„Le van bombázva minden, mert az oroszok ölni jöttek” – sokszor tiltott fegyverekkel

Jana Zanoz, Magyarországon élő ukrán nő Taksonyban lakik magyar férjével és két gyermekükkel. Családtagjai és barátai Ukrajnában élnek, a harcokhoz rendkívül közel eső településeken. Jana több mint húsz évig élt Csernyihivben, a városban, ami az orosz támadások egyik első célpontja volt. Egy hónapon át könyörgött a szüleinek, hogy hagyják el a várost, és jöjjenek át hozzá Magyarországra, de hiába.

Sehol nincs senki. Le van bombázva minden, semmi nem maradt. Sokkot kaptak az emberek, mert nem gondolták, hogy ez lesz. Nem hitték el.

– mondta sírva az RTL Fókusznak.

Az orosz hadsereg illetékesei napokon át bizonygatták, hogy ők nem a civil lakosságot támadják, de egyre több bizonyíték szól ellenük. Feledy Botond jogász, politológus, külpolitikai szakértő szerint azonban az ukrán lakosság elleni katonai erőszak a megfélemlítés része. Egyelőre nem tömeges a civilek elleni támadás, de nem kizárható, hogy a helyzet gyorsan eszkalálódik. A civil célpontok támadása hatékony pszichológiai fegyver, egy füstölgő lakóházról készült felvételek gyorsan bejárják a világot. És egy megfélemlített lakossággal szemben könnyebben fel lehet lépni.

A hét elején Kijev már azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az Ukrajnát lerohanó orosz hadsereg több olyan haditechnikát is felvonultatott, amelyek bevetése háborús bűnnek számít. Ilyenek többek között az úgynevezett kazettás bombák, illetve a vákuumbombák (termobarikus bombák). Justin Bronk, brit katonai szakértő az RTL-nek azt mondta, hogy nem csak nagy mennyiségű videófelvétel bizonyítja a kazettás bombák bevetését, hanem jelentős számú visszamaradt alkatrész is. Ezek olyan robbanófejek maradványai, amelyeket egyértelműen kazettás bombáknál használnak.

Az oroszok a héten már vákuum bombát is bevetettek, amit tilt a Genfi Egyezmény. A pusztítás, amit Oroszország véghez visz Ukrajnában, óriási.  De mi nem adjuk fel. Ellen fogunk állni, és megvédjük az országunkat

– mondta Okszana Markarova, Ukrajna ENSZ nagykövete.

Hágában kérhetnék számon Putyint

A háborús bűnök elbírálásának legfelsőbb fóruma 2002 óta a Nemzetközi Büntetőbíróság. A hágai törvényszéknek sok ország tagja, de pont Oroszország vagy éppen az Egyesült Államok nem – mondta Bátkai Pál, nemzetközi büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd a Fókusznak. Ukrajna sem írta alá a bíróság felállításáról szóló egyezményt, de 2013-ban tett egy olyan nyilatkozatot, hogy elfogadja a területi joghatóságát.

A háborúzó katonák és a civil lakosság jogait nemzetközi egyezmények védik, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes elhunyt polgári személy halála számonkérhető az agresszoron. Hogy ha csak egy lakóházról van csak szó, emiatt nem fog a Nemzetközi Büntetőbíróság pert indítani. De ha tömeges, és elég nagy súlyú a jogsértés, akkor elképzelhető, hogy elindul Putyin ellen a hágai eljárás – vélekedett Bátkai Pál.

Már magának a háborúnak a jogossága is vitatható, nem véletlen, hogy Putyin csak „különleges katonai műveletként hivatkozik” rá. Azt mondja, ő „segíteni” jött, „békefenntartóként”, és megvédi a lakosságot az ukrajnai náciktól.

Nem példa nélküli, hogy egy háború után bíróság elé állítanak politikai és katonai vezetőket a bűneik miatt. Erősen kérdéses azonban, hogy Putyint felelősségre vonják-e valaha a tetteiért. Bátkai Pál is kételkedik ebben:

Én remélem, hogy ezeknek lesznek következményei. De figyelve Oroszország politikáját és a súlyát a nemzetközi politikában, én ezt inkább szimbolikusnak tartom, mint gyakorlatinak.

A felelősök keresése azonban még odébb van. Ukrajnai lakóinak most az a legfontosabb, hogy valahogy túléljék a támadásokat.

Amikor az oroszok bejöttek Ukrajnába, nem megvédeni jöttek. Ölni jöttek és pusztítani. Hívom szüleimet négyszer vagy ötször naponta, szeretném hallani a hangjukat. Semmi más nem számít.

– mondta Jana Zanoz a Fókusznak.

Szerdán este a Nemzetközi Bíróság bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indítanak Oroszország ellen. Összesen 39 partnerország, köztük Magyarország is jelezte, hogy véleményük szerint háborús bűncselekmények történtek az ukrajnai összecsapások során.

Az RTL Fókusz riportja itt tekinthető meg:

Nyitókép: szétlőtt lakóházak a Kijev közelében fekvő Irpinyben, március 3-án – Fotó: Chris McGrath/Getty Images