Éveket töltött ártatlanul egy iráni börtönben, de ma hazatért Nazanin Zaghari-Ratcliffe

Hazaérkezett az Egyesült Királyságba csütörtökön a brit-iráni állampolgárságú Nazanin Zaghari-Ratcliffe, aki egyebek mellett kémkedés vádjával hat évet töltött börtönben és házi őrizetben Iránban. Az ügy folyamatos diplomáciai viszály forrása volt London és Teherán között, és Nazanin Zaghari-Ratcliffe sorsát az egész világon kiemelt figyelem kísérte.

A 43 éves nőt szállító Boeing 757-es repülőgép – amelyet a brit kormány bérelt – csütörtök hajnalban, nyolcórás út után szállt le Brize Norton katonai repülőterén, a brit királyi légierő (RAF) Londonhoz közeli támaszpontján.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe Teheránból először Ománba utazott, és ott szállt át az őt hazaszállító különgépre.

A Titan Airways brit chartertársaság repülőgépe – amely áthaladt Magyarország légterén is – szerda éjjel és csütörtök hajnalban a legjobban figyelt járat volt világszerte az útvonalkövető portálokon.

Brize Norton légitámaszpontján férje és hétéves kislánya mellett Liz Truss brit külügyminiszter várta Nazanin Zaghari-Ratcliffe-t.

Ugyanezzel a repülőgéppel érkezett haza egy másik brit-iráni állampolgár, Anoosheh Ashoori is, akit 2017-ben vettek őrizetbe az iráni hatóságok, és kémkedés vádjával tízévi börtönre ítélték.

Hat év után újra szabadon

Nazanin Zaghari-Ratcliffe, a Thomson Reuters Alapítvány Londonban élő programigazgatója 2016-ban utazott Iránba az Egyesült Királyságban született kislányával családlátogatásra. Amikor vissza akart térni Londonba, a teheráni repülőtéren őrizetbe vették, majd az iráni rendszer megdöntésére tett kísérlet és kémkedés vádjával öt év börtönbüntetésre ítélték.

Ebből négy évet a teheráni Evin börtönben töltött, utána házi őrizetben tartózkodhatott szülei otthonában, de a bokáján elektronikus nyomkövetőt kellett viselnie.

Az iráni hatóságok éppen egy éve jelentették be, hogy letöltöttnek tekintik Nazanin Zaghari-Ratcliffe büntetését, és eltávolították róla a nyomkövetőt.

Ezzel egy időben viszont közölték vele, hogy továbbra sem térhet vissza az Egyesült Királyságba, sőt újból bíróság elé kellett állnia Teheránban.

Ügyvédje tavaly áprilisban közölte, hogy védencét újabb egy év börtönre ítélték, azzal a váddal, hogy 12 évvel korábban részt vett egy tüntetésen Irán londoni nagykövetsége előtt, és interjút adott a BBC brit közszolgálati médiatársaság perzsa hírszolgálatának. Ezután azonban már nem kellett ismét börtönbe vonulnia.

Kedden az iráni hatóságok visszaadták neki brit útlevelét, szerda este pedig szabadon bocsátották és elutazhatott Teheránból.

Nazanin Zaghari-Ratcliffe brit férje, Richard Ratcliffe évek óta kampányolt felesége szabadon engedéséért; tavaly ősszel hetekig tartó éhségsztrájkot is tartott.

Richard Ratcliffe többször hangot adott annak a véleményének is, hogy a felesége elleni iráni hatósági eljárások „az iráni tárgyalási taktika” megnyilvánulásai voltak egy évtizedekig húzódó törlesztési vitában.

Brit médiaértesülések szerint erre az iráni hatóságok is tettek egyértelmű utalásokat. 

Az első büntetőeljárás idején közölték ugyanis Nazanin Zaghari-Ratcliffe-fel, hogy pere összefügg egy több mint negyven évvel ezelőtti fegyverszállítási ügylettel.

Irán még Mohammad Reza Pahlavi sah uralkodása idején 1500 Chieftain típusú harckocsit rendelt az Egyesült Királyságtól, ám a brit fél az 1979-es iráni iszlám fordulat után nem teljesítette a megrendelést.

Teherán 393,8 millió fontot (177 milliárd forintot) követelt Londontól a meghiúsult tranzakció költségei és kamatai címén, és a két fél közötti jogi csatározás évtizedekig húzódott ebben az ügyben.

Liz Truss brit külügyminiszter ugyanakkor szerdai parlamenti nyilatkozatában jogosnak ismerte el az iráni követelést. A brit kormány nem sokkal később bejelentette, hogy a tartozást már ki is fizették Teheránnak, azzal a meghagyással, hogy az összeg kizárólag humanitárius célokra fordítható.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter ugyanakkor a BBC csütörtöki idézete szerint úgy fogalmazott, hogy hiba lenne összefüggésbe hozni Nazanin Zaghari-Ratcliffe szabadon bocsátását a vita rendezésével; nyilatkozata szerint Teherán humanitárius meggondolásokból hozta meg döntését.

Nyitókép: Leon Neal/Getty Images