Zelenszkij: Reális esély van a békére

Légoltalmi szirénák hangjára ébredtek az emberek szerda reggel szerte Ukrajnában, helyi idő szerint reggel öt órakor. A nyugati határ közelében lévő Lviv városában már hajnali három órakor a szirénák keltették a helyieket, pont úgy, mint amikor az orosz erők harminc rakétával támadtak meg egy, a lengyel határ közelében lévő katonai bázist, ahol legalább 35-en haltak meg.

Reális esély a békére?

A háború harmadik hete tart, és a két ország képviselői már négy alkalommal tárgyaltak az esetleges békekötésről, és azok szerdán folytatódnak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden késő este közölte, hogy kezd egyre reálisabb esély látszani a lehetséges békekötésre. Hasonlóan nyilatkozott az ukrán elnök egyik főtanácsadója, aki kijelentette, hogy bár a folyamat „nagyon bonyolult”, és „alapvető ellentétek” vannak a két fél között, mégis „van esély a kompromisszumkötésre”.

Zelenszkij kedden jelezte, hogy nem számít arra, hogy Ukrajna a közeljövőben be fog lépni a NATO-ba, amit széles körben úgy értékeltek, hogy az ukrán elnök kész lehet elfogadni azt az orosz követelést, hogy Ukrajna ne legyen soha a tagja a védelmi szövetségnek. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik magyarázata az Ukrajna ellen indított invázióra az volt, hogy Moszkva fenyegetésként tekint az ország esetleges NATO-csatlakozására.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter erre reagálva közölte, hogy az ukrán elnök csak a valós helyzetet mondta ki, és szerinte azzal egyáltalán nem tett engedményt az oroszoknak. Blinken a CNN-nek adott interjújában közölte, hogy az orosz invázió előtt is nyilvánvaló volt, hogy Ukrajna nem lesz a közeljövőben a NATO tagja, és ez is csak azt mutatja, hogy Putyin „hazudott”, amikor a várható NATO-tagság miatt rendelte el Ukrajna lerohanását.

EU-kormányfők Kijevben

Kedden vonattal utazott Kijevbe Csehország, Lengyelország és Szlovénia miniszterelnöke, hogy az európai országok támogatásáról biztosítsák az ukránokat. Szijjártól Péter magyar külügyminiszter az MTI-nek magyarázta el, hogy Orbán Viktor miért nem tartott velük. A választ ide kattintva tudja elolvasni.

Zelenszkij a találkozó után közölte, hogy „ilyen szövetségesekkel megnyerjük ezt a háborút”. Petr Fiala cseh miniszterelnök egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az utazás „fő célja és üzenete az volt, hogy tudassuk ukrán barátainkkal, hogy nincsenek egyedül”. A szlovén kormányfő közölte az ukrán elnökkel, hogy „nincsen egyedül”, és az ukránok harca „a mi harcunk is, és közösen győzni fogunk”, Az ukrán elnök „a támogatás erőteljes kifejezéseként” értékelte a három kormányfő kijevi látogatását.  

A BBC beszámolója szerint hangos robbanások hangjait lehetet hallani, miközben a három kormányfő találkozott az ukrán elnökkel az ukrán fővárosban, ahol kijárási tilalmat rendeltek el.

Halottak Kijevben, fogynak az orosz katonák

Az ukrán fővárosban legalább négy ember halt meg kedden orosz légicsapásokban és rakétatámadásokban. A beszámolók szerint több lakóházat is találat ért a város nyugati részén, egy 16 emeletes társasházból 46 embert menekítettek ki. Emellett találat ért egy metróállomást is.

Az orosz csapatoknak közben még mindig nem sikerült elfoglalniuk Harkivot, miután a második legnagyobb ukrán város védői visszaverték a támadó orosz csapatokat. Mariupolban közben az orosz katonák állítólag elfoglaltak egy kórházat, ahol túszként tartják fogva az orvosokat és a betegeket, akiket élő pajzsként használnak. 

Az ukrán hadsereg, és a brit védelmi minisztérium is arról számolt be, hogy annyira fogynak az orosz katonák Ukrajnában, hogy Moszkva az ország távoli részeiről kezd el katonákat átvezényelni a hadszintérre. A veszteségek miatt az orosz hadsereg nem tud rendes támadásokat indítani, és nem tudja az irányítása alatt tartani az elfoglalt területeket. 

Hárommillió menekült

Az ENSZ adatai szerint már átlépte a hárommilliót azoknak az embereknek a száma, akik külföldre menekültek Ukrajnából. Magyarországra 264 ezren érkeztek a világszervezet adatai szerint, míg a legtöbben Lengyelországba, ahol majdnem 1,8 millióan mentek.

Az ukrán kormányfő-helyettes elmondása szerint kedden 29 ezer embert sikerült kimenekíteni a harcoktól érintett városokból. A legtöbben, húszezren, az ostrom alatt álló Mariupolból távoztak, amit nagyjából négyezer autó hagyott el.

Az ukrán kormányfő közben azt közölte a Kijevbe látogató európai kormányfőkkel, hogy a háború nagyjából ötszázmilliárd dolláros, azaz 170 ezer milliárd forintos kárt okozott az országban.

Nyitókép: Orosz támadásban megsérült lakóház Kijevben. Fotó: Mykhaylo Palinchak/SOPA Images/LightRocket via Getty Images