-15 000 halottat és a sebesültekkel, eltűntekkel együtt összesen akár 30-40 000 fős teljes veszteséget becsültek.

Ami a haditechnikai veszteségeket illeti, az Oryx blog ellenőrzött adatai alapján azt látjuk, hogy az orosz fegyveres erők lassan 2000 különböző eszközt veszítettek, aminek mintegy fele megsemmisült a harcokban, közel 40%-át viszont az ukrán erők zsákmányolták. Továbbra is kiemelkedő a szállító és a páncélozott járműveket ért orosz veszteség.

Menekültek

Az ENSZ aktuális adatai szerint Ukrajnát már 3,8 millió ember hagyta el: legnagyobb számban Lengyelország (2 267 000), Románia (586 900), valamint Moldova (381 400) és Magyarország (349 100) irányában. Bár a menekülthullám intenzitása napok óta csökken, további 6,5 millióan Ukrajnán belül voltak kénytelenek elhagyni az otthonukat. Különösen aggasztó, hogy az UNICEF úgy számol, hogy a harcok elől menekülők közül 4,3 millió különösen sebezhető helyzetben lévő gyermek és kiskorú. A széleskörű nemzetközi támogatásnak köszönhetően az ENSZ mintegy 890 000 belső menekültnek tudott humanitárius segélyt biztosítani a háború első hónapjában. Mégis, csupán a jelenleg 1,1 milliárd dollár értékűre becsült humanitárius szükségletek 41%-ának anyagi fedezetét tudták biztosítani.

A következő jelentős menekülthullám akkor indulhat el, ha a háború elhúzódásával ezek a belső menekültek is úgy döntenek, hogy fizikai biztonságuk és ellátsuk biztosítása érdekében elhagyják az országot – illetve, ha a kelet-ukrajnai hadműveletek elérik Dnyiprót és Zaporozsjét. Ugyanakkor enyhít a nyomáson, hogy Kijev „várt” ostroma eddig nem történt meg, így a fővárost nem szükséges kiüríteni.

A szerző Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Harkivi életkép március 25-én. Helyi lakosok élelmiszerrel mennek az utcán egy olyan épület közelében, amit épp orosz bombatalálat ért. Fotó: MARCUS YAM / LOS ANGELES TIMES / Getty Images.